Ungi Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 4. Kárpátaljai Református Egyház 4. (Budapest, 2001)
A századok folyamán megszűnt református gyülekezetek
1B aranya Ungvártól D-re helyezkedik el. Nevének korai említése Baranya (1427) névalakban. A megye egyik legrégibb telelepülése. A XIV. században még jelentéktelen falu volt: 1427-ben a Baranyay család volt a birtokosa. 1543-ban két porta szerepelt az adólajstromon. A XVI. század közepén birtokosa Megyesy Ferenc volt; 2,5 jobbágyporta és 4 zsellér szerepelt az adólajstromon. 1599- ben Felsőbaranya néven lakott falu volt, 9 házzal. Később a település nagyobb részét tűzvész pusztította el. 1699-ban Alsó- és Felsőbaranyán együtt, négy magyar nevű zsellér lakott. 1719-ben is nemesi falu 6 jobbágy háztartással. A XVII. század elején Császlóc leányegyháza volt. A XVIII. század hetvenes éveiben 16 telkes jobbágyot, 21 házas és 1 házat- lan zsellért írtak össze. 1867-ben 694 lakosa, 1910-ben 754 lakosa volt. Az 1940-es években 642 lakosából 67 fő volt református.341 N. V. V. 341 Csánki D. 1890. 388., Csíkváry A. 1940.178., Neupauer K. 1989.112-3., Maksay F. 1990. 841., vő. 41. sz. jegyzetet 234
