Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)

1947-03-22 / 6. szám

nek messze látható példáit. Ily hősies lelkek voltak ma. gyár földön is, talán nem reklamírozott és kiabáló módon. hanem szerény elvonultságban a keresztény és magyar szempontból annyira gyászos elmúlt esztendők során,

íörök: Ezt nem is vonja kétségbe senki.

Be r e c z k y : Egyetértünk. Az általánosítás terme, szelesen mindig igazságtalan és mindig igazságos is. Az ember kénytelen nagy egységekről is Véleményt formálni és ítéletet alkotni s ilyenkor mindig az a döntő, hogy honnan nézi az ember. Ha vízszintes vonalon nézzük a dolgot, nyilván nem szabad szem elől téveszteni, hogy a magát keresztyénnek kendőzött sötét korszakban, ami kor a keresztlevelet a faji üldözés és a sötét gyűlölködés menlevéllé tette, voltak kockázatot vállaló emberek, papok és nem papok, akik tudták és gyakorolták a sze. retet parancsát. Nem is mondjuk s nem is mondtuk, hogy az egyházban mean voltak hősies lelkek, de bizony a te általad mondottak is lehangoló igazságot jelentenek. Azt mondod, hogy az ilyen hősies lelkek magyar földön »talán nem reklamírozott és kiabáló módon, hanem szerény elvonultságban« mutatták meg keresztyén- ségüket. Ha a kereszt alól nézzük, a Jézus Krisztus ke. resztje alól, akkor bizony hűnbánatra és mellverésre van szükség, mert azokban az esztendőkben nem szerény elvonultságban kellett volna gyakorolnunk a hősiességet. De ez nem változtat azon, én is elismerem, hogy az egyház szeretetet és pedig életmentő szeretetet árasz. éoltt azokban a sötét időkben.

Török: Bocsánat, de vissza kell terelnem magunkat a »megfogalmazásokhoz«. Vájjon az egyház, a hivatalos egyház, a fasizmussal meghirdette-e az#igazi keresztet? Mindeneik az áramlatok, ezt váltig állítom, a kereszt mögött bújtak meg. Jó, tudjuk, hogy kereset és kereszténység ellenesek voltak, de megbújtak mögötte.

Gri s p ár : Nemcsak XI. Pius beszélt »Mit, Brennender Sorge«, kezdetű körlevelében 1937-ben és nemcsak a. müncheni Faulhaber bíboros, hanem magyar földön is püspökök, katolikus folyóirataink és templomi prédikációink számtalanszor megismételték XL Pius álláspontját: a horogkereszt jelze'ű Rosenbrrg Alfréd féle keresztény, ség merő pogányság, mint ahogy a horogkercszt maga is ősi pogány mitológiai szimbólum.

Boreczky : Itt mtegínt igazat adok neked, mert elvileg az egyházak közül egyik sem vádolható azzal, hogy az új pogánysággal szemben hallgatott. De vájjon ártana-e az egyházaik igazi lelki tekintélyének, ha Uruk és Mesterük tanítása szerint bűnbánattal elismernék, hogy elvi álláspontjuk nem vált elég mártiriumos gyakorlati. keresztyén magatartássá. Itt is voltak fénylő példák a német koncentrációs táborokban nagy számmal voltak a római katolikus lelkészek s nyilván ugyanannak a keresztnek hűséges vállalásában egyek voltak a bajor katolikus papok a Niemöllerék hitvalló [protestáns papjaival, de nálunk bizony nincs sok dicse, ikedni való. Ügy kellene pedig dicsekedni a Krisztus ke- iresztjében, hogy a kereszt szégyenét és szenvedését igen (sokaknak kellett volna hordozni. Akkor senki se eshe. Jtett volna bele abba a tévedésbe, hogy a nyilaskeresztes pogányság nem áll éles és halálos ellentétben a keresz- tyónséggel.

Török: Mert ebbe a tévedésbe beleestek,' ez kétségtelen, az a 25—30 esztendős »keresztény éra«, amit kereszténynek és nemzetinek mondottunk, az nem volt keresztény, minthogy nem volt nemzeti sem. Szent István óta az ország, ezer esztendejében éppen ez volt a leg- keraszténytelenebb korszak, úgy hívták, hogy keresztény és az egyházak nem ^küzdöttek meg eléggé a jelvényes, a hangoskodó, az apróhirdetett úgynevezett kereszténységgel.

Gáspár: Ha az egyház tényleg hangfogót trtt volna megnyilatkozásaira, amit. az eddig mondottak nyomán tagadnom kell, annak oka az letr vöt na, úgy vélem, hogy a diktatúra nem tűri. az éles ellentmondás' és azt elvé mítja. Márpedig az egyháznak beszélnie kellett és beszélt is a német diktatúra helyi vezetőivel, nemcsak 1914 nyarán, a zsidók védelmében, hanem 1914 őszén is Budapest és a nem zsidó magyarok életének és vagyonának védelmében A nyilvánosság keveset tudott erről, hiszen sajtó6

cenzúra volt, több lapunkat be is tiltották és a rádiót, sőt a postát is ellenőrizték. Nem volt nyilvános és szabad szócsövünk.

