Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)

Nagy Varga Vera: Fatárgyak és egyéb úrasztali eszközök a kárpátaljai református gyülekezetekben - Egyházládák és szekrények

felállítása ellenállásba ütközött.207 Valószínűleg nem tévedünk, ha ennek egyik okát a hagyományosan gyakorolt szokásokhoz való ragaszkodásban látjuk, amelyekről a területünkről származó falutörvények tájékoztatnak.208 Egyházfi és kurátor Gulácson(1803) a kurátor és egyházfiúi tisztség kijelöléssel, felkéréssel tör­tént és visszautasítása nemes emberek számára büntetés terhe mellett köte­lező volt. A tisztség jellege kötelező és megtisztelő, ezért nem szabad kitér­ni előle. A falutörvény 16. pontja szerint: „A Curátor minden Ekklesia jövedel­mekről számot adni és az engedetleneket a Fő erdő és mező Bírónak bejelenteni tar­tozik". Az 1 rénes forint feletti büntetésekből keletkezett bevételről így ren­delkeztek: „Nemes Ekklésia Ládájában az Ekklésia köz, szüksége pótlására a Curátornak (ki arról ismét számot adni tartozik) átal adni..."209 Molnár Ambrus gyülekezettörténeti feldolgozásából a korábbi erdélyi gyakorlatra idézhetünk adatokat, melyből az alá- és fölérendeltségi viszo­nyokra is fény derül. A Küküllő menti hernádi gyülekezetei a szomszédos szászbonyhai egyház lelkésze látta el. A hernádi egyházfiú esküvel vállalt feladata volt az egyházközség templomának, parókiájának, az egyházi épü­leteknek és a cinteremnek a rendbentartása, továbbá a úrvacsorái edények rendbentartásáról és őrzése is az ő felelőssége volt. „Az egyház anyagi ügyei azonban az eklézsia által választott, időnként a Szent Visitatio által megerősített és ellenőrzött Szent Egyházfiú, Egyházfi, (=Aedilis) intézte. Mivel a pásztor nem la­kott a gyülekezetben, ő őrizte az egyház pénzét. Az 1650. évi vizitációkor megálla­pították: „Templum pénze vagyon az Aedilisnél FV.25". Nála voltak az úrvacso­rázáshoz szükséges klenódiumok. Az egyházfiú feladata volt a pásztor és a rektor bérének beszedése és a hátralékok számontartása és behajtása.210 A gyülekezeti önkormányzat másik fontos személye a „falus Bíró" (Bíró) az írott forrásokban gyakran Judex. Az egyházfi látta el a gondnoki feladato­kat, külön curator nem volt.211 Hajdúböszörményben az eklézsia ingóságait a városi tanács jegyzőköny­vébe írták be. Az 1726-ban az úrasztali felszerelések a városgazda gondjaira voltak bízva:" Most újonnan választott városgazdája nemzetes Berki Szabó István uramnak akarván a becsületes, nagyságos Tanács ez eklésiának kevés bonumát átad­207 Galuska I. 1985. 41. 208 Kövy Zs. 2001. 44. Az 1617-ben szerveződött pápai presbitérium az önvédelem eszköze lett az ellenreformációval szemben. 209 Belényesy M. 1957a. 274-5. 210 ^734-ben a hernádi gyülekezetben a leltárban szereplő kis keresztelő kancsót nem találták. A vizitáció utasította Vályi Pál egyházfit, aki felelős volt az egyházi javakért, hogy kerítse elő, vagy vegyre meg; 1749-ben már ismét szerepelt a leltárban. 211 Molnár A. 1995. 30-31. 256

Next

/
Thumbnails
Contents