Ungi Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 4. Kárpátaljai Református Egyház 4. (Budapest, 2001)
Tiszaásvány
T iszaásvány A gyülekezet története Csaptól K-DK-re helyezkedik el. A középkorban Szabolcs megyéhez tartozott. Korai említése Asuan (1357), Aswan (1413) és Azzouan (1446).276 Az ásvány „mesterséges árok, ásott tó, kút" jelentésű magyar főnév.277 A XV. században a Csapy család birtoka, de a velük rokonságban lévő Szürteyek is részbirtokosok voltak. A XVI. század közepén még nemesi birtok volt, a Gut-Keled nemzetség szerze- ményi birtoka; 1828-ig birtokosok voltak a községben. Tűzvész pusztította el a települést, az 1567-es adólajstromban nem szerepel. A tatárok pusztítása és később a császári csapatok is sok kárt okoztak a településen.278 A község magyar lakói feltehetően földesuraikkal a Horváthokkal vagy a báró Balassákkal együtt tértek át református hitre. Anyaegyházzá 1768-ban alakult a közvetlen szomszédságában lakó néhány eszenyi (Kiseszeny) telepessel együtt, amikor lélekszáma 192 fő volt. Ezt megelőzően Tiszasalamonnak, majd Csapnak volt filiája, s kezdettől fogva az ungi egyházmegyéhez tartozott. Lélekszám: A XVIII. század hetvenes éveiben 13 telkes jobbágyot és 22 házas zsellért írtak össze. 1820-ban 203 fő, 1837-ben 267 fő, 1856-ban 288 fő, 1931-ben 350 fő, 1939-ben 431 fő és 1999-ben 792 fő.279 Lelkészei: Szentimrey Máté 1772-1780, Bódiz György 1780-1783, Literáti György 1783-1788, Magyar József 1788-1794, Thuróczy József 1794-1799, Szóllősy István 1799-1803, Gál János 1803-1805, Mellétéi Barna József 1805-1809, Harcsár György 1809-1810, Kása Dániel 1810, Tóth István 1810-1820, Kurovszky Pál 1820-1835, Fodor Mihály 1835-1838, Jászay János 1838-1839, Persenszky János 1839-1842, Kis István 1842-1848, Rácz György 1849-1859, Újhelyi Ferenc 1859-1877. 1878-1905-ig az egyházi hatóság engedélyével szüneteltette a lelkészi állás betöltését és preoráns tanítókat, segédlelkész tanítókat alkalmazott.280 276 Csánki D. 1890. 510. 277 Kiss L. 1988. II: 647. 278 Csíkváry A. 1940.192. 279 Neupauer K. 1989.112-3., Tóthné Polónyi N. 1990.159. 280 Csomár B. 1931.111-4. 184
