Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)

1947-03-22 / 6. szám

tenni, akkor a Biblia, mint a keresztyénség egye* dűli hiteles forrása, az elvek kézikönyve vagy gyűjteménye volna- Ha a Bibiliát kezünkbe vesz- szük, láthatjuk, hogy az történet, élet, eleven em­beri történet, emberi élet, amelyben még az Isten élete is emberi formában jelenik meg. Mi a ke­resztyénség? Aimi a Bibliában történik. Esi ha mostanra keressük a keresztyénség lényegét: csak az lehet keresztyénség, ami a Bibilia szerint tör­ténik* A keresztyénség akár egyéni, akár közös- •ségti, akár egyházi, akár missziói vonalon! bár­milyen ténykedésében csak élet lehet- Az élet és az elv közötti kibékíthetetlen különbség, hogy az élet történik, mégpedig az engedelmesség je­gyében, az elv pedig fogalmazódik, legtöbbször az engedetlenség vagy legalábbis a kibúvó jegyében. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ak elvi_ tisztázások pártján állok, csak az elvek ne az élettől elvált és elvont és csak önmagukért vizsgált vagy megállapított elvek legyenek, ha­nem élételvek. A keresztyénségre vonatkoztatva az isteni élet, az isteni történés, az egész kijelen­tés elve legyen, ami csak akkor lehet keresztyén, ha benne a Szentlélek Isten van jelen. Ahol pedig jelen van a Szentlélek Isten, ott már nem szavak, szólamok, mottóként használt idézetek, hanem élet van. Jó volna ezzel kapcsolatban, Kálvin nagy tanításáról meg nem feledkezni, a Szentlélek belső bizonyságtételéről, mert még az Ige is be­tűvé, sőt ölő betűvé lesz, ha nincs ott a Szentlé­lek megelevenítő bizonyságtétele. Krisztus megszabadított a (törvény 'átkától: »Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká lévén érettünk; mert meg van írva: Átho­zott minden, aki fán függ...« (Galaía 3:13.) Ez azt is jelenti, bogy az evangéliumból senki sem csinálhat törvényt, »...ahol az Urnák Lelke, ott a szabadság.« (II. Kor. 3:17.) Az, elvvé mertevedő keresztyénség kísértése ellen egyetlen igazi védelem van. Ezt Pál kétféle­képpen fejezi ki. Az egyik »... félelemmel és ret­tegéssel vigyétek véghez a ti idvességeteket; mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jókedvéből.« (Filipipi 2:12—13.) A másik: »ha lélek szerint élünk, lélek szerint is járjunk.« (Galata 5:25.) A keresztyénség nem tör­vény és ezért nem is elvben, hanem az élet és a Lélek _ szabadságában teljesedik ki­Végül az a kérdés ég bennem: Mi mindentől szabadulnánk meg és mi mindent csinálnánk más­képpen, ha tudatosan keresnénk a felületesség és az elvvé merevedés bűneiből való szabadulást? Milyen lenne a felületességmentes, életes misszió, egyházi és gyülekezeti élet? Faluvégi Dániel JVe keverjük a szempontokat! A dolgokat, eseményeket, életet, magunkat, Istent: mindent lehet valahonnan nézni. Nem mindegy, hogy milyen szemszögből nézzük, vizs­gáljuk és ítéljük meg mindezt. Sok baj és zavar származhatik abból, ha valaki nem jó szemszög­ből néz és ítél. Van azonban ennél egy nagyobb baj is, amikor összekeverednek a szempontok. Az evangéliumi keresztyénség szempontja ad­va van. Annyira keresztyén egy látás, magatartás, vallástétel, vélemény, alkotás, amilyen alázatosan és engedelmesen a Szentháromság Isten szempont­jából való. (Nem díszítő jelzőként, hanem a lényeg kifejezéseként írtam ide, hogy Szentháromság Isten.) Milyen differenciák, ellentétek, milyen zűr. zavar támad abból, ha keresztyénnek mondott, hir­detett látás, vallástétel, vélemény, alkotás több szempontú, ha tekintettel van a