Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-05-17 / 10. szám
dik, úgymint a szent kereszt gég - lien és az úri szent vacsora Közösségében. Az Ige alapján hitvallásaink is meghatározzák az egyháztag' ságot. A zsinati határozat a Heidelberg! Káté 32.. 54., 55. és 1. kérdéseit sorolja . föl. azután a Második Helvét Hitvallásnak »Az Isten egyetemes egyházáról és ennek egyedüli fejéről« szóló fejezete 10. pontját. Kálvin Instituti o-jából idézi a zsinati határozat azt a világos tanítást, hogy egyrészt »másokról biztos ítéletet mondani, hogy vájjon az egyházhoz tartoznak-e vagy nem és megkülönböztetni egymástól kiválasztottakat és el* vetetteket, nem a mi dolgunk...«. másrészt »a Szentírás leír számunkra bizonyos ismertető jegyeket. amelyek alapján megkülönböztethetjük a kiválasztottakat és Isten fiait az elvetettektől és kívül állóktól, már ameny- iiyire egyáltalán akarja a Szent- írás, hogy felismerjük őket: a szeretetnek egy bizonvos ítéletével, mindazokat kiválasztottak- nak és az egyház tagjainak kell tartanunk, akik hitük Vallástételével, életük példájával és a sákramentumokhan való részesedésükkel velünk közösen ugyanazt az Istent és Krisztust vallják, még akkor is, ha erkölcsiekben marad valamelyes tökéletlenség (aminthogy nem is található itt a földein egyetlen tökéletes sem), csak felettébb ne tetszelegjenek és hízelkedjenek maguknak vétkeikben.« (Fáj a szívünk, hogy ezt a Kálvin-idézetet itt, most teljes terjedelmében nem közölhetjük.) A zsinat ezt az elvi határozatát megküldi minden gyülekezetnek. Elhatározta» hogy a gyülekezetek imádkozó közösségei, valamint a gyülekezet a maga egészében is. elsősorban a presbitériumok. a bibliai, hitvallási és reformátori tanítást tewék rendszeres és alapos tanulmányozás tárgyává. Tartassanak evégből konferenciák, szóljon erről az igehirdetés, foglalkozzanak vele a különböző gyülekezeti munka- csoportok, s az ezekből leszűrődő eredményt minden presbitériumé nak össze^ kell foglalni s ez év október hó 1-ig az egyházkerület püspöki hivatala útján a zsinathoz felterjeszteni. Külön pontban határozott a zsinat afelől, hogy azokból a gyülekezetekből, amelyekben már történtek kísérletek a hitvalló egyháztagság kialakítására, szintén a jelzett időig jelentés érkezzék. Ugvancsak elhatározta a zsinat, hogy addig is. amíg a gyülekezetek felterjesztése alapján az egvháztagság ügyében általános érvényű határozatot hozhat, nyilatkozatot kell aláírniok azoknak. akik az egyháztagsági jog 6 teljességét igénylik, beleértve a választói és választhatóság! jogot is. Komolyan figyelmezteti a zsinat a gyülekezetek lelkipásztorait és presbitereit, hogy a nyilatkozat megtétele előtt gondos és lelkiismeretes felvilágosító és lelkileg előkészítő munkát végezzenek. Szeretnénk nagyon aláhúzni, hogy ez a nevelő munka az egész ügynek döntő része. Hadd közöljük itt a nyilatkozat, szövégét. a következő magyarázattal: nem törekedett a zsinat arra, hogy »egyháztagsági« nyilatkozatot tétessen: nem törekedett arra. hogy a szó teljés értelmében »hitvalló nyilatkozatot« tétessen. Első lépést akart tenni a jelenlegi helyzetről a megújulás felé vezető úton, s ezért a nyi- 'atkozatot az egyházalkotmányi bizottság nagyon gondos mérlegelések után szöveeezté meg (így is fogadta cl a zsinat) a következőképpen : ’ »Hálát adok Istennek, az én mennyei Atyámnak azért, hogy engem a keresztsén sákramen- tunia által az ő Au vaszen tégy- hézába. a Jézus Krisztus híveinek közösségébe beiktatott Megemlékezem a konfirmációi vallástételemről és fogadni-» mámról, mely által az egyházközség úrvacsorái közösségébe