Ungi Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 4. Kárpátaljai Református Egyház 4. (Budapest, 2001)

Szalóka

zalóka

A gyülekezet története

A Tisza bal partján található település. A középkorban néha Bereg megyéhez számították. Szabolcs239, majd a XX. század harmincas éveiben Bereg megyéhez tartozott. Nevének korai említése Zaloka (1463).240 Nevét illetően a szájhagyomány úgy tartja, hogy a Tiszán tutajozó „szálasoknak" (szál; szály) volt a pihenő és kikötőhelye.241

A XII. században a Betke család birtokolta, majd a XIII. században Bánk bán ve- je Simon, később a Rusdi nemzetségből származott Mihály örökölte és így a Lónyay család lett birtokosa. A XIV. század közepén az eszenyi pálos monostorhoz tartozott. 1343-7-ben a leleszi konvent prépostja Balázs perelt Eszenyi László fiaival egy földterületért, melyet végül párbaj döntött el az Eszenyiek javára.242

Szalóka reformáltatása után Eszeny filiája vált, ahonnan a prédikátor járt ki szolgálatot tenni. 1718-ban már volt temploma, amíg a gyülekezet kis létszámú volt, addig helyben csak iskolamestert tartottak. 1742-ben lett anyaegyház, prédikátora Diószegi István volt.

Lélekszám: A XVIII. század végén 519 fő. 1819-ben 606 fő, 1834-ben 676 fő és 1853-ban 610 fő. 1903-ban 762 fő és 1931-ben 820 fő.243

Lelkészek: Diós Ferenc 1773, Göntzy József 1782, Pazar István 1768, Babarik Simeon 1805, Kállai József 1811, Csemnitzky György 1812, Pazar István 1815, Pazar József 1832, Szabó József1857, Vályi Antal helyettes és Nagy Menyhért helyettes 1865, Fejes Sámuel 1866, Szabó Károly 1867, Nyomárkay Sándor helyettes 1904, Újlaki Sándor helyettes 1905, Kádár Albert és Helmeczy Antal helyettesek 1909, Barkaszi Károly 1909-1928, Ruszka Elek 1928-1974244, Orémusz Károly 1974-1978, Kiss Ernő 1978-1997, Balogh Attila 1997-245

N. V. V.

239 Györffy Gy. 1963.1: 548. Szabolcs vármegyéhez tartozó település

240 Csánki D. 1890. 525.

241 Haraszy K. 1931. 366.

242 Lehoczky T. 1996. 702.

243 Haraszy K. 1931. 366-370., Tóthné Polónyi N. 1990.162.

244 Haraszy K. 1931. 366-370., Lehoczky T. 1996. 702.

245 Radvánszky F. 2000.116.

157