Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
Nagy Varga Vera: Fatárgyak és egyéb úrasztali eszközök a kárpátaljai református gyülekezetekben - Egyházládák és szekrények
Tiszabecs:" „A' templom Asztala rejtekéb(en) ezen edények és Rúhák vágynak.'2217 A pápai református egyházi gyűjteményben található két, a XVIII. században készült úrasztala: kerek fedőlapú hasáb alakú szekrényke, amelyet kamarás asztalnak is neveznek. A klenódiumokat ebben tartották.217 218 Az 1844-es técsői lelettárban említés történik a sekrestyében elhelyezett könyves ládáról, melyek „régi jegyzékek szerént a Pap használása alá tartoznak." A sekrestyében van még egy - fedél nélküli - láda: „ mész hordó nagy fa láda három rendbeli nagy pántokkal megerősítve, sőt egészen az írt három rend pántok közé foglalva." Az úrasztali felszerelést Técsőn tölgyfa almáriumban tartották: „Vágynak még a fent írt Almáriumba az Úr asztalához való Edények..."219 (az almárium leírása, sajnos az egyik hiányzó télelszám, 200.) Még egy láda is tartozott a templomi felszereléshez, amelynek funkciójára a vaspántokkal megerősített jelzőből arra következtethetünk, hogy az általában egyházládaként (a Lelettár zárszavában említett pénzláda) lehetett az így jellemzett forma.: „Van még egy hársfa deszkából készült és a fenekén és hátulyán keresztül eresztett vasalással megerősített nagy záros láda, a két végén lévő vas fogóval". Az úrasztali felszerelések között a técsői lelettárban szerepel egy kisebb fadoboz: „Egy négyszegletű fedeles fenyőfa fejér scatulya". Técsőn az eklézsia ingó és ingatlan vagyonáért a leltár megosztott tételszámai szerint az egyházfi és a gondnok feleltek.220 Csaholcon (Szabolcs-Szatmár m.) 1874-ben a nyárvégi nagy tűzvészben elégett a láda is, amelyben a jegyző- és anyakönyveket tartották, valamint az úrasztali felszerelést és edényeket.221 Tóth Judit az egyház tulajdonában lévő, 1902-ben készült leltárában a gernyeszegi eklézsia klenódiumairól tájékoztat. Az egyház ládájáról a következőket állapítja meg: „Az úrasztali kellékeket az egyház ládában tartották, amely típusa szerint 18. századi, két kulcsra járó, feketére festett fenyőfa láda."222 Irodalom Belényesy Márta 1957a. Beregi falutörvények a XVIII. század fordulójáról. Néprajzi Közlemények. II. 1-2. 264-281. Belényesy Márta 1957b. Horváth Antal: Tiszaújhelyi falutörvények 1661ből. Néprajzi Közlemények II. 3-4. 323-329. 217 Szabadi I. 2001.137., 150. 218 S. Lackovits E. 1987.113-4. 219 Molnár A. 1997. 220 Molnár A. 1997. 339, 347, 351. 221 EntzG. 222 Szabó J. 1997. 373. Az egyházládát már nem használják, a templom kriptájában van. 258
