Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
Felhősné Csiszár Sarolta: XVII-XVIII. századi úrasztali terítők a kárpátaljai református templomokban
Felhősné Csiszár Sarolta: X VII-XVIII. századi úrasztali térítők a kárpátaljai református templomokban A református egyházak templomi, úrasztali felszerelésében a legváltozatosabb tárgycsoportot az úrasztali térítők alkotják. A legkorábbi darabok szinte egyidőben jelennek meg a reformációval, mintegy folytatóiként az oltárterítők- nek és misekehely-takaróknak. A térítők egyik része az Úr asztalának, majd a templomi bútorzat néhány darabjának az állandó letakarását szolgálta, másik része az egyházi szertartások kelléke volt. A református egyházak az úrasztali térítők használatára vonatkozóan nem alkalmaztak előírásokat, megkötéseket. Nem voltak külön szabályok alapanyaguk, díszítésük és ajándékozásuk mikéntjére sem. így nagyon sokféle tárgy kerülhetett és került is be a református egyházak úrasztali térítői és egyéb templomi textíliái közé. Zömükben olyan darabok, amelyeket a mindennapi életben is használtak. Tehetsége és buzgósága szerint adakozhatott, pecsételhette meg kapcsolatát egyházával mindenki, az egyház fenntartásában jelentős részt vállaló gazdag mecénás éppúgy, mint az egyszerű egyháztag. Utóbbiak között ott voltak azok a „guzsalyos özvegyek", akik nem is tudtak mással hozzájárulni az egyház fenntartásához, mint egy-egy textíliával, így az úrasztali térítők között ott vannak a művészi érzékkel készített munkák éppúgy, mint a kevésbé tehetségesek által készített, igénytelenebb textíliák. Együtt vannak, és együtt használják a különféle alkalmakon a finom nyugati kelméből készített térítőkét a finomabb vagy durvább alapanyagú parasztvászonból készített darabokkal. Nem csak bekerültek az egyházakhoz a kézimunkák, de itt számon tartották őket és hosszú időn keresztül meg is őrizték azokat. így lehetséges az, hogy akadnak közöttük néha egész korai kézimunkák is, magukon hordozva letűnt korok művészetét, gondolkodását, szokását, életmódját. Az ajándékozásnak éppen ez a szabadsága, mindenkire kiterjedő lehetősége és a textíliák megmaradásának kivételes módja teszi számunkra elengedhetetlenül fontossá a református egyházak úrasztali térítőinek vizsgálatát az ország egész területén és a határainkon túl lévő református egyházakban egyaránt. Minden megőrzött darab, a legkorábbiak és a későbbiek is, kultúrtörténeti jelentőségűek. 155
