Kárpátaljai Református Egyház 5. Tanulmánykötet - Magyar Református Egyház Javainak Tára 5. (Budapest, 2002)
P. Szalay Emőke: Ötvösművek és fémedények a kárpátaljai református egyházban
P. Szalay Emőke: • • Ö tvösművek és fémedények a kárpátaljai református egyházban A református egyház soha nem írta elő a nemesfémből készült úrasztali berendezési tárgyak kizárólagosságát, sőt az egyházi edényekről így fogalmaztak a XVI. század második felében a zsinatok: „Az írás ivóeszközökről vagy pohárról emlékezik. Tehát mindennémű edényeket akár üveg, akár fa vagy arany, ezüst és cserép legyen, vagy rézből és bármiféle ércből készültek, el kell fogadnunk."1 Ebből ered, hogy a református egyház tulajdonában a legváltozatosabb anyagú és formájú edényekkel találkozhatunk. A múlandó edények mellett természetesen drágább anyagúak is megtalálhatók, amelyek eszmei tartalmuk mellett anyaguknál fogva is időállóbbak voltak. A gyülekezetek a XVII. században igyekeztek felszerelni egyházukat a szükséges úrasztali edényekkel, elsősorban borospoharakkal és kenyérosztó tányérokkal, amelyek anyaga lehetőség szerint nemesfém, ezüst volt. Ez a magyarázata annak, hogy a XVII. századból jelentős számban maradtak fenn ötvösművek a református egyházközségek tulajdonában. Ezek a kely- hek és poharak nem különböztek a saját korukban elterjedt és kedvelt asztali edényektől, ugyanis megkötések és előírások hiányában a hívek olyan edényeket adományoztak templomuknak, amelyeket szépnek és értékesnek tartottak. Ezért a református gyülekezetekben olyan edényeket találunk, amelyek saját koruk világi használatú poharaival, tányéraival, kannáival megegyeznek. Ebben a tényben van a református egyház emlékanyagának egyik fontos jelentősége. Az ezüst poharakat, tálakat, esetleg kannákat évszázadokon keresztül féltő gonddal őrizték a gyülekezetek. Belőlük a hívek áldozatkészsége mellett a kor iparművészeti arculatára is következtethetünk, így a kutatás számára nagy a jelentősége ennek a jobbára ismeretlen, kiemelkedő értékű kincsállománynak. Az alábbiakban a Kárpátaljai Református Egyház gyülekezeteinek úrasztali poharait, kenyérosztó tálait, boroskannáit és keresztelő készleteit tekintjük át. Bemutatásuk során kísérletet teszünk készítési helyük meghatározá1 Kiss Áron 1882. 152. 11