Török: Tudom, hogy mi történt, elég higgadtan

lemérhettem már akkor s lemérhetem most is, hogy mi az, ami még történhetett volna. Szemtanú voltam s nemcsak külső »gyakorlati« szempontból, de egyébként is fájdalmas számomra az, hogy mennyi mindennek kellett volna, sőt lehetett volna történni és nem történt meg. Annakidején ezekről a dolgokról alkalmaim volt beszélni az akkori hercegprímás úrral, ismerem az eseményeket. Kérlek, hogy választ adj arra: a mai állapotok között minden megtörténik-e azért a Golgotha jegyében az egyház részéiről, hogy a mérges félreértések eloszoljanak?

Gáspár: Ismét csak a hibás általánosítás jeleit kell látnom. Először is tisztázni kellene, hogy akik ma a keresztbe kapaszkodnak, mind fasiszta reakciósok e. Aki ismeri az embereket s egy pap ismeri híveit, az tudja, hagy nemcsak elítélendő, önző, hatalmi törekvésű reak. cióstik mentőhorgonya a kereszt, hanem elsősorban és legfőképpen a sokat szenvedett és istenfélő magyar néprétegek vigasza és biztatása. A templomi prédikációk szinte állandóan másról sem szólnak, mint arról, hogy Magyar, ország újjáépítése' csak Krisztus evangéliumának szellemében történhe ik, amely a szeretet, a megbocsátás, nem p-dig a megtorlás szelleme. Meghallja a hívő, szinte minden vasárnap a prédikációban azt, hogy csak a keresztény hitben és keresztény erkölcsben megújult család és nemzet remélhet szebb jövendőt. Erre igazán bajos lenne azt mondani, hogy ime itt a reakció. Ezt a hívő meghallja, aki a templomba jár és aki a hite szerint él. Aki a templomon kívül tar ózkodik, aki a hívek élő kő. ■zösségébe bele nem kapcsolódik, nyilvánvaló, hogy nem hallja meg ezt a hangot. Aki ellenben hívő lélekkel és nem GSbbelsnek a politizáló katolicizmus jelszavával lép be a templomba, az meglátja, hogy Krisztus királyságának az télét minden vonatkozására és így a magyar fájdalomra is kiterjeszkedő egyetemessége értelmében a kereszt nemcsak jogtalan és elvetendő reakciós ábrándoknak, hanem benn az egyházi életközösségben jogos, magyar igényeknek és főleg a magyar fájdalomnak és enyhülést keresésnek szimbóluma is. Az egyház vallja a keresztnek kiterjesztett értelmezését is, hogy a kereszt a megszentelt magyar fájdalom kifejezése, midőn az egy. ház a szenvedő, kitagadott magyar lelket a szenvedésben elhagyatott, magára maradt Jézus keresztjéhez vezeti. A demagógiától azt kellett hallania útón-útfélen 1944 ben, hogy zsidóbérenc, 1945-től fogva pedig, hogy reakciós .fasiszta. Az egyház örömmel lép a megcsúfolt Jézus útjára.

Török: Hát... Ez szép és ha ez így sikerülne, dicséretes volna. A gyakorlatban azonban — és folyton hangsúlyoznunk kell, hogy erről van szó — félreértik a keresztet, a reakció jelvényének tekintik és ismét nem hallom azt a nagyon erős szózatot, amely állandóan közölje velem az igazi keresztet és pedig nem szentimentális vonalon, hanem, hogy úgy mondjam, engedd meg, hogy én is Pá1 apostolra hivatkozzam: o kereszt tudományát. Ez az, ami aktuális,

Bereczky: Nem mernék belemenni, mert újabb fél. reértésektöl meg nem menekülnénk, hogy az egyházak és az új magyar állami és társadalmi berendezkedés viszonyának a kérdését megtárgyaljuk. Túl is mennie ennek a beszélgetésnek a keretein. Csak szeretném óvni a sze. gény szenvedő magyarokat attól, hogy úgy félreértsék a Krisztus keresztjét, mint ha mi is szenvedő magya. rok lennénk. A legrosszabb szolgálatot tennék a keresztyén egyháznak, ha ilyen hamis vigasztalást hirdetnélek. Ha már a kereszt és a magyarság sorsát állítjuk •egym’s mellé, azt hiszem, nagyon jó a Golgothára tekinteni, ahol nem egy kereszt volt, hanem három. A középeid az ártatlan szenvedőé, aki meghalt mások bű. úriért — ez nem mi vagyunk. Ez egyesegyedül és kizárólag Jézus Krisztus keresztje. A másik kereszten egy sóhajtásnyira Jézustól haldoklott egy megfeszített gonosztevő, aki oitt így tudott imádkozni: »...mi ugyan méltán szenvedünk...« s ezzel a bűnbánó imádsággal megnyerte az életet. A harmadik kereszten fogesikor. gatva sorsát, életét és az Istent átkozva halt meg a harmadik. Nehogy ehhez hasonlítsunk!

MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS