Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)

1947-04-19 / 8. szám

Hát igen, reformátusok vagyunk és nem azért mondjuk magunkat ^yülekezetinek, hogy csak éppen mondjuk, hanem a gyülekezeti el­vünk szerint a gyülekezetben, tehát az egyház itt és most élő közösségében végezzük a magunk munkáját gyarlón, de úgy, hogy nem lehetünk engedetlenek a mennyei látások iránt. Mi a magyar református egyházhoz tarto­zunk, mi a magyar református egyházban élünk és mi a magyar református egyházban dolgo­zunk. És ez részünkről nem egy kényszerű adott­ság, hanem belülről is vállalt, mégpedig öröm­mel vállalt küldetés és állapot. Mi nagyon sze­retjük, féltőn szeretjük a történelmi magyar Református egyházat és intézményeit, szolgáit (még püspökeit is). Amit csinálunk, értük csi­náljuk. De úgy csináljuk, ahogy nekünk Isten az Igében Szentlelke által megmutatta. Békefi Benő | EVANGÉ-IZÁCIÓ Kislétán március 31-től április 4-én estig veit az evangélizáció. Szabolcs megyei község 700 leikies gyülekezet. Lelkésze: Baráth Mihály. Ez yolt az első gyülekezeti evangéliizáció. Az evangéliumi munka nem volti már ismeretlen ezelőtt sem, mert a nyír­bogán felébredt lelkek közül egyidő óta, állandóiam jármaik át, szinte rendszeresen, vasárnapomként. Az Ige nem tér visza üresen — Isten ígérete szerint, — úgy, hogy ezeknek a szolgálatoknak is megvan már a gyülekezetben, ha kicsi mértékben is, de látható bizonysága. A gyülekezet nagyobb része, azonban ellene volt a »csizmás papoknak«. Két ok miatt nem akarta elfogadni: nem tetszett, hogy vele hasonszőrű hirdeti az Igét és aittől félt, hogy az egyház­tél akarják elszakítani azokat, aki­ket megnyernek. A mostani evangé- iizcáió iránt megvolt a bizalom, ez abból látszott meg legelőször, hogy nagyon szépen eljártak. \ Az etóő estén is sokan voltak, de a szaporo­dás utána, különösen a férfiak ré­széről volt szembetűnő. Az esti evan­gelizációs istentiszteletek alkonyat után közvetlenül voltak. Az időpont jó volt, mert sokam a mezőről éppen- csak hazaérkezve, indultak a temp­lomba., A templomi istentisztelet után minden este más-más háznál, házi istentiszteletet tartottunk. Ezen­kívül volt külön esoportösszejövetlel az asszonyok, férfiak és az ifjúság részére. Reggelenként pedig áhítat a templomban. Napközben látogatáso­kat tettünk a lelkésszel, elsősorban a betegeknél. Az evangélizáció« is­tentiszteletek téjmái ezek voltak: Jézus nélküli Isten. — Isten nélküli Jézus. — Jézus nélküli ember. — Ki­csoda Jézusf — A kereszt bolond­sága. — Elvégzett megoldás. Persze - kiderült azután — különösen a fér­fiak összejövetelén, — hogy más baj is van itt, nemcsak az, hogy »csiz­más papok« hirdetik az Igét, illetve más a baj. Bizony az Ige viszavonást szült. A záró összejövetelen, amikor hálaadásra gyűltünk össze, • Isten bizonyságát adta, hogy dolgozik. Bár az ördög még egy megkeverő kísérletet próbált meg, de így is ki­jött az Ur dicsősége és kegyelme: Kislétán, azokban a szívekben is el­kezdődött az Ö munkája, akik eddig közömbösek voltak, vagy értetlenül 4 álltak az. Ö ügyével szemben. Kis- létai várja az újabb evangélizációt. Legyen áldott érte az ITr Jézus, hogy elkezdte és nem hagyja félbe.. M. B. * Hencida. 