Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-04-19 / 8. szám
Hát igen, reformátusok vagyunk és nem azért mondjuk magunkat ^yülekezetinek, hogy csak éppen mondjuk, hanem a gyülekezeti elvünk szerint a gyülekezetben, tehát az egyház itt és most élő közösségében végezzük a magunk munkáját gyarlón, de úgy, hogy nem lehetünk engedetlenek a mennyei látások iránt. Mi a magyar református egyházhoz tartozunk, mi a magyar református egyházban élünk és mi a magyar református egyházban dolgozunk. És ez részünkről nem egy kényszerű adottság, hanem belülről is vállalt, mégpedig örömmel vállalt küldetés és állapot. Mi nagyon szeretjük, féltőn szeretjük a történelmi magyar Református egyházat és intézményeit, szolgáit (még püspökeit is). Amit csinálunk, értük csináljuk. De úgy csináljuk, ahogy nekünk Isten az Igében Szentlelke által megmutatta. Békefi Benő | EVANGÉ-IZÁCIÓ Kislétán március 31-től április 4-én estig veit az evangélizáció. Szabolcs megyei község 700 leikies gyülekezet. Lelkésze: Baráth Mihály. Ez yolt az első gyülekezeti evangéliizáció. Az evangéliumi munka nem volti már ismeretlen ezelőtt sem, mert a nyírbogán felébredt lelkek közül egyidő óta, állandóiam jármaik át, szinte rendszeresen, vasárnapomként. Az Ige nem tér visza üresen — Isten ígérete szerint, — úgy, hogy ezeknek a szolgálatoknak is megvan már a gyülekezetben, ha kicsi mértékben is, de látható bizonysága. A gyülekezet nagyobb része, azonban ellene volt a »csizmás papoknak«. Két ok miatt nem akarta elfogadni: nem tetszett, hogy vele hasonszőrű hirdeti az Igét és aittől félt, hogy az egyháztél akarják elszakítani azokat, akiket megnyernek. A mostani evangé- iizcáió iránt megvolt a bizalom, ez abból látszott meg legelőször, hogy nagyon szépen eljártak. \ Az etóő estén is sokan voltak, de a szaporodás utána, különösen a férfiak részéről volt szembetűnő. Az esti evangelizációs istentiszteletek alkonyat után közvetlenül voltak. Az időpont jó volt, mert sokam a mezőről éppen- csak hazaérkezve, indultak a templomba., A templomi istentisztelet után minden este más-más háznál, házi istentiszteletet tartottunk. Ezenkívül volt külön esoportösszejövetlel az asszonyok, férfiak és az ifjúság részére. Reggelenként pedig áhítat a templomban. Napközben látogatásokat tettünk a lelkésszel, elsősorban a betegeknél. Az evangélizáció« istentiszteletek téjmái ezek voltak: Jézus nélküli Isten. — Isten nélküli Jézus. — Jézus nélküli ember. — Kicsoda Jézusf — A kereszt bolondsága. — Elvégzett megoldás. Persze - kiderült azután — különösen a férfiak összejövetelén, — hogy más baj is van itt, nemcsak az, hogy »csizmás papok« hirdetik az Igét, illetve más a baj. Bizony az Ige viszavonást szült. A záró összejövetelen, amikor hálaadásra gyűltünk össze, • Isten bizonyságát adta, hogy dolgozik. Bár az ördög még egy megkeverő kísérletet próbált meg, de így is kijött az Ur dicsősége és kegyelme: Kislétán, azokban a szívekben is elkezdődött az Ö munkája, akik eddig közömbösek voltak, vagy értetlenül 4 álltak az. Ö ügyével szemben. Kis- létai várja az újabb evangélizációt. Legyen áldott érte az ITr Jézus, hogy elkezdte és nem hagyja félbe.. M. B. * Hencida. 