Szentháromság Istenen kívül másra is: az emberre, az emberekre, a közvéleményre, önmagára, a lehetőségekre, vagy bármire. Miért ^ nem tudunk az egyház, a magyarság, a jelen, a jövő, sőt a múlt kérdésében sem együtt látni? Azért, mert összekeverjük a szempontokat. Nem tudunk addig a megoldás felé engedelmes lé­pést tenni, míg egy szempontú emberekké nem leszünk. B. B. ÉSZREVETTÜK, hogy egyházunk vezetősége már rég­óta nagyon-nagyon szerelné bebizo­nyítani, hogy a múltban mindent megtett, amit meg kellett tennie. Senki se vette észre, hogy ezzel a mai időkhöz alkalmazkodott s oda akarta lenni a nemzet asztalára az erkölcsi bizonyítványát. El tudjuk képzelni, mennyire zavaró volt a mi maga'artásunk, amellyel ezt a nemes törekvést megzavarliibjc. Mert megzavartuk. Mi vagyunk azok ai rosszak, akik szüntelen való bocsánatkérésünket, bűnbánatos- kodásunkkal az erkölcsi bizonyít­vány hitelét megrongáltuk. Mi vol­tunk azok a zavaró elemek, akik éket vertünk az egységes egyházi közvéleménybe. Ha az egyháznak, mint intézmény, nek, vagy társulatnak az érdekeit nézzük, akkor kétségtelenül az egy­házi vezetőség eljárása a helyes. Kétségtelen, hogy ez esetben min­dent meg kell lenni az egyház fenn­maradásáért: szervezni, harcolni, magunkat jobbnak mutatni, embe­rektől dicsőséget nyerni. Ha azonban az egyházat a Jézus 10 Krisztusban hívő lelkek közösségé, nek tekintjük,akkor az egyház tör. ténelme nem lehet más, mint szünte­len harc azért, hogy egyház legyen. Függetlenül attól, hogy kinek mi. lyen véleménye van róla. Az Ur Jé­zus Krisztus a benne hívőket egy­házba hívja össze és uralkodni akar felettük. Az egyháznak tehát az a létérdeke, hogy egyház maradjon, és úgy van jövője, ha egyház marad. Miért igényeljük, hogy múltbeli nagy ártatlanságunk alapján embe- rek prolongálják az egyház létéit Miért nem hisszük el, hogy bűnbánó, Istenhez térő és engedelmes refor­máció ál'ul Isten Lelke ismét egy­házzá tesz vagy inkább egyházzá tesz és a poklok kapui sem vesznek rajtunk diadalt? * hogy egyre több ifjú lelkipásztor kerül a gyülekezetekbe az öregek he­lyébe. Nem emlékszünk még egy ilyen időszakra, amikor annyira lát­ható lett volna a nemzedékváltás. Nem kell szégyenkezni és ki kell mondani azt a természetes parancsot: ma Magyarországon nemzedékvál­tásra volt szükség. Egyházunk életé­ben is erre lenne szükség. Nagyon sok jószándékú, de elfáradt embert kellene felmenteni a nehéz munkától. Lehetetlent csak \iz Isten kívánhat tőlünk, mi egymástól nem. Az Isten ugyanis a Szentlélek ereje által a le­hetetlent is lehetségessé leszi, mi azonban hiába bíztatjuk egymást, amit nem lehet, azt nem lehet. Egy elomlóit megítélt világ romjai alól sok sápadt és fáradt arc néz reánk. Nyugalom és pihenés után vágynak. Megérdemlik. De ne szolgálatuk vég­zése közben keressék vagy találják meg a nyugalmat és a pihenést, ha­nem a visszavonulásban. Az ifjak pedig szívleljék meg jó. tanácsunkat: mindenki lelkesen kezdi munkáját, a lelkesedés azonban ke­vés. A mi szolgálatunkhoz Szentlélek kell. hogy sokan csak akkor tartják az igazságot igazságnak, ha előbb kinyomozzák, hogy ki mondta ki elő­ször. Sok olyan emberrel találkoz­tunk, akinek minden mondanivalónk ellen tulajdonképpen csak egy lénye, ges kifogása van, hogy mi mondjuk. Nagyon szeretnénk felmutatni, a mi Urunkra és elhárítani magunktól a sokak szerint kétes dicsőségét ez­zel: Ő mondta. És azért igaz, mert ö mondta. Fekete Sándor BIAGYAR REFORMÁTUS EBREDES

Next

/
Thumbnails
Contents