Ungi Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 4. Kárpátaljai Református Egyház 4. (Budapest, 2001)
Ungvár
tériumot hozott létre Ungváron. Görgei János esperes halála után esperesnek választották meg. Az ungvári uradalom katolikus birtokosa Homonnai Drugeth Bálint jó indulattal viseltetett a református egyházközség iránt. Közbenjárására kapta vissza a dézsma és a szőlők haszonélvezeti jogát - 1680 után - a lelkész. Rövid ideig maradtak fenn a kedvező körülmények. 1681-ben Ungban a református vallás szabad gyakorlásában már akadályoztatva voltak a gyülekezetek. Gróf Bercsényi Miklós - Ungvár új birtokosa - 1695-ben - elfoglalta az egyházi birtokokat: templomot, iskolát, paplakot a szőlő- és földbirtokkal együtt. Gróf Bercsényi Miklós főispán parancsára 1695 április 15-én Váczi Mátyás porkoláb vezetésével tizenkét hajdú rátört az éppen ebédnél ülő lelkészi családra és Vári Mihályt gyermekeivel együtt erőszakosan kiűzték a városból. P. Horváth György házában talált menedékre, ahol a lelkészi szolgálatát folytatta híveivel együtt énekléssel és imádsággal. Upori Lénárd főesperes II. Rákóczi Ferenchez folyamodott az ungvári egyház sérelmes ügyében. A szécsényi várban 1705. október 6-án kelt és az Ung, Bereg, Ugocsa, Szatmár és Szabolcs megyékbe kiküldött Orosz Ádám, Kazinczi András és Rácz János a birtokosokhoz intézett fejedelmi rendeletében az ungvári református egyházra nézve is kedvező döntés szülelett: „a templom a parókiával és összes jövedelmével együtt visszaadatott az evangélikusoknak". A sok megaláztatást elszenvedett Vári Mihály 1705-től a szelmenci egyház meghívására távozott el Ungvárról. Az ungvári egyházközség Újhelyi Istvánt önkényesen, az egyházi törvényekkel szembehelyezkedve választotta meg lelkészének. Újhelyi Istvánt sátoraljaújhelyi lelkészkedése idejében elkövetett vétsége miatt az egyházmegye kizárta. Az ungi egyházmegye kizárta az ungvári gyülekezetei: bocsánatért a Nagyráskán 1705 december 2-án tartott egyházmegyei gyűléshez folyamodtak. Ungváron meg is tartották - 1705. december 2-án - a templom és parókia visszaadása céljából összehívott egyházmegyei gyűlést, amely elé az egyházközség ismételten folyamodvánnyal fordult. A XVII. század első felében Ungváron több alkalommal népes egyházmegyei gyűlést tartottak: Pl. az 1634. évin házassági ügyeket is tárgyaltak. Váczi István 1707-10 közötti években szolgált az ungvári egyházban, akinek járandóságát az ungvári hívek visszatartották; feltehetően más adók (hadi adók) kötelezettsége miatt nem tudtak fizetni. Az egyházmegyei közgyűlés (Dobóruszkán) úgy határozott, hogy az ungvári egyház lelkészválasztási jogát felfüggesztik addig, amíg a tartozást meg nem fizetik a lelkésznek. Az elköltözött lelkész helye betöltetlen maradt, a templomot és a parókiát ismételten elfoglalták az ungvári uradalom új birtokosát, Bercsényi Miklóst követő jezsuiták. Az ungvári gyülekezet - P. Horváth Ádám tanácsát megszívlelve - a rad- vánci leányegyházhoz társult, mivel templomuk visszaszerzését rövid időn 218