2400 lelkes, szinte szín református nagyközség Bihar vármegyében. Lelkipásztor: Holló László. Március 30-tól április I-ig Szolgáltam Hencidán. Két akadály meredt szolgálatom elé. Külső és belső. A külső az volt, hogy a mezei munka akkoriban indult meg. Meglehetősen késve. így még a niagytoeti alkalom *se tudta az embereket egy kis megállásra késztetni. A másik .akadályt a gyülekezet szétbasadtsága jelentette. A község lakóinak kistebbik fele,’ régi kisgazda, nagyobbik fele a. földbirtoikreform útján kapott földet. A szegény-gazdag ellentét persze régi eredetű itt, de a szegény népréteg csak most találta mieg a Szavát. A régi! gazdák nem igen járnak templomba, bár ők a gyülekezet vezetői. A lelkipásztor derékul igyekszik az ellentéteket elismítani, s úgy láttam, hogy a békesség megszületőben van. A régi gazdák részéről hiányzik még az a" bizonyos »egy lépés«. . Minden .reggel mérsékelt érdeklődés mellett imaórát! tartottam. (30— 40 lélek.) Esténként előadások hangzottak. Aftálában az evangélium leglényegesebb mondanivalóit vettem elő. Az esti előadások alkalmával megtelt a templom. Az utolsó előadáson már álltak is. Az elsőn kb. 400-an, az utolsón kb. 800-an vettek részt. ügy láttam, hogy az evangélizáció megmozdította az embereket. Hogy sokait! beszéltek am előalásokról, he tény, hogy nagyon figyelték, az is tény. Hogy mi lesz az elhintett magból, azt már imádságunkra bízta az Ur. Két istentiszteletet, több házi isten, tiszteletet és beteglátogatást végeztem. F. S. * Csepel. Április 7-töl 13-ig tartott csepeli szolgálatom. A gyülekezeti lelkipásztora Dras- kóczy László, Társaságunk és szerkesztőbizottságunk tagjia. Az evaugélizáló előadásokat a helyi viszonyokat figyelembevéve, szépen látogatták. Mivel a gyülekezet temploma használhatatlan és az ösz- ßzejövetelek csak a nagyteremben tarthatók, sokkal többen már nem igen fértek volna el. A résztvevők száma 200—250 volt. Délután imaórák voltak, este előadások. Az összefoglaló cím: A hétköznapi Isten volt. Az egyes előadások: A hazudott Krisztus; Unalmas az istent; A kisistenlek alkonya; Mit ér az ember, ha embert; Bárányok, farkasok és kutyák; A kecske, meg a káposzta meséje; A szociális Isten; Ne féltsd a Krisztust!; Talán utoljára. Az- előadások előtt imaórát, utána pedig házi istentiszteleteket tartottam. Nagyjáb'an-egészéjben csak hálaadásai emlékezem vissza a csepeli szolgálatra. Figyelmes és engedoknes gyülekezetét kaptam. Sokan elindultak. Különösen áldott volt a befejező útvacsorai alkalom. A Szentlélek Isten elvitathatatla- nul munkálkodott. Érezhető volt a nyíregyházi közösség, a gyülekezeten kívüli hívő csoportok imádkozó együttműködése és a gyülekezeti munkások felelősségvállalása. Velem volt Tóth Erzsiké diakonissza testvér, aki családokat látogatott és két alkalommal a gyermekekkel foglalkozott. Egy kis félreértést szeretnék még nagy szeretettel tisztázni. A csepeli evan gélizáci ónak semmi (köze sem volt az ottani, rövidesen bekövetkező lelkipáSztorváltozáKhozí Nemceiaik, hogy senki szóba se hozta, hogy lelkipásztorként! odamenjek, de nem is vállalnám. Az evagnélizáció, ha Csepelen folyik, ha niem: az Ur Jézus Krisztus lelkipásztorságáévt van. F. S. — Szabolcsi csendes nap. A Református Gyülekezeti Evangélizáció Barátai Társasága tagjai és lapunk szabolcsi előfizetői és olvasói számára április 20-án, vasárnap egésznapos csendesnapot tartunk Nyíregyházán. A csendesnapot reggel Vükkor kezdjük és este 8-ig tártjuk. Az ebédet is közösen fogyasztjuk e.l. A csendes- napon az aznapi bibliai Igéket beszéljük meg és ezt a két kérdést: Mit csinál velünk az Isteni és Mit akar velünk az Isten? MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS
