Beregi Egyházmegye 2. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 3. Kárpátaljai Református Egyház 3. (Budapest, 2001)

A századok során megszűnt református gyülekezetek

I^erepec (Puszta-)

Munkács és Gát között, Dercen szomszédságában fekszik. Korábban Magyarkerepecnek nevezték, hogy megkülönböztessék Oláhkerepectől, amely azután Felsőschönborn lett.131

1549-ben a derceni plébános mint filiálist, Kerepecet is ellátta. Ezért 12 kalangya (24 kereszt) búzát kapott a dézsmából. 1576-1580 között Ungvári András volt a derceni prédikátor, közben azonban 1579-ben bizonyos Albertus Váry concionator (valószínű, hogy tanító) is kapott a dézsmából Dercen mellett a környező, akkor még létező eklézsiák, Fornos, Kerepec, Pósaháza, Munkácsújfalu, Szentmiklós gondozásáért és tanításáért.132

Kerepecnek a XVI. század végén saját református lelkésze volt. A Beregi Egyházkerület 1601-es keltezésű jegyzőkönyvében arról olvashatunk, hogy a kerepeci lakosság azért, mert Kerepeci György lelkipásztor felett hatalmaskodott és annak szavait megvetette - a paptól megfosztatott.133

Egyik forrásunk szerint 1610-től 1711-ig Dercen filiája volt, 1645-ig Fornossal együtt.134 Egy másik forrásunk szerint már 1601-ben Dercen filiája.135 A későbbi háborús időkben a falu elpusztult.

A XVIII. század végén timsógyárat és 9 munkáscsaládot telepítettek ide. A XIX. század közepén gróf Schönborn Károly tulajdonába került, aki virágzó gazdaságot teremtett itt.136

1868-ban ismét Dercen leánygyülekezete vagy szórványa. Lelkipásztora: Szigeti János, tanítója: id. Nyeste Pál.137

1993-as forrásunk szerint Felsőkerepec Munkács külső kerülete, lakossága az ukránok és ruszinok mellett mintegy 500 német, ill. elmagyarosodott német. Ezek római katolikusok, az istentisztelet nyelve német.138 K. I.

131 LEHOCZKY 1996. 646.

132 OL. E 159. Reg. Dec. Bereg Fit. dsz: 9601., (1549-1553., stb.)

133 LEHOCZKY 1996. 647

134 ZOVÁNYI1939. II. 210.

135 BARCSA 1906.1.143.

136 LEHOCZKY 1996. 647.

137 TREK Stat. 1868.

138 BOTLIK-DUPKA 1993. 271.

209