Ungi Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 4. Kárpátaljai Református Egyház 4. (Budapest, 2001)
A századok folyamán megszűnt református gyülekezetek
zerednye Nevének említése Zerednye, Zerennye (1417) és Zerednye oppidum (1455). Mezőváros a XV. század elejétől. A XII. században nevezetessége volt a Vilié patak partján dombon épült templomos rendű kolostor. 1380-ban a pálos rendé volt a kolostor; a pálosok távozása után az egyházközség Őr filiálisa volt. Szerednye várának birtokosa a Pálóczy család (1425) és a Mindenszenteknek nevezett egyház patrónusa. 1451-ben Nevicke vár tartozékai között is előfordult. A Homonnayak (1453-55), Serédi I. Gáspár, Forgách Miklós (1670), II. Rákóczy Ferenc (1703-11) voltak birtokosai. A XVI. század közepén Dobó Ferenc volt a birtokosa, szerednyei uradalmához tartozott; 26 porta, 3 szegénysége miatt adómentes porta, 4 puszta porta, 2 újonnan települt porta és 21 zsellér szerepelt az adólajstromban.393 Szerednye 1618-ban virágzó református anyaegyház, filiálisa Ignécze volt. Az ellenreformáció idején megszűnt és a gyülekezet Korláthelmec leányegyháza lett. A XX. század harmincas éveiben a reformátusok száma 31 fő.394 N. V. V. 393 Csánki D. 1890. 386-7., Maksay F. 1990. 849. 394 Haraszy K. 1931. 246-7. 258 s
