Máramaros-Ugocsa Egyházmegye - Magyar Református Egyház Javainak Tára 1. Kárpátaljai Református Egyház 1. (Budapest, 1999)
Tiszakeresztúr
T iszakeresztúr A gyülekezet története 1550-ben Keresztúron 102 kalangyás búza és 32 kalangyás zabasztag volt, ami a falu jelentőségét bizonyítja. 1553-ban a Plebanus-nak 14 kalangyát, az asztagrakóknak 4 kalangya búzát adtak. 1565-ben 12 terméssel, 10 pénzzel adózó család élt itt. A gyülekezet lélekszáma - a szokott számítás szerint - 125-130 lélek lehetett. így szinte természetes, hogy mint a szomszédos Ujhely filiálisa, leányegyháza tűnik fel 1576-ban. Ekkor már kétségtelenül a reformáció szellemében fogadja el az anyaegyház Tiszaújhely prédikátorának, Gyarmati Ambrusnak a tanítását. 1577-ben Kathona Pál bíró vezetése alatt 44 családnak volt dézsmálható vetése, 6 család csak sarlópénzt (pecu- nia falcatis) fizetett, fejenként 6 dénárt. Az összes gabonadézsma 87 kalangya és 28 kéve volt. Ebből Beregi Gergelynek, az anyaegyház prédikátorának 10,5 kalangya és 15 kéve gabona jutott. A gyülekezet lélekszáma 1565 óta szaporodott, mert 1577-ben mintegy 250-re tehető. 1582-ben Kovács György és 59 vetéssel rendelkező család lakott itt. 97,5 kalangya búzadézs- mát adtak a császárnak és ebből a papnak jutott 15 kalangya. (Lelkészeinek nevét lásd az anyaegyház, Tiszaújhely tárgyalásánál). 1621- ben már anyaegyház (Mater Ecclesiae) volt. Tiszaújlaki András „pastor Ecclesiae Keresztur" 6 kalangya és 3 kéve octáva felvételét igazolta nyugtájával. 1626-ban Bökényi János igazolta a keresztúri dézsmából való járandóság felvételét és fizette meg a mater eklézsia után járó 1 forint szószékpénzt. Utolsó adatunk az, hogy 1659-ben prédikátora volt. A század végén a beregi egyházmegye gyülekezetei között van. 1728-ban szintén ott találjuk, lelkipásztora: Szatthmári István. Irodalom: Molnár 1997. 64. M. A. Az egyházközség jelenlegi épületei Templom Egyszerű drótkerítéssel körülvett templomának tornya a hajóba beépített. A toronysisak sokszögű hegyes gúla alakú. Az oldalbejárata előtt portikusz. 230
