Beregi Egyházmegye 2. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 3. Kárpátaljai Református Egyház 3. (Budapest, 2001)

Mezővári

A gyülekezet története

A honfoglalás idején Mezővári közelében állt Borsava vára, az akkor még Borsavának nevezett Bereg vármegye egyházi és közigazgatási központja. IV. Béla városi jogokkal ruházta fel. Kiváltságait azonban hamarosan elveszítette, mert a XIV. század végén leginkább csak possessionak emlegették, bár a XVI. és

XVII. században többször nevezték oppidum-nak, mezővárosnak.

„A reformáció itten mint a Munkátsi Uradalomhoz tartozó városban Petrovits Péter alatt gyökerezett meg - annak utána Magóchy Gáspár földesúr, beregi főispán idejében erősödött meg leginkább."

1549-ben Kapossi Gergely plébánosnak, aki a vári dézsmából 9 kalangya gabonát kapott, bizonyára már nem volt idegen a reformáció tanítása. 1553- ban Nagy Balázs bíró vezetése alatt 101 dézsmafizető és 6 zsellércsalád lakott itt. A reformáció megszilárdulása az 1553-1576 közötti időre esik. 1576-ban ugyanis Udvarhelyi Baltazár „Isten Igéje Pásztorának" nevezte magát, ami arra utal, hogy református hitelveket vallott. A század végéig több prédikátorának neve fennmaradt. Nevezetesebb közülük Vári Szárnyas Bálint, aki esperes is volt.

A XVII. században élte az egyház legvirágzóbb korszakát. 1600-ban külön iskolája volt Somogyi P. János, 1601-től Szárnyas János, 1610-től Doktor István és a század végéig még tíz név szerint ismert rektor vezetésével. „Iskolájában tógás Diákok görög és zsidó nyelveket is tanultak. A kisebb tanulókat ezek vezérelvén." A diákok fizetése a malombeli sabathabe (szombati vám) és a lakosoktól coqua, azaz sorkoszt.42

A XVIII. század elején nagy csapás érte a várost. 1716-ban a tatárok feldúlták, és a lakosság nagy részét Dömsödi János prédikátorral és Bokányi Pálok András rektorral együtt elhurcolták, de nemsokára másokkal együtt visszatértek. A XVIII. századból nevezetesebb prédikátorai voltak: Komiéi Márton (1748-1767.) és Komiéi Zsigmond (1784-1802.), mindketten esperesek.

Anyakönyve 1745-ben kezdődött. „A 13-k Században épült Temploma elavulván, s elszűkülvén - a Borsa vára köveiből kibővíttetett, s ma is fennál42 OL. E. 159. Reg. Dec. Bereg. Fit. dsz: 9601. (1549-1553.), V.ö. ZOVÁNYI1929.

107

M ezővári