Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)

Nagy Varga Vera: Fatárgyak és egyéb úrasztali eszközök a kárpátaljai református gyülekezetekben - Kenyérvágó deszka, kés és kenyértakaró abrosz

Szabó György szerint a városokban a XV-XVI. században fejeződött be a különböző kovácsmesterségek termékfajta szerinti specializálódása (pl. külön kard- és késkovácsok), de közös céhszervezeteik a továbbiakban is voltak.130

A Nagybányán vasból és acélból készített asztali kések kedveltek voltak a vásárló közönség előtt a XVII. században.131

Kárpátalján a református gyülekezetek által használt kenyérszelő késeket helyi készítésű kovácsmunkának véljük.132

Takács Béla megállapítása szerint a debreceni vasipari céhek munkamegosztásában fordulópontot jelent 1674: ettől kezdődően a csiszármesterség egy kifejezetten hadi célt szolgáló kardművességre és egy a mindennapi szükségleteket kielégítő késesmesterségre vált ketté.133 Debrecenben a késes céh tagjainak száma 1790-1819 közötti időszakban kétszeresére emelkedett.134 135

Urasztali készületekhez tartozó eszközök

1./ Kenyérvágó fatányérok, deszkák és kések

A református gyülekezetek „úrasztali készületeiben" feljegyzett kenyérvágó késeket igen gyakran megrendelésre készítették és kizárólag az úrvacsorái kenyér felvágására használták.133

XVII-XVIIL század

Hajdúböszörményben az 1763-as összeírásban említenek egy szaru nyelű, ezüstberakásos kenyérvágó kést, amelyet 1743-ban vásároltak.136 * A szentesi gyülekezet számára Katona Mihály kovácsmester készített egy nagy kést 1778-ban: „Az úrvacsora kenyérnek felvágására Borza József gondnok készítette." Ezt a kést még használták a XIX. század harmincas éveiben.13'

XIX.század

Kiss Kálmán Szatmár megyei gyülekezettörténeti adattárában két tárgy szerepel a gyülekezetei leltáraiban a tárgycsoporttal megegyező funkcióban:

130 Szabó Gy. 1954. 213.

131 Szirmay A. 1809. 244.

132 Bodgál F. 1980.

133 Takács B. 1984. 448-9., Vajda M. 1989. 170. Az 1674-ből származó remek készítésére von- akozó előírások inkább kis méretű késekre (bicskákra) és evőeszközökre (kés villával együtt) vonatkozik. Szűcs 1.1871. 991. A XVIII. században a hüvelyes kések és pásztorkések kitűnő minőségűek voltak.

134 Veliky J. 1971. 283.

135 Tenke S. 1990.120.

136 Takács B. 1987. 247.

:3/ Gilicze L. - Kormos L. 1992. 348.

238