Ungi Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 4. Kárpátaljai Református Egyház 4. (Budapest, 2001)
A századok folyamán megszűnt református gyülekezetek
omok Ungvártól DNy-ra elhelyezkedő közeli település. Nevének említése írott forrásokban Homuk (1358), Humuk (1366), Homok (1367) és Kincseshomok (1913). Elnevezése a talaj fajtáját jelölő magyar szóval azonos. A Homoky család birtoka 1366-ban; a községben lakott Homoky László fia János, aki mint nemes esküdt szerepelt a tolvajokat halálra ítélő pataki megyegyűlésen. Egy 1552. évi dikális összeírás szerint a falu tűz martalékává lett; egy Ungvárról származó jobbágy, Kovács István építette fel a házát. Néhány évvel később birtokosai Dobó Ferenc, Kaky András, Gál Ferenc, Koncz Mátyás, Ilosvay János és Korláth Miklós', 6 porta, 2 szegénysége miatt adómentes porta és 3 zsellér szerepelt az adólajstromon. 1599-ben 19 házból álló település volt. A XV. század végén birtokos volt a martánfalusi Huszthy család is. Mokcsay I. Balázs - 1590-ben Ung megye táblabírája és Szeregnye (Szerednye) várának kapitánya - szintén birtokos volt a településen. A XVII. században is neves birtokos család: Homoky András 1692-ben szolgabíró volt az ungvári járásban. 1696-ban négy jobbágy és egy zsellér lakosa magyar volt. A XVIII. század folyamán is lakossága magyar volt.353 354 1618-ban Kereknye3:4 leányegyháza volt, ahonnan a prédikátor minden harmadik vasárnap délután s egy hétköznap járt ki szolgálni Homokra. A reformátusok temploma egy elhagyott rk. kápolna volt, amelyet az ellen- reformáció ideje alatt a katolikusok visszakaptak. 1648 körül Minajhoz affi- liáltatott, később társegyháza lett. Régóta a településen élő családok az Orémus, Ladányi, Berták, Szabó. A XVIII. század hetvenes éveiben 9 telkes jobbágyot írtak össze a településen; a református lelkek száma 85 volt. A XIX. század közepén 156 református lakosa volt. XX. század harmincas éveiben lélekszámúk 68 volt.355 N. V. V. 353 Csíkváry A. 1940.182-3., Maksay F. 1990. 843. 354 Vő. 41. sz. jegyzetet 355 Haraszy K. 1931. 261-2., 264., Kováts J. I. 1942. II: 544., Kiss L. 1988. I: 602., Neupauer K. 1989.116-7., Horváth K.-Lizanec P.-Szabó E. 1992. 7. 240
