P. Szalay Emőke: Ónedények a kárpátaljai református gyülekezetekben - Magyar Református Egyház Javainak Tára 6. Kárpátaljai Református Egyház 6. (Debrecen, 2004)

Úrasztali boroskannák

Jelenleg nem ismerünk hasonló díszítésű kannát Eperjesről, de más felvi­déki központok kannái között sem. Bár Erdélyben ismert volt a szarvas ábrá­zolás, azonban ott nem ilyen tájképbe helyezetten, feltételezésünk szerint a zsoltárra utaló módon jelenítik meg az állatokat. Jonas Osterlamb kannái A következő eperjesi mester, a XVII. század második felében működő Jonas Osterlamb volt, akinek több edénye került elő a Kárpátaljáról a XVII. század második feléből. Különleges edény a viskiek 3. kannája. Peremes talpú szűkülő teste golyós angyalfejeken ül. Fedele jellegzetes karimás szélű, középen félgömb alakban kiöblösödő, tetején korongos és lapított gyűrűs, gömbös fogó. Fedelének szé­lén jól látható a száj szélén túlnyúló vízszintes perem. Billentője kettős C hajlá­sú, felül gyöngysordíszes. Testét három sávban, a talp részt, a derekát és a szájperem alatti felületet esztergált vonalak és flechelt hullámsávok díszítik. A flechelt vonalak gyakor­lott kezet mutató változatossága tovább gazdagítja a teljes felületet beborító, jól szerkesztett vésett díszítést. A két sávban elhelyezett mintában spirálindán ülő nagy gránátalmák, négyszirmú rozetták, ananászok, peóniák, forgórózsák mellett a különféle levelek alárendelt szerepet töltenek be. 1666-os felirata szerint feltétlenül a XVII. század közepe táján készülhetett, ezt támasztja alá szűkülő formája is. Jegye Eperjes városjegye mellett zászlós bárány IO névbetűkkel, amelyek bizonyítják, hogy Jonas Osterlamb munkája79 (43. sz. 43. kép). Ugyancsak a sima, alig szűkülő testű kannák csoportjába tartozik a fancsikai gyülekezet 1. edénye. Fedele szintén középen kidudorodó, rajta a gombban a tárcsák között egy szélesebb lapos henger is helyet kapott. A fülön elhelyezett billentő két C elemből áll, a felsőn díszesebb levelek. A talpat és a nyakat többszörös vonalakból alakított sáv fogja körül. A palást díszítése a fül két ol­dalán lévő flechelt, ívesen hajló, függőleges kettős karéjos szalagokkal indul, a belső vonal ívelt, sima. A talp alsó szélén, a test alján és a száj alatt, a fedél szé­lén sávban egyszerű ferde vonalak. A fő díszítmény ovális térbe helyezve, a kerethez simuló egyszerű levelek között a Menekülés Egyiptomba jelenete. Szent József vállán szekercével veze­ti a szamarat, amelyen Szűz Mária ül, ölében a kis Jézussal. A jelenetet alul­felül két-két ferde vonalkázású sáv fogja közre. 79 Hasonló láb pl. Toranova, Éva 1981. 101-104. 107. sz. edényeken. Mindezek egy besztercebányai és egy kassai kivételével pozsonyiak. Jegye Németh Gábor 1981. 185. 12. számú. 41

Next

/
Thumbnails
Contents