P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)
Kaiserzinn edények
KAISERZINN EDÉNYEK Az ónedények XX. század elején bekövetkező újbóli felvirágzásának szintén vannak emlékei Kárpátalján. A beregsomi gyülekezet boros kannájának formájában a szecesszió növényi jellege mutatkozik meg. A négyszögletes, karcsúsodó alakhoz szeszélyes, ágszerű fül és fedélfogó társul. Díszítése leegyszerűsödött virágminta, amely azonban megőrizte hajlékonyságát a szárak vonalában és az ún. ostorcsapáshoz hasonló motívumában, amelyhez lehajló fejű harangvirágok társulnak kifejezve a szecesszió virágszeretetét (III. jegyzék 1. sz. 1. kép). A szörnyei gyülekezet kannája szintén formájában is tükrözi a szecesszió jellegzetes hajlékonyságát. A viszonylag széles talpból erősen karcsúsodva emelkedik a test, amelyet kalászok díszítenek (III. jegyzék 2. sz. 2. kép). A szörnyei gyülekezet két tányérja közül az egyik egyszerű, sima kis peremes karimájú, amelyen domború pipacs vagy mákvirág látható hajló száron, levelek között egymással átellenben. Az egyik virág felénk fordul, látszanak a porzói, a másikon szirmai külsejét láthatjuk. A visszafogott díszítés ellenére igényes darab, híven érzékelteti a szecesszió jellegét (III. jegyzék 3. sz. 3. kép). A másik tál karéjos szélű, amelyen három vízirózsa levelet láthatunk. Két levélen egy dúsabb virágos kalászos díszítmény, a vele szemben lévőn egy virágszál, a közöttük lévő nagyobb térben egy levél, átellenben egy lepke ül a sima karimán. Mindkettő jelzett (III. jegyzék 4. sz. 4. kép). Ezek az edények azt mutatják, hogy a XX. század elején az új stílus, a szecesszió eljutott az országnak ebbe a legkeletibb részébe is. Bekerülésük az úrasztali edények közé mutatja, hogy a kis településeken is elfogadták és szépnek tartották az új stílus edényeit. 82
