Beregi Egyházmegye 1. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 2. Kárpátaljai Református Egyház 2. (Budapest, 2000)

Gát

G«

A gyülekezet története

1553-ban 20 család lakott a faluban és a plébánosnak 9 kalangya (18 kéve) búzát adott a dézsmából. 1599-ben anyaegyház volt. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem templomnak és parókiának való telket adott az egyháznak. 1670- ben Szathmári István volt a prédikátora.81

1681-ben Báthori Zsófia a templomot és az iskolát elvette. 1729-ben egy feljegyzés szerint az egyház vásárolt egy bárdot, melyet csak koporsókészítésre lehetett használni. 1755-ből ismerjük első XVIII. századi lelkészét, Szabó Istvánt. 1763-ban Ajtai Mihály volt a lelkésze.

1801-ben 74 ágyszám mellett 351 lelket számlált Gazda István lelkész vezetésével. Nagy József tanító 14 gyermeket tanított, vegyesen fiukat és leányokat. 25 év alatt szépen gyarapodott a gyülekezet. 1825-ben már 103 házaspár, illetve 467 lélek alkotta az eklézsiát. 1902-ben 1.097 lelket számlált az eklézsia.82

Temploma Tóth Mihály és Zanó András gondnoksága idején, 1828-ban kezdett épülni és 1839-ben fejeződött be. A községnek 1939-ben 2.016 lakosa volt, a református egyház 1.800 tagot számlált.83

1991-ben lakóinak száma 3.150, ebből magyar 3.050 fő. A református gyülekezet lélekszáma 1998-ban 1.808. A II. világháború, s a magyar férfiak 1944 őszén történt elhurcolása erősen megtizedelte a férfilakosságot. Az utóbbi eseményt a falu szülötte, Kovács Vilmos költő és író „Holnap is élünk" című regényében örökítette meg. A kuláklistázás és a kolhozosítás sok szenvedést okozott a falu népének. Az áldozatok emlékére feliratos kőtáblát állítottak a temetőbe. Lelkésze, aki már az új parókiában lakik: Szilágyi Károly.84

M.A.

81 OL. E 159. Reg. Dec. Bereg Fit. dsz: 9601. (1549-1553.), Beregi Emlékkönyv

82 TtREL Viz. 1.1. s. 15.1763., 1825., továbbá Egyházi Névtár 1902.

83 ZOVÁNYI1939. II. 211.

84 BOTLIK-DUPKA 1993. 80-81.

188