Református Keresztyén Egyház. Szerbia-Montenegro - Magyar Református Egyház Javainak Tára 7. (Debrecen, 2005)
Bánáti Egyházmegye - Nagybecskerek
N agybecskerek A gyülekezet története A nagybecskereki gyülekezet e vidéken talán a legrégebben alakult egyház- község. Alapítása a hagyomány szerint a Temesváron működő, nagy tudásáról híres Szegedi Kis Istvánhoz kapcsolódik. Lelkipásztora 1551-ben Nyereggyártó János volt. A gyülekezetnek 1820-tól vannak anyakönyvi feljegyzései. 1849-ig a helybeli evangélikusokkal társegyházközséget alkottak, ekkor 212 református lélek élt Nagybecskereken, lelkipásztoruk Benkő György volt. A gyülekezet a szabadság- harc következtében szinte teljes egészében megsemmisült, lelkipásztora elmenekült, gondnokát lelőtték a mai templommal szemben lévő fahídon. A következő lelkipásztor Ecsedy Aladár (1850—1852) volt. A hitélet Vécse István főgondnok munkálkodása révén az 1860-as években kezdett éledezni. 1865-ben Balog István került ide lelkipásztornak, aki 1879-ig fontos munkát végzett. A gyülekezet következő lelkésze Szalay József (1880—1917). Lelkipásztori munkája során többször gyűjtő körútra indult, hogy felépülhessen a mai templom. Az ő idejében épült fel a papiak. A város gyöngyszemének is nevezik gyönyörű neogótikus stílusban felépített templomát. Az építészed műremeknek számító épület 1891-ben készült el, tervezője Zaborecky Ferenc volt, felépítését pedig Vaskovich Antal végezte. A templom felszentelésére 1891-ben került sor Szász Károly duna- melléki püspök vezetésével. 1919—1956 között Szabó Zoltán volt a lelkipásztor. A gyülekezetben ekkor komoly lelki munka folyt, megalakult a nőegylet, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület. 1956-ban Lapis Károly lett a lelkipásztor. A templom külső és belső felújítására a papiakkal egyidőben, 1982-ben kerül sor. Nagybecskerek valamikor esperesi székhely volt. Jelenlegi lelkésze Marton Ilona. Felhasznált irodalom Marton Ilona 1992. 58—63. Marton Ilona —István 2002. 74—84. V. Gj. 184