is befogadtattam. Most azért, hogy teljes jogú egyháztag lehessek, konfirmációi fogadalmam megújításaképpen kijelentem Isten és a gyülekezet színe előtt, hogy református keresztyén egyházamnak hűséges, engedelmes és áldozatkész tagja maradok. Ezért ígérem és fogadom, hogy az istentiszteleteken és az úrvacsora sákramentumában rendszeresen résztveszek: az egvház- fegyelemuek magamat alávetem; református vallásü gyer- •mekeimet hitünk szerint nevelem és neveltetem: egyházam anyagi fenntartásában és a szerete t műnk ában t eh e t s ő o» 3 m - hez képest reszt veszek. Mindezekhez Isten Szén t jeikének hathatós segedélmét kérem.« Más fontos határozatok Rövidre kell fognunk. A zsinat az_ egyházi ^ alkalmazottak számára lehetőséget nyuitott egy új törvénnyel, hogy 5 év elteltével kérhetik a rájuk kiszabott fegyelmi ítélet hátrányos iogi következményeinek megszüntetését.' Fontos törvény ez azért, mert a fegyelmileg elítélt egyházi alkalmazott bűnbánatos magatartása eddig nem nyújtott jogcímet arra, hogy a rá kiszabott ítélet dolgában »rehabilitáció« történhessék. Fontos határozata a Zsinatnak a nagy taglétszámú egyházközségek megosztása és új lelki- pásztori állások szervezése. Foglalkozott a zsinat, a fakultatív vallásoktatás kérdésével. Megállapította, hogy az egyháztagokra nézve nincs és nem lehet probléma, mert amikor az egyháztag az egyháztagságot elvállalta és gyermekét megkereszteltette. a maga részéről nyilatkozatot tett és kötelezettséget vállalt a gyermek vallásos nevelésére. Tudomásul vette a zsinat, hogy az állam a hitoktatásra vonatkozólag olyan törvényjavaslatot, készít elő. amely azok számára, akik'nem óhajtják hitoktatásban részesíteni gyermeküket. erre leire tőséget kíván nyújtani. De mivel erre vonatkozólag még hivatalos törvénytervezetet nem ismer, úgy döntött, hogy a zsinati tanácsot fölhatalmazza a kormánnyal való tárgyalásra és abban az esetben, ha egyházi törvényeink módosítására nines szükség, megállapodás létesítésére. Egy elhalasztott törvényjavaslat Az egyházalkotmányi bizottság , tárgyalta Szesztay András zsinati tag határozati javaslatát az egyházi választójogra vonatkozó törvény megváltoztatására nézve. Az új törvényjavaslat szerint változnék a 24 éves életkor 20 évre, nem szerepelne, feltétlenül a magyar állampolgárság, viszont kizáró ok lenne, ha az egyháztag gyermekeinek hitvallásos ' nevelését elmulasztja. — végül az önkéntes adakozás alapján való közteherviselés módszerét biztosítaná. A zsinat úgy határozott, hogy Szesztay András törvényjavaslatát elvileg helyesli, a benn« foglalt javaslatot magáévá teszi, de csak az egész, egyháztagságra vonatkozó törvénycikk átdolgozásával fogja törvénybe iktatni. • Jt reformációs javaslatok Mélyen és szívünk szerint érdekel mindnyájunkat, hogy a reformációs javaslatok milyen utódon kerültek tárgyalás alá és mennyiben intéződtek el a mostani zsinati ülésszakon. Különösen is érdekli bizonyára e lap olvasóit, hogy a Szabad Tanács munkálatainak mennyi hasznát látta a zsinat Nem foghatunk most hozzá. A kérdések tömegéről van szó és mi ezekkel a kérdésekkel ügyig sorozatosan és állandóan foglalkozunk: Közelesen talán elmondhatjuk, hogy jó néhány javaslatunk a Matolcsy-féle összefoglalásban és az ahhoz fűzött határozatokban szóhoz jutott. Fő örömünk hadd maradjon az, hogy az egyik legalapvetőbb kérdésben. az egyháztagság dolgában a zsinat elfogadta és most már mint zsinati határozatot a gyülekezetek ügyévé tette ez év márciusában tartott Szabad Tanácsunknak az egyháztagságra vonatkozó elvi állásfoglalását. Bereczky Albert MAGYAR REFORMÁTUS EBREDES
