Református Keresztyén Egyház. Szerbia-Montenegro - Magyar Református Egyház Javainak Tára 7. (Debrecen, 2005)
Bánáti Egyházmegye - Magyarittabé
Magyarittabé A gyülekezet története A falu nevéről már 1219-ben említés történik. A település mai lakossága Békés megyéből jött, és 1787-ben települt le a Bega folyó közelében. A új gyülekezet első lelkipásztora Boros István volt. Kezdetben nem volt templomuk, így az istentiszteletet a lelkészlak udvarán tartották, egyes feljegyzések szerint: „T. Prédikátor háza előtt”. Később három éven át az iskolában volt az istentisztelet. A gyülekezet először nádból és fából épített imaházat, amelyben 1790. február 28-tól voltak istentiszteletek. Az egyszerű imaházat a szél ledöntötte, ezért 1795-ben földből vert épületet emeltek. A gyülekezet 1861-ben kezdte építeni az új templomot. Az építkezés 1866-ban fejeződött be, lelkipásztora Mészáros László lett. Az új templomban az ünnepélyes felavató istentiszteletet 1866. december 23-án tartották. Az új templom 744 ülőhelyes. Nagyobb újításokat 1912-ben végeznek rajta, majd 1939-ben ismét felújították, tornyát kicserélték. A templom tetőszerkezete 1965-ben leégett. A 2001-es felújítás alkalmával visszaállították a torony régi formáját. A templomban 12 regiszteres temesvári orgona van. Az első harangok a faluban nyilván haranglábon álltak, mivel adataink szerint a gyülekezet 1788-ban vásárolta első harangját, amikor még egyszerű imaházuk volt. A templom előtt áll a Kossuth-szobor, amelyet 1995-ben Jeszenszky Géza, magyarországi külügyminiszter is megkoszorúzott, és utána részt vett az istentiszteleten. A gyülekezet lelkipásztora Marton Károly a Bánáti Egyházmegye esperese. Felhasznált irodalom Kiss Nándor 2002. V.Gy. 172
