Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)

1947-03-22 / 6. szám

yfcibb beszélgetés Török Sándor iró, Caspar Gusztáv katolikus hiftanár és Bereczky Albert lelkipásztorral* Török: A félremagyarázott keresztről beszélgetünk. Az előzmény ugyebár az, hogy Bereczky Albert nagytisz- teletü úrral a múlt óv karácsony hetében beszélgetünk itt errol a mikrofon előtt és amit azt hiszem fölösleges hang­súlyozni, jóindulatúan és tárgyilagosan segíteni' akarva bszéltünk. — Sokan félreértették. — Erre, hogy eloszlas­sam a félreértéseket, vagy legalább is megkíséreljem, mivel a félreértéseik jórészt katolikus részről jutottak el hozzám, az érseki helytartó úrhoz fordultam, hogy jelöl­jön ki egy katolikus teológust, a rádió ismét rendel­kezésre bocsátja a mikrofont erre a célra, hogy ez a közéietiinikbem oly fontos kérdés netán tisztázódjék a többoldalú megvilágításban — katolikus részről GáspáT Gusztáv főitiszteleudő úr volt loyan szíves ugyebár vál­lalni •.. Gáspár: Szívesen vállaltam. Török: Erre azltán megkértem Bereczky nagy tiszte­letű urat, hogy vegyen részt ebben a konferenciában. Bereczky : íme, itt is vagyok, készségesen. Török: Na mármost... Röviden summázva, hogy mi volt a múltkori beszélgetés anyaga: hogy a keresztet, mindazt, amit a kereszt jelöl, nálunk háborúelőtti 20—25 esztendővel félremagyarázták, a politika mintegy ki­sajátította a keresztet, mint jelvényt. És a háború után ismét félreértik a keresztet, ma ismét politikum a kereszt, a közhelyes köztudatban ismét nem azt jelöli, ami, ha­nem jelöli az ellenállást a jelennel szemben, a kacsintást a közelmúltra. Erről beszéltünk és feltettem a kérdést, hogy az egyházak vájjon megfogalmazzák-e világosan, közvetítik-e aktuálisan a keresztet, igen vagy nem! És azt állítottam, hogy nem. Bereczky: Az igazi egyház megvallottal Török: S végül megfogalmaztuk mindketten a ma­gunk módja szerint, hogy mi az igazi kereszt. Persze, mindezt, aki akarja hiszi, aki gyanakvó, az nem hiszi, hogy én vájjon pontosan idézek-e, s pestiesen szólva, ugye azt szokták mondani: »nincs róla lemez«. De erről törté­netesen van lemez. (Itt lemezről közvetítették az 1946 de­cember 29-i beszélgetés végét. Lásd lapunk január 11-i számának 4. oldalán. Szerk.) Ez az... Hát ennyi tör­tént ... Tessék főtisztelendő úr, azt hiszem gyallázkodásról nem volt szó. Gáspár: Súlyos és sokágú kérdés ez és ezért termé­szetesnek tartom, hogy rádióbeszélgetés keretében nem lehet ily nehéz és szétágazó kérdést kimerítően tár. gyalni máskép, mint világos fogalmak és szabatos meg­különböztetések útján. Őszintén szólva, soha nem hallot­tam, hogy híveim a keresztet összekeverték volna a horogkereszttel, vagy a nyilaskereszttel. Török: Ezt ebben a formában nem is mondta senki. Gáspár: Vannak azonban emberek, akik abból él­nek, hogy mindent félremagyaráznak és ezen a címen Krisztus keresztjét is kompromittálni akarják. Az egész félremagyarázásban bizonyos mesterkéltséget kell látnom. Vallom, hogy a keresztről csak egy felfogás lehetséges, amelyet Jézus Krisztus képviselt, midőn kereszthalálával az emberiségnek bűneitől lelkiüdvöt hozott. E megváltó isteni tettnek lett beszéd-s szimbólumává maga a ke­resztfa, a Szent Kereszt, amelyen Jézus a megváltás nagy művét véghezvitte. Íme ez a keresztnek félre nem érthető alapvető jelentése. Erről beszél Szent Pál is: nekünk pe­dig dicsekednünk kell Krisztus keresztjében. Török: Köszönöm... Amit mi a végére tettünk, te előrehoztad: a kereszt jelentésének a megfogalmazását. S azt hiszem, hogy ezzel a megfogalmazással... Bereczky: Ugyanezt mondtam más szavakkal én Is: annak a decemberi rádió b eszé Igetésnek volt egy negativ és egy pozitív része. A negativ az, amit Török Sándor barátom elmondott, nem vádaskodás, hanem