Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)

1947-01-11 / 1. szám

met csak armak a számára, aki létén és az ó íté­lete előtt meghajol, mint a vámszedő a példázat­ban. És ezt kellene ma az Egyháznak tennie. Én tudom, hogy milyen ujjongó dicséreteket énekel ma az éhező és éhenhaló gyülekezet keleten, közöt. tűk állottam és huflotlak a könnyeim, — ami ve­lem nem könnyen töiténik meg — és én vissza akarok menni ezekhez az emberekhez, akik nem panaszkodnak azért, hogy velük igazságtalanság történik, hanem áldják az Isten azért, hogy ítélete közepette kegyelmével nálunk lakozik. Nem, »bű­nösök« nem vagyunk, senkit meg nem gyilkoltunk, senkit ki nem raboltunk, senkit kéjjel és szándé- kosdn nem kínoztunk, de többé nem is emeljük fel magunkat azok fölé az emberek fölé, akik ilyes­mit tettek, mert jól tudjuk azt, hogy mi a mi tu-, lajdon bűnünk és hogy mi e bűn közepette az egyetlen csoda, ami van, hogy mi az Istennek kegyelme az Ö egyszülött Fiában. Hát ez különös levél lett és nem tudom, hogy valamikép meggyőzheii e Magát. Aki látta és át­élte azt, amit én láttam és én átéltem, az ezeket a dolgokat többé már nem emberi módon és az értelemnek hidegségével ragadja meg, az felhagy azzal, hogy emberi bűnöket egymással szemben felszámítson és lemérjen, az azt sem kérdezi már, hogy mire használják fel az ellenségek: az egy­általán nem számol vágy csak addig számol már, amíg ezek az ellenségek hirtelen maguk is egy­szerre nagy félelmet nem kapnak és sokan már meg is kapták ezt és ha Isten Imádságainkat meg­hallgatja, akkor ezeknek az ellenségeknek is egy napon felnyílik a szemük, fülük és szívük az egyetlen, a megmentő üzenet számára, amely a mélységben fnind e szörnyű emberekkel és ördögi munkával meg tud birkózni. Isten őrizze Magái; higyje el nekem: szeretem népemet úgy, ahogy valaki csak szeretni tudja: éppen bűnében szerelem azzal a szeretettel, arnely lyel Krisztus engem szeretett. És én ezzel a sze­retettel életem egyetlen napján sem akarok neki adósa maradni. Ezért beszélek úgy, ahogy be­szélek. * Niemöller Márton az első világháború egyik legszebben kitüntetett tengeralattjáró kapitánya volt. A nagy összeomlás után belátta, bogy a né- met nép csak az Istenben lebet boldog. Nem vál­lalt tovább katonai szolgálatot. Menyasszonyával paraszti munkában töltött bosszú időt, majd va­súti pályamunkás lelt. Elvégezte a tbeológiát és néhány év múlva ,a Berlin—dali lem i előkelő gyüle­kezet lelkipásztora, akinek a templomát vasárua. ponként egész autókaraván vette körül. Vezető alakjává vált a hitvalló szabad egyháznak és kö­zel egy évtizedet töltött a koncentrációs tábor borzalmaiban. Több itten mondott prédikációja is megjelent. Most prófétaiként jár hazájáéban szerte­szét és hirdeti a megtérés és bünbánat ítélettől vemhes evangéliumát. MIT CSINÁL ÉS MIBŐL ÉL a Református Gyülekezeti Evangélizáció Barátai Társasága? Nem szoktunk, meg nem is nagyon szeretünk ma­gunkról beszélni. De annyian érdeklődlek irántunk, hogy a feltett kérdéseket most már nem hagyhatjuk felelet nélkül. Lapunk ez évi első, új formában megjelenő szá­mában hadd mondjunk el hát egyet-mást magunkról. Mi ,a R. Gy. E B. T.? A magyarországi református egyház egyetemes kon- ventje által jóváhagyott és a magyar belügyminiszter által láttamozott alapszabállyal biró országos egyesület, melynek célja a magyarországi református egyház evan- gélizáciős munkájában való támogató részvétel. Működési területe az egész ország, illegve mindazok a gyülekezetek, fokozatos egyházi testületek és intézmények, melyek szol­gál áttételre hivatalos szervei útján erre felkérik. A R. Gy. E. B. T. tehát nem kegyességi mozgalom, nem tagjait lelkigondozó egyesület, szövetség, hanem ki­mondottan missziói jellegű társaság, szolgálati szerv; nem önmagáért, vagy a tagjaiért van, hanem az Istentől reáblzott és a gyülekezetek, által igénybevett szolgálatok betöltéséért. Módosított alapszabályait legutóbb a magyar belügy­miniszter 287.533/194G—IV/14. szám alatt hagyta jóvá. A Társaság milyen alapelvek szerint végzi munkiíját? Az első az úgynevezett gyülekeze'i alapelv, mely szerint az egyház újszövetségi életformájának a gyüle­kezetét tartja és ezért evangélizáeiós munkáját az egyes helyi gyülekezetek meglévő kereteiben végzi magának a gyülekezeti életnek előmozdítására, ébresztésére. ' A második o lelkimunka folytonosságának alap­elve. Ez azt jelenti, hogy csak olyan meghívásokat fogad 10 el és csak ott végez szolgálatokat, ahol legalább is em­berileg biztosítva látszik az evangélizáeiós szolgálat utáni gyülekezeti munka. De jelenti azt is, hogy enge­delmesen és alázatosan oda akar simulni a gyülekezetek­ben már eddig folyt lelki munkákhoz, hiszen Isten min­dig munkálkodott. A harmadik a charismatikus alapelv. Az evangélizá­ció, mint minden igazi, misszió és gyülekezeti szolgálat az egyház újszövetségi életrendje szerint charismatikus szolgálat, vagyis végzéséhez Isten elhívása és a szolgá­latra alkalmassá tevő kegyelmi ajándékok kellenek. A negyedik az önkéntesség aldpelve, mely szerint az evangélizáeiós munkát végezni, azt igénybevenni, sőt azt támogatni csak belső szabadságban, a Szentlélek irányí­tása alatt, önkéntesen lehet. A Társaság egész életének és minden munkájának alapigéje a II. Korinthus 5:11—21. A Társaság jelmondata: i>A mi Atyánk a gazdag Isteti; Urunk pedig a győztes Jézus-« Mik a Társaság munkái? Meghívásokra 5—10 napos evangélizdciókat rendez a gyülekezetekben. Csak odamegy, illetve küldi munká­sait, ahová hívják, kérik és ahol az alapelvei szerint dolgozhat. , Évente megrendezi Országos Református Konferencia néven Nyíregyházán országos evangélizáeiós konfe­renciáját, melyen az evangélizáció iránt érdeklődők szoktak összegyűlni 3—4 napra. Rendez évente több úgynevezett körzeti, 2—3 napos konferenciát, szintén felkérésre. Megrendezte és a Magyar Református Ébredés szer- kesztűségo útján összehívta az Országos Református MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS

Next

/
Thumbnails
Contents