Máramaros-Ugocsa Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 1. Kárpátaljai Református Egyház 1. (Budapest, 1999)
Batár
Batár A gyülekezet története A XVIII. század elejéig tiszta református magyar falu volt Ugocsa megyében. Első ismert prédikátora Cseke Gáspár 1573-ban már minden bizonnyal Kálvin szellemében hirdette az Igét. Batár eleitől fogva mater Ecclesiae, azaz anyaegyház. A XVI. század második felében a következő pastor-ok, vagy praedicator-ok szolgáltak itt. 1578-tól: Kóródi Bálint, 1582-től: Bökényi András, 1590-től: Csengeri Gergely, 1593-tól: Óváry János, 1598-ban Szigethy András, 1599-től: Felsőlindvai Mihály. A századforduló után is virágzó ekklézsia volt. 1605-től Tiszabecsi Tamás, majd Terebessy Tamás volt a lelkipásztor. Taraczközi János lelkészsége idején (1611-1620) már rektort is tartott a gyülekezet. A XVII. században folyamatosan voltak lelkészei és rektorai. A század vége felé a népesség fogyatkozása és elszegényedése következett be. 1706-ban a piskolti közzsinat Almási Zsigmond lelkészt ordinálta Batár- ra, viszont két évtized múlva 1727-ben már nem szerepel az Ugocsai Senioratus gyülekezetei között. A falu református gyülekezetének pusztulása és az egész lakosság kicserélődése az 1717. évi tatárpusztítás következménye volt. 1786-ban a kanonika vizitáció alkalmával ezt jegyezték fel róla: „Batár, Nevetlenfaluhoz tartozik ... holott is egy Református Nemes Ember Gazda találtatik." 1851-ben 8, 1900-ban már 85 református lélek lakott itt. A batári reformátusok a XIX. századtól a szomszédos Nevetlenfalui református egyházhoz tartoztak. A 3-4 kilométerre lévő templomba eljárni - különösen az idősebbeknek - nem kis fáradságba került. Jelenleg a faluban mintegy 150 református lélek él és 800 magyar görög katolikus. 1994-ben alakult újjá a református egyház. Barna Gyula kurátor a lakásában egy szobát biztosított az istentiszteletek tartására. 1995-ben kezdék meg az új templom - és parókia - építését, melynek befejezését és felavatását 1997-ben megtartották. A szolgálatokat jelenleg Seres János lelki- pásztor végzi. Irodalom: Molnár 1997. 28-29. M. A.
