P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)

Úrasztali boroskannák

A nagj/paládiak 2. kannája egyes részletekben megegyezik az előzővel, a gyöngysoros billentő, korongos fedélfogó azonos, viszont a kiöntőcsőre túl ki­csire sikerült. Testén mindkét gyűrű lejjebb csúszott, és ugyanúgy pontozott sávval övezett minden részlete, amint az előbbin láttuk (62. sz. 62. kép). Ennél a csoportnál jelenleg egyetlen támpontot sem ismerünk arra vonat­kozóan, hogy ki lehetett a készítőjük. A mesterek személyének megállapítására további anyag feltárása nyújthat lehetőséget. Díszített XVIII. s^á^adi kannák Az előbbi diszkeden edényekkel szemben a XVIII. századi kassai kannák na­gyobb része díszítéssel ellátott. Ez a díszítés azonban már nem figurális, mint azt a XVII. századi edényeken láttunk, hanem virágos, leveles ágak, bokrok al­kotják. Ezen kannák esetében felvetődik, hogy valamennyit egyházi használat­ra készítették, ezért maradt el róluk a világi ábrázolás. Ebben a csoportban egyaránt találunk jelzetteket és jelzedeneket. Elemzésük során a díszítésből ki­indulva teszünk kísérletet csoportosításukra. A díszített kannák közül elsőként a badalói kannával foglalkozunk. Tesszük ezt azért, mivel a jellegzetes két bordagyűrűs testű edény becsavarodó billen- tőjű fedelének fogója fenyőtoboz, amit a későbbiekben nem láthatunk a kassai edényeken, de az eperjesieken is csak a XVII. századból ismerjük.87 Emellett a kiöntőcsőr fedele sem a későbbi, kissé homorúan hajló, végén felívelő, hanem rézsutosan hajlik a csőr végéhez, aminek következtében vaskos hatású, hason­lót a XVII—XVIII. század fordulójáról közöltek.88 Díszítésében szintén olyan elem jelenik meg, amely az edény viszonylag ko­rai voltára utal. Talpán sarkára állított flechelt rombuszok sorakoznak, amilye­neket már láthattunk eperjesi kannákon, de Michal Witko kannáján is a XVII. század végéről. Mintáját álló virágbokrok alkotják, szeszélyesen hajladozó levelek között egy­mást keresztező szárakon dús szirmú peóniák, pipacsok ülnek. A virágbokrok ábrázolásának különlegessége, hogy a gyökereket is láthatjuk. A virágok ilyen megfogalmazása nem ismereden, a püspökladányi református gyülekezet egyik edényén láthatók ugyanebben megoldásban. A hasonlóság olyan nagy, hogy felvetjük, azonos kéz munkája a két edény. Mivel a püspökladányi kanna da­tált, 1726-os évszáma megerősíti feltételezésünket, hogy a badalói kanna is a XVIII. század elején készülhetett89 (63. sz. 63. kép). 87 Lásd az eperjesi edények közül TG mester és Jonas Osterlamb edényeit. 88 A hasonló megoldású kanna Martín Wolfmüller munkája. Toranova, Éva 1980. 45. kép 89 Weiner Mihályné 1975. 349. 15. kép, rajza 350.16. sz. Ugyanakkor ennek a kannának a fogója makk alakú. 50

Next

/
Thumbnails
Contents