Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)

Felhősné Csiszár Sarolta: XVII-XVIII. századi úrasztali terítők a kárpátaljai református templomokban

Az előzőhöz képest több információt nyújtanak a leltárak a többi egyház selyem kendőiről. Fornoson „egy selyem, egy veres virágos selyem, egy zöld selyem", Gáton „Három kisded selyem keszkenő, egyik kotzkás oltska, a másik virágos, a harmadik hasonlóképpen oltska veres.", Borsován „Egy Tsikos selyem keszkenő írás nélkül", Nagypaládon „egy kék selyem keszke­nő", Dercenben „egy gránát szín tarka selyem keszkenő veres környékű kék színnel ki vettiözve", Gödényházán „Egy virágos selyem, két tobák szín se­lyem keszkenő" volt. Néhány helyen a leltárt készítő az ajándékozó nevét de az ajándékozás évszámát is feltüntette. Makkosjánosiban „egy veres virágos selyem keszkenő, Jánosi Bakos Pálné ajándéka 1797-ben." Salánkon „A keresztelő kancsó és tányér letakarva két veres selyem kesz­kenőkkel DENTS JÁNOS ÉS FELESÉGE VAS KATA A KISDEDEK SZÁMÁ­RA VETTE SALÁNKON 1801. a másik GETSE MIKLÓSNÉ NYÍRI BORBÁ­LÁNAK AJÁNDÉKA 1805-dikiben." Tekeházán „Egy zöld virágos selyem keszkenő, egy selyem virágos kesz­kenő Tetes Csinel György ajándéka." Gecsében: „Egy narancs szín violaszín virágokkal, s magából való rojttal ékesekedő dupla Kreditor nagy keszkenő Tktes Csornai Kajdi Lajos Úr és Hites Társa Tktes Ludányi Bay Terézia asz- szony ajándéka." A felsoroltakból azonban mára szinte alig maradt néhány. így volt ez az ország minden részén, de fokozottan így lehetett Kárpátalján, ahol az egy­házközségek nagy megpróbáltatásoknak voltak kitéve. így XVII. századi se- lyemterítőket hiába is keresünk ezeken a helyeken. Korábbi időből ha nem is, a XVIII. századból a felmérés során sikerült 20 darab térítőt és kendőt regisztrálnunk. Ezek többségükben taft- és brokátte- rítők voltak, több közöttük a selyembrokát fejkendő, amelyeknek eredetileg világi funkciója volt. Ezek rendszerint gyárilag mintázottak, ezért nem hí­mezték őket, csak ritkán voltak felírással és évszámmal ellátva. Korukra vo­natkozóan a leltárakban is csak néha találunk utalásokat. A kárpátaljai brokátkendők között mindössze egynek volt felirata, így csak ennek ismerjük az ajándékozási évét. A rozsdabarna, ekrü és világos­kék színű virágos brokátmintás kendőt „TIHOR ÉVA" és hitvestársa „ADORJÁN FERENCZ" ajándékozta a feketepataki egyháznak 1793-ban.(17. sz. fotó) Évszám nélküli selyemkendők vannak még ebből az időből Fertősalmáson, egy igen szép sötétbarna selyemkendő, körben keskeny mus­tár színű csíkkal, az egyik sarkában laposöltéssel egzotikus virágcsokorral (18. sz. fotó). Aktiban 3 darab, amelyből az egyik óarany muszlin, arany csí­kozással, aranyszálas szegéssel készült (19. sz. fotó). Van ezeken kívül még Nagyszőllősön 2 darab, Szőllősgyulán 3 darab, Matyfalván, Nevetlenfaluban láb., Királyházán 2 db., Nagygejőcön 1 db. A selyemtaft kendőket már eredetileg is szinte mind egyházi célra készí­tették. Ilyen mintázatlan, csak aranycsipkével szegett térítője van a forgolányi 182

Next

/
Thumbnails
Contents