Ungi Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 4. Kárpátaljai Református Egyház 4. (Budapest, 2001)

Kisdobrony

Kisdobrony

A gyülekezet története

A Szernye és Latorca összefolyásához közel helyezkedik el Nagydobrony szomszédságában. A XIII. században Bereg megye kaszonyi járásához119; a XIV. században120 és XIX. század elején Ung megyéhez, majd Bereg megyéhez tartozott.121 1790-1850-ig a Felső-Zemplén Ungi egyházmegyébe tagozódott.122

Nevét a szláv eredetű Dubrony szóból származtatják.123 Az Árpádkorban első birtokosa után Csépántelke vagy Csépánfölde néven jegyezték fel. A tatárok elpusztították a települést, még 1270-ben is puszta területként tartották számon. Birtokosai 1270-ben Senete fia Mátyás és fiai Hete, Mihály és László. 1319-ben Pányoki Dobou és János közösen birtokolták.124 A XIII. században a vásáros Beregszászról Ungvárra Csépánföldén át vitt a nagy út, melynek dobronyi elágazásán a Latorcán rév (1389)125 volt. A pápai tizedjegyzékben az ungi főesperességben Dobrum.126

A Kisdobrony (1384) elnevezés is korán megjelent, ám egy ideig mindkét elnevezését használták. 1379-ben Kisdobrony (másként Csépánfalva) néven említtetett a Szédyek peres ügyében. A XIV-XV. században már gyakrabban Kis- és Nagydobrony néven említik a településeket. 1429-ben a Kisdobronyi Ratold János családja eladja itteni felerészét a Szent Miklós hitvalló tiszteletére szentelt, fából készült templom kegyúri jogával együtt László mester királyi alkorlátnoknak és Eszenyi Imre fiainak.

Az 1600-as adóösszeírás szerint több birtokosa volt: Dobó Ferenc, Budaházi Kristóf, Móricz Gáspár, Nagy Sebestyén, Hetei Gergely, Fejes János, Vid László,

119 Hoffmann I.-Rácz A.-Tóth V. 1997. 71.

120 1390-ben Ung megyei helység Dobrona Csánki. 1890. 415.

121 Fényes E. 1851.1. 271., Csíkváry A. 1940.183-4.

122 Radvánszky F. 2000.104.

123 Csíkváry A. 1940.183.

124 Györffy Gy. 1963.1: 520., 523., 537-8.

125 Csánki D. 1890. 415.

126 Csánki D. 1890. 415., Györffy Gy. 1963.1:524.

76