Máramaros-Ugocsa Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 1. Kárpátaljai Református Egyház 1. (Budapest, 1999)

Fertősalmás

A gyülekezet története

Alig néhányszor fordul elő forrásainkban a XVI. században. 1584-ben bizonyos Máté nevű bíró, 3 vetéssel bíró jobbágy és 19 zsellér lakta, 1592-ben Thegze Imre bírósága idején 9 család adott dézsmát, 12 pedig keresztyénpénzt fizetett. A XVI. század vége felé Csedregnek volt filiája. 1593-ban a két faluban beszedett 89 kalangya búzadézsma után 4 kalangya és 23 kéve jutott a név szerint nem ismert „pastor"-nak. 1595-ben Paládi Máté bíró és egy adózó jobbágy mellett 18 zsellér lakta. A XVII. század közepén anyaegyház volt, mert az egyházmegye ide rendelte lelkésznek 1654-ben Vári Istvánt. A XVII. század végén az ugocsai egyházmegyében anyaegyház volt. 1708- ban lelkésze Vecsei István, majd 1728-ban Virágh János.

1736-ban anyaegyház volt. Az 1791. évi vizitáció szerint „F. Almás Ugocsa Vármegyében 68 gazdákból áll. Szükséges könyveivel, hivatalában való eljárásával a Matricula 771-től való folytatásával nem tsak 40 köböl búzát, 16 szekér szénát, 30 szekér fát, hanem több időre való marasztást is érdemel. Ványai Mihály Curátor, szorgalmatos hivatalában. Az Ekklesiai fenyíték gyenge. Kóródi György 24 tanítványával szorgalmatos és jó erkölcsű Mester."

1806-ban az eklézsia 452 lélekből állott. Tóth Gábor lelkész és Elek Mihály tanítót marasztotta a gyülekezet. Az 1808-as évi vagyonösszeírás szerint „A F. Almási Rfta Ekklesiának vagyon most újonnan, téglából épült temploma... hozzá ragasztott tégla Toronnyal... és egy Prédikátori Curialis Telek."

Mai temploma 1822-ben, tornya 1868-ban épült.

1843-ban 533,1913-ban 611 lelket tartottak nyilván, 1941-ben 582 reformátust jegyzet a népszámlálás. 1989-ben a közösség lakossága 1.100 fő, ebből magyar 1075. Református 900-1.000 között van. Az 1944-ben elhurcolt 90 férfi közül 62 tért haza. Jelenlegi lelkipásztora: Oroszi Pál.

Irodalom: Molnár 1997. 37-38.

M. A.

93

F ertősalmás