Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
P. Szalay Emőke: Ötvösművek és fémedények a kárpátaljai református egyházban - I. Kelyhek, poharak
Bethlen István. (II. 2., II. 2. kép) A tányér szintén jelzés nélküli, így a címer azonossága és az egyező évszám alapján véljük, hogy ugyanabból a műhelyből került ki, ugyanannak a mesternek a keze alól. Utalva az előbbiekre, felvetjük, hogy esetleg Ágoston István ötvös lehetett a készítője ennek a két műnek. Bizonyára jelentős ötvös volt, nem véletlenül őt küldték Bethlen Istvánhoz. Munkái közül a levéltári forrásokban serlegről és lábas fedeles pohárról történik említés, ami mutatja, hogy jelentős munkákat készített.11 A técsői kehely esetében már csak halvány jelét láthatjuk a gótikus stílus hatásának, ez a talp hat karéjos megoldása, amelyen a függőleges sáv áttört megoldását kiemelkedő gombok helyettesítik. A gyűrűs szár hosszan felnyúlik. A kúppá már akkora méretet öltött, hogy maga a tárgy aránytalanná vált, hiszen magassága eléri a talp és szár együttes magasságát. A kúppá alján lévő, a kup- pakosarat helyettesítő nyújtott hólyagok mellett a szájperem alatt lévő vésett felirat, amely szerint 1659-ben készíttették, alkotja a díszét. (I. 5., 6. kép) A kehelyhez itt is tartozik egy kenyérosztó tányér ugyanezzel az évszámmal, amely formailag megegyezik a huszti tányérral. Díszítését két vonal közé helyezett felirat adja, amely hasonló a kehely írásának jellegéhez. Olyan sajátosságokat mutatnak, amelyek megtalálhatók a huszti ötvösmunkákon is. Legszembetűnőbb a számjegyek esetében különösen az 1, de a 6 szám írása. A betűk közül a Z, S, V egyezik meg, valamint az, hogy kedvelte az összevonásokat az A, V esetében, illetve az Anno írása tűnik jellegzetesnek. Mindezek alapján úgy véljük, nagy bányai eredetüket felvethetjük. (II. 3., II. 3. kép) Itt kapcsolódik a técsőiek másik kenyérosztó tányérja. Ennek formája ugyan különböző, mivel a kerektől eltérő, ritkább nyolcszögletű formát követi, perembe foglalt széle, valamint a perem és az öböl aránya azonban megegyezik. A tányér díszesebb mint az előbbiek. A sarkokban kettős sziromsoros virágok, az öbölben olaszkoszorúban felirattal körbe véve az ajándékozók címere. Évszáma alapján 1647-ben készült. Bár a címereket övező koszorú itt gazdagabb mint a Bethlen címeré volt, az írásban felfedezhetjük mindazokat a sajátosságokat, amelyekre a técsői edényeknél felhívtuk a figyelmet. (II. 1., II. 1. kép) A két tál tovább erősíti egymás nagybányai eredetét, ugyanis ez utóbbi Barcsay Ákos és felesége címerével ékes. A jelenleg ismert nagybányai ötvösmunkák közül az egyik kiemelkedő szépségű tálat Barcsay Judit adományozta a nagybányai református egyháznak.12 A técsői tányér különleges formáját tekintve nem áll egyedül a nagybányai ötvösök jelenleg ismert munkái között, hiszen a nagybányai gyülekezetnek ismerjük egy négyszög11 Balogh Béla-Oszóczki Kálmán 1979.129. 12 Balogh Béla-Oszóczki Kálmán 1979.130-131. 81-82. kép 15