az • A magyar rádió március 9-én közvetítette. MAGYAR REFORMÁTUS EDREDES aggodalom és a tiszta gyógyító, jószándék szellemében s amit a lemezről is hallhattunk. A kiindulópont az a negatívum volt, hogy a keresztet a múltban is félreért­hették, ma is megvan a veszélye, hogy félremagyarázzák. De volt a beszélgetésnek egy pozitív részei is, Török Sándor éppen ezt forszírozta minden áron: fogalmazznk meg világosan és félreérthetetlenül, mi hát a kereszt. A fogalmazásokkal szemben kifejeztem etrős ellenérzése­met, mondván, hogy a pontos definíció még egyáltalán nemi nyújt biztosítékot arra, hogy birtokába jutottunk az igazságnak. A keresztben a keresztyénség szimbólu­mát ismerve el, azt hangsúlyoztam, hogy a kereszt élet, a halálosan komolyan vett szeretet, a másokért való istenes élet. Ez a pozitívum így megfogalmazódott a be­szélgetésünkben, de bennem már akkor élt az aggoda­lom, hogy a pozitiv és hitem szerint egyetemesen ke­resztyén megfogalmazásunk is gyanút ébreszthet. Az ember a bőréből nem bújhat ki és nem adhat mást, mint mi lényege, mi pedig Török Sándorral úgy gon­dolom, mind a ketten elsősorban keresztyén emberek vagyunk ugyan, de a keresztyénségnek a protestáns ágához tartóink. Ezért külön is örülök, hogy most római katolikus szakemberrel beszélgethetünk. Meg. beszélhetjük sorba, milyen félreértésekre adhattunk okot. Vegyük hát elő a kérdéseket. Török: Közbe kell vetnem, hogy én a, magam részé­ről nemi képviseltem egy külön protestáns álláspontot és most ise teszem azt, és jól tudom, hogy te is legszíveseb­ben vállalnál egy elfogadható, minél közösebb álláspontot. Bereczky ; Ez a közös álláspont az igazi kereszt­ben meg is van. Gáspár: A legtöbb félreértésre okot adhatott a fel­vetett különféle kérdéseknek az egész rádióbeszélgetés során végig érvényesülő oly beállítása, amelyet kénytelen vagyok a y>hibás általánosítás« címszóval ellátni. Az első ilyen általánosítás az, hogy Nagy Constantin óta a ke. reszt hatalmi jelvény, politikai faktor lett. Én így fogal­maztam volna meg a kérdést: a történelem folyamán ismételten (vagyis nem mindig) történt sajnálatos vissza­élés a kereszttel, midőn azt önző politikai célok "szközévé, szimbólumává tették. Külön ki kell emelnem, hogy nekünk valójában nem is a kereszt a szent jelvényünk, hanem a feszület. Bereczky: E körül sok vita zajlott le, talán mindkét oldalról történtek hibák, mindenesetre az elvi álláspont ebben a kérdésben ma is ellentétes, de ettől még igen jól találkozhatunk és lélekben együtt is lehe­tünk Krisztus királysága alatt. Gáspár: Krisztus királyságának gondolata alapján Krisztusnak és igy az ő szimbólumának, a feszületnek, köze van az élethez, a társadalom formálásához, vagyis a nevelés, a család, a művelődés, a törvényhozás, a köz­erkölcs és közgondolkodás széles kiterjedésű területéhez. Ilymódon a kereszt hatalommá lesz, politikai faktorrá is. Mármost lehetséges, hogy a kereszt mögött a krisztusi eszmék pajzsának védelmében néha, vagy ha úgy ítéljük, gyakran pogány szándékok, önző célok is meghúzódhattak a történelem folyamán. Török: E visszaélésekkel világiak és papok, nagy- urak és kicsik súlyosan kompromittálták az evangéliumot, megmérhetetlen erkölcsi kárt okoztak. Gáspár: Egyesek, De nem hibás általánosítással mondva, hogy: mindenki. De ez természetes. Az egyház nem a választottak, társasága, hanem a hivatalosoké. Krisztus Urunk a konkolyról szóló példabeszédében ki­fejtette, hogy a történelem során a fény és árny, a szent, ség és a gonoszság együttmarad benne. Ezt nem szabad szem elől téveszteni. A valláserkölcsi hanyatlás és romlás szomorú korszakai közben is az egyház mindenhol kiter­melte magából az élet szentségnek %és keresztény elvhűség­5

Next

/
Thumbnails
Contents