Református Keresztyén Egyház. Szerbia-Montenegro - Magyar Református Egyház Javainak Tára 7. (Debrecen, 2005)
Református Keresztyén Egyház története
A Református Keresztyén Egyház története Kezdetek Az előreformáció idején Húsz János tanítványai közül néhányan Szerémség- ben és Bács megye egyes községeiben a cseh előreformátor szellemében munkálkodtak. A legismertebbek Tamás és Bálint nevű papok voltak. A nép nyelvén prédikáltak, és kétszín alatt osztották ki az úrvacsorát. A mozgalom központja Kemenica volt. A mozgalom az ellenreformáció miatt megszűnt, s az inkvizíciótól való félelem miatt a szerémségi és dél-bácskai falvak lakosságának egy része elmenekült. A vesztes mohácsi csata után Sztárai Mihály kezdte hirdetni a reformáció tanítását. Sztárai Mihály rövid idő alatt 120 gyülekezetét alapított a vidéken. A prédikátorok Sztárai munkáját folytatva 1576-ban Hercegszöllősőn zsinatot tartottak és megfogalmazták a „Hercegszöllősi Kánonok-at”. A török hódítások következtében a Duna—Tisza köze és a Tisza déli területe elnéptelenedett. A török kiűzése után Mária Terézia és II. József uralkodása alatt kezdett visszatelepedni a lakosság. A XVIII. század nyolcvanas éveiben német és magyar családok telepedtek le Bácska és Bánát területén, kezdetben római katolikus, de később már protestáns vallású családok is. A magyar családok az ország középső részéről, Jászságból és Nagykunságból kerültek, a német családok Pfalz környékéről vándoroltak ide. A letelepülő magyar családok Bácskában négy református gyülekezetét (Feketics, Omoravica, Pacsér, Piros), Bánátban pedig két református gyülekezetét - Magyarittabé és Debelyacsa — hoztak létre. A megalakult református gyülekezetek nyomán később további egyházközségek jöttek létre — Újvidék, Zombor, Szabadka, Becskerek, Kikinda, Pancsova, Verbász, Kula. A német reformátusok öt egyházközséget alapítottak. A bukovinai székelyek 1882-ben telepedtek le Vojlovicán (Hertelendy- falva) és szervezték meg a református gyülekezetét. A Szerémségben 1920 körül a római katolikusok egy csoportja áttért a református hitre, így két újabb magyar református egyházközség jött létre: Maradék és Nikinek 16