2400 lelkes, szinte szín re­formátus nagyközség Bihar várme­gyében. Lelkipásztor: Holló László. Március 30-tól április I-ig Szolgál­tam Hencidán. Két akadály meredt szolgálatom elé. Külső és belső. A külső az volt, hogy a mezei munka akkoriban indult meg. Meglehetősen késve. így még a niagytoeti alkalom *se tudta az embereket egy kis meg­állásra késztetni. A másik .akadályt a gyülekezet szétbasadtsága jelen­tette. A község lakóinak kistebbik fele,’ régi kisgazda, nagyobbik fele a. földbirtoikreform útján kapott föl­det. A szegény-gazdag ellentét per­sze régi eredetű itt, de a szegény népréteg csak most találta mieg a Szavát. A régi! gazdák nem igen jár­nak templomba, bár ők a gyülekezet vezetői. A lelkipásztor derékul igyekszik az ellentéteket elismítani, s úgy lát­tam, hogy a békesség megszületőben van. A régi gazdák részéről hiány­zik még az a" bizonyos »egy lépés«. . Minden .reggel mérsékelt érdeklő­dés mellett imaórát! tartottam. (30— 40 lélek.) Esténként előadások hangzottak. Aftálában az evangélium leglénye­gesebb mondanivalóit vettem elő. Az esti előadások alkalmával meg­telt a templom. Az utolsó előadáson már álltak is. Az elsőn kb. 400-an, az utolsón kb. 800-an vettek részt. ügy láttam, hogy az evangélizáció megmozdította az embereket. Hogy sokait! beszéltek am előalásokról, he tény, hogy nagyon figyelték, az is tény. Hogy mi lesz az elhintett magból, azt már imádságunkra bízta az Ur. Két istentiszteletet, több házi isten, tiszteletet és beteglátogatást végez­tem. F. S. * Csepel. Április 7-töl 13-ig tartott csepeli szolgálatom. A gyülekezeti lelkipásztora Dras- kóczy László, Társaságunk és szer­kesztőbizottságunk tagjia. Az evaugélizáló előadásokat a he­lyi viszonyokat figyelembevéve, szé­pen látogatták. Mivel a gyülekezet temploma használhatatlan és az ösz- ßzejövetelek csak a nagyteremben tarthatók, sokkal többen már nem igen fértek volna el. A résztvevők száma 200—250 volt. Délután imaórák voltak, este elő­adások. Az összefoglaló cím: A hét­köznapi Isten volt. Az egyes előadá­sok: A hazudott Krisztus; Unalmas az istent; A kisistenlek alkonya; Mit ér az ember, ha embert; Bárá­nyok, farkasok és kutyák; A kecske, meg a káposzta meséje; A szociális Isten; Ne féltsd a Krisztust!; Talán utoljára. Az- előadások előtt imaórát, utána pedig házi istentiszteleteket tartot­tam. Nagyjáb'an-egészéjben csak hála­adásai emlékezem vissza a csepeli szolgálatra. Figyelmes és engedoknes gyülekezetét kaptam. Sokan elindul­tak. Különösen áldott volt a befe­jező útvacsorai alkalom. A Szentlélek Isten elvitathatatla- nul munkálkodott. Érezhető volt a nyíregyházi kö­zösség, a gyülekezeten kívüli hívő csoportok imádkozó együttműködése és a gyülekezeti munkások felelős­ségvállalása. Velem volt Tóth Erzsiké diako­nissza testvér, aki családokat láto­gatott és két alkalommal a gyerme­kekkel foglalkozott. Egy kis félreértést szeretnék még nagy szeretettel tisztázni. A csepeli evan gélizáci ónak semmi (köze sem volt az ottani, rövidesen bekövetkező lelkipáSztorváltozáKhozí Nemceiaik, hogy senki szóba se hozta, hogy lelkipásztorként! odamenjek, de nem is vállalnám. Az evagnélizáció, ha Csepelen folyik, ha niem: az Ur Jé­zus Krisztus lelkipásztorságáévt van. F. S. — Szabolcsi csendes nap. A Refor­mátus Gyülekezeti Evangélizáció Ba­rátai Társasága tagjai és lapunk sza­bolcsi előfizetői és olvasói számára április 20-án, vasárnap egésznapos csendesnapot tartunk Nyíregyházán. A csendesnapot reggel Vükkor kezd­jük és este 8-ig tártjuk. Az ebédet is közösen fogyasztjuk e.l. A csendes- napon az aznapi bibliai Igéket beszél­jük meg és ezt a két kérdést: Mit csinál velünk az Isteni és Mit akar velünk az Isten? MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS

Next

/
Thumbnails
Contents