Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)

1947-03-22 / 6. szám

yfcibb beszélgetés Török Sándor iró, Caspar Gusztáv katolikus hiftanár

és Bereczky Albert lelkipásztorral*

Török: A félremagyarázott keresztről beszélgetünk. Az előzmény ugyebár az, hogy Bereczky Albert nagytisz- teletü úrral a múlt óv karácsony hetében beszélgetünk itt errol a mikrofon előtt és amit azt hiszem fölösleges hangsúlyozni, jóindulatúan és tárgyilagosan segíteni' akarva bszéltünk. — Sokan félreértették. — Erre, hogy eloszlassam a félreértéseket, vagy legalább is megkíséreljem, mivel a félreértéseik jórészt katolikus részről jutottak el hozzám, az érseki helytartó úrhoz fordultam, hogy jelöljön ki egy katolikus teológust, a rádió ismét rendelkezésre bocsátja a mikrofont erre a célra, hogy ez a közéietiinikbem oly fontos kérdés netán tisztázódjék a többoldalú megvilágításban — katolikus részről GáspáT Gusztáv főitiszteleudő úr volt loyan szíves ugyebár vállalni •..

Gáspár: Szívesen vállaltam.

Török: Erre azltán megkértem Bereczky nagy tiszteletű urat, hogy vegyen részt ebben a konferenciában.

Bereczky : íme, itt is vagyok, készségesen.

Török: Na mármost... Röviden summázva, hogy mi volt a múltkori beszélgetés anyaga: hogy a keresztet, mindazt, amit a kereszt jelöl, nálunk háborúelőtti 20—25 esztendővel félremagyarázták, a politika mintegy kisajátította a keresztet, mint jelvényt. És a háború után ismét félreértik a keresztet, ma ismét politikum a kereszt, a közhelyes köztudatban ismét nem azt jelöli, ami, hanem jelöli az ellenállást a jelennel szemben, a kacsintást a közelmúltra. Erről beszéltünk és feltettem a kérdést, hogy az egyházak vájjon megfogalmazzák-e világosan, közvetítik-e aktuálisan a keresztet, igen vagy nem! És azt állítottam, hogy nem.

Bereczky: Az igazi egyház megvallottal

Török: S végül megfogalmaztuk mindketten a magunk módja szerint, hogy mi az igazi kereszt. Persze, mindezt, aki akarja hiszi, aki gyanakvó, az nem hiszi, hogy én vájjon pontosan idézek-e, s pestiesen szólva, ugye azt szokták mondani: »nincs róla lemez«. De erről történetesen van lemez. (Itt lemezről közvetítették az 1946 december 29-i beszélgetés végét. Lásd lapunk január 11-i számának 4. oldalán. Szerk.) Ez az... Hát ennyi történt ... Tessék főtisztelendő úr, azt hiszem gyallázkodásról nem volt szó.

Gáspár: Súlyos és sokágú kérdés ez és ezért természetesnek tartom, hogy rádióbeszélgetés keretében nem lehet ily nehéz és szétágazó kérdést kimerítően tár. gyalni máskép, mint világos fogalmak és szabatos megkülönböztetések útján. Őszintén szólva, soha nem hallottam, hogy híveim a keresztet összekeverték volna a horogkereszttel, vagy a nyilaskereszttel.

Török: Ezt ebben a formában nem is mondta senki.

Gáspár: Vannak azonban emberek, akik abból élnek, hogy mindent félremagyaráznak és ezen a címen Krisztus keresztjét is kompromittálni akarják. Az egész félremagyarázásban bizonyos mesterkéltséget kell látnom. Vallom, hogy a keresztről csak egy felfogás lehetséges, amelyet Jézus Krisztus képviselt, midőn kereszthalálával az emberiségnek bűneitől lelkiüdvöt hozott. E megváltó isteni tettnek lett beszéd-s szimbólumává maga a keresztfa, a Szent Kereszt, amelyen Jézus a megváltás nagy művét véghezvitte. Íme ez a keresztnek félre nem érthető alapvető jelentése. Erről beszél Szent Pál is: nekünk pedig dicsekednünk kell Krisztus keresztjében.

Török: Köszönöm... Amit mi a végére tettünk, te előrehoztad: a kereszt jelentésének a megfogalmazását. S azt hiszem, hogy ezzel a megfogalmazással...

