Beregi Egyházmegye 2. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 3. Kárpátaljai Református Egyház 3. (Budapest, 2001)

A századok során megszűnt református gyülekezetek

I^ismuzsaly

Muzsaly Árpád-kori település. A XIV. században már két részből állt, Nagy- és Kismuzsalyból. 1550-1553-ban a két falu tartott el egy plébánost, akinek együtt 8 kalangya és 13 kéve kenyérgabonát adtak a dézsmából. Nagymuzsalyban Penyigei Péter bíró 33 adózó jobbágyot és 2 zsellért, Kismuzsalyban Máté István bíró 6 adózó jobbágyot tartott számon.141

A falu szélén látható - Beregszász felől jövet - a romjaiban is impozáns, XIII. században épült kismuzsalyi templom, melyet 1657-ben a lengyelek romboltak le. A megmaradt lakosság Nagymuzsalyba költözött.142

1732-ben az egyik (egyházmegyei?) gyűlésen Nánási István egyházkerületi főjegyző előterjesztése alapján határozatot hoznak, hogy „amely kismuzsalyi bírák részt vesznek a nagymuzsalyi papi szőlő és telek művelésében, azok a templomba szabadon járhatnak, különben minden papi szertartástól eltiltatnak"143

Későbbi forrásaink Kismuzsalyt nem említik.

K. I.

141 OL. E 159. Reg. Dec. Bereg Fit. dsz: 9601., (1549-1553.). (Átvéve a NAGYMUZSALY c. fejezetből.)

142 Beregi Emlékkönyv

143 LEHOCZKY 1996. 634.

211