Beregi Egyházmegye 1. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 2. Kárpátaljai Református Egyház 2. (Budapest, 2000)
Badaló
A gyülekezet története A Tisza mellett, Beregszásztól 12 km-re fekvő Árpádkori település. Nyomtatott források szerint református egyháza 1550-ben keletkezett, amit valószínűsít Beregszász közelsége, és az a tény, hogy 1550-1553 között a többi környékbeli faluhoz hasonlóan plébánosa volt, aki a régi névhasználat ellenére már a reformáció híve is lehetett. Népessége 1553-ban 71 gabonatermeléssel foglalkozó jobbágycsalád volt. A következő évtizedekben a dézsmajegyzékek tanúsága szerint a falu és a gyülekezet élete folyamatos volt. Első, bizonyosan református prédikátorát, Szinyéruáraljai Baltazárt 1577-ből ismerjük. Az 1580-as években adataink szerint mint anyaegyház működött. 1597- ben szolgált itt Decsi Pál „Jézus gyülekezetének Pásztora", majd 1598-ban Vízivárosi Király Péter. 1599-ben Salánki Miklós, 1605-től Vári Mihály vezette az eklézsiát. A XVII. században itt szolgált prédikátorok névsora jelzi a gyülekezeti élet folyamatosságát. Borsavai Mátét 1595-ben szentelték pappá. Badalói lelkész volt 1607-től, őt követte Beregszászi János 1610-től 1613-ig. A század végéig folyamatosan volt itt prédikátor. Egyike azoknak a beregi egyházaknak, melyekben legkorábban alkalmaztak rektort. Első rektora 1595-ben Halász Mihály, 1615-ben Vári János volt. A XVIII. században nevezetesebb lelkipásztora volt Bakos János, aki a gyülekezetben az anyakönyvek vezetését elkezdte.16 A hagyomány szerint a temploma a XIV. században épült. 1790-1807 között történt átépítésével egyszerű barokk templommá lett. A templom északi falán lévő emléktábla Petőfi itt-tartózkodásáról ad hírt és így a badalói magyarok nemzeti érzésének hű bizonysága: „...emlékét az idők végezetéig megőrzik a dalaira dobbanó magyar szívek. E táblát a szebb magyar jövőért Petőfi szellemében dolgozó Kárpátaljai Magyar Faluszövetség állította 1938 nyarán." A falu lakossága 1991-ben 1.700, ebből magyar 1.560, a református gyülekezet lélekszáma 1.500. 1944 őszén innen is elvittek 200 magyart, akiknek a fele agyondolgoztatva éhen pusztult. 1989-től kopjafa hirdeti, hogy szeretteik fájó szívvel emlékeznek rájuk. A gyülekezet 1993-ban új parókiát épített közadakozásból. 1864-ben épített 8 regiszteres orgonája ma is működik. Lelkipásztora az elmúlt években Barát Imre volt. M. A. 16 OL. E 159. Reg. Dec. Bereg, Fit. dsz: 9601-9602. (1549-1553. és 1576-1583.) 27 ^Badaló
