Máramaros-Ugocsa Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 1. Kárpátaljai Református Egyház 1. (Budapest, 1999)
A Máramaros-Ugocsai Egyházmegyében a századok folyamán megszűnt gyülekezetek
Ú t Técső közelében fekvő község, református egyháza 1821-ig a máramarosi református egyházmegye (Tractus Marmatico) kebelébe tartozó jelentős anyaegyház volt. A református egyházát az akkori földesúr szervezte meg és 1631-ben templomot és parókiát építetett. Első - általunk név szerint ismert- prédikátora Técsi András volt 1678-ban. Ettől kezdve a XVIII. század végéig a gyülekezet élete zavartalannak és folyamatosnak tűnik, mert mindig volt lelkipásztora. Técsői Kátó István idejében esperesi székhely is volt. A XVIII. század végén- 1782-ben - „rendes pap nem lévén Székely János tanuló ifjú papolgatott" itt. Néhány év múlva 1789-ben újra rendes lelkésze volt a gyülekezetnek: Szabó Mihály, aki az úrmezei 10 család mellett Vajnágon 5, Darván 1, Kövesligeten 2 református családot is gondozott. Utána 1801-től Kovács Mihály, majd 1807-től Vásárhelyi György volt a lelkész. 1843-ban Kosa László lelkipásztor 312 lelket pásztorolt és a gyermekeket is tanította. 1902-ben már nem anyaegyház, hanem Visk filiája volt. 1915-ben már csak 23 reformátust tartottak számon. 1941-ben a máramarosi missziói területhez számították mint szórványt és a királyházai lelkész, Dr. Sárkány László gondozása alá került. 1945-től a técsői lelkész járt ki istentiszteleteket tartani, de csak a sátoros ünnepek második napján. Erdő Imre úrmezői birtokos, aki 1933-1945 között a kis gyülekezet kurátora volt, még emlékszik, hogy 1947 vagy 1948-ban volt utoljára református istentisztelet. A református magyarok teljesen elfogytak, Viskre vagy Técsőre költöztek be, vagy elszéledtek. Szép kis temploma az ősi templom helyén 1905-ben épült. A toronnyal együtt bádoggal volt fedve. 1948-ban lakossági segédlettel - arra hivatkozva, hogy elfogytak a református hívek - lerombolták, anyagából ugyanazon a helyen ruszin szombatos imaházat építettek. Az egykori földesúr, a Pogány-család által őrzött kle- nódiumok: 1761-ből való kehely, egy aranyhímzésű 1715-ből való és egy 1760-ból való zöld varrású vászon térítője valahol a család leszármazottainál lehet. Harangját, harmóniumát a bontáskor eltulajdonították, a református temetőt teljesen feldúlták. A területét legelőnek használják. Ma egyetlen református sem található a faluban. M. A. 308