Bereczky: Ugyanezt mondtam más szavakkal én Is: annak a decemberi rádió b eszé Igetésnek volt egy negativ és egy pozitív része. A negativ az, amit Török Sándor barátom elmondott, nem vádaskodás, hanem az

• A magyar rádió március 9-én közvetítette.

MAGYAR REFORMÁTUS EDREDES

aggodalom és a tiszta gyógyító, jószándék szellemében s amit a lemezről is hallhattunk. A kiindulópont az a negatívum volt, hogy a keresztet a múltban is félreérthették, ma is megvan a veszélye, hogy félremagyarázzák. De volt a beszélgetésnek egy pozitív részei is, Török Sándor éppen ezt forszírozta minden áron: fogalmazznk meg világosan és félreérthetetlenül, mi hát a kereszt. A fogalmazásokkal szemben kifejeztem etrős ellenérzésemet, mondván, hogy a pontos definíció még egyáltalán nemi nyújt biztosítékot arra, hogy birtokába jutottunk az igazságnak. A keresztben a keresztyénség szimbólumát ismerve el, azt hangsúlyoztam, hogy a kereszt élet, a halálosan komolyan vett szeretet, a másokért való istenes élet. Ez a pozitívum így megfogalmazódott a beszélgetésünkben, de bennem már akkor élt az aggodalom, hogy a pozitiv és hitem szerint egyetemesen keresztyén megfogalmazásunk is gyanút ébreszthet. Az ember a bőréből nem bújhat ki és nem adhat mást, mint mi lényege, mi pedig Török Sándorral úgy gondolom, mind a ketten elsősorban keresztyén emberek vagyunk ugyan, de a keresztyénségnek a protestáns ágához tartóink. Ezért külön is örülök, hogy most római katolikus szakemberrel beszélgethetünk. Meg. beszélhetjük sorba, milyen félreértésekre adhattunk okot. Vegyük hát elő a kérdéseket.

Török: Közbe kell vetnem, hogy én a, magam részéről nemi képviseltem egy külön protestáns álláspontot és most ise teszem azt, és jól tudom, hogy te is legszívesebben vállalnál egy elfogadható, minél közösebb álláspontot.

Bereczky ; Ez a közös álláspont az igazi keresztben meg is van.

Gáspár: A legtöbb félreértésre okot adhatott a felvetett különféle kérdéseknek az egész rádióbeszélgetés során végig érvényesülő oly beállítása, amelyet kénytelen vagyok a y>hibás általánosítás« címszóval ellátni. Az első ilyen általánosítás az, hogy Nagy Constantin óta a ke. reszt hatalmi jelvény, politikai faktor lett. Én így fogalmaztam volna meg a kérdést: a történelem folyamán ismételten (vagyis nem mindig) történt sajnálatos visszaélés a kereszttel, midőn azt önző politikai célok "szközévé, szimbólumává tették. Külön ki kell emelnem, hogy nekünk valójában nem is a kereszt a szent jelvényünk, hanem a feszület.

Bereczky: E körül sok vita zajlott le, talán mindkét oldalról történtek hibák, mindenesetre az elvi álláspont ebben a kérdésben ma is ellentétes, de ettől még igen jól találkozhatunk és lélekben együtt is lehetünk Krisztus királysága alatt.

Gáspár: Krisztus királyságának gondolata alapján Krisztusnak és igy az ő szimbólumának, a feszületnek, köze van az élethez, a társadalom formálásához, vagyis a nevelés, a család, a művelődés, a törvényhozás, a közerkölcs és közgondolkodás széles kiterjedésű területéhez. Ilymódon a kereszt hatalommá lesz, politikai faktorrá is. Mármost lehetséges, hogy a kereszt mögött a krisztusi eszmék pajzsának védelmében néha, vagy ha úgy ítéljük, gyakran pogány szándékok, önző célok is meghúzódhattak a történelem folyamán.

Török: E visszaélésekkel világiak és papok, nagy- urak és kicsik súlyosan kompromittálták az evangéliumot, megmérhetetlen erkölcsi kárt okoztak.

Gáspár: Egyesek, De nem hibás általánosítással mondva, hogy: mindenki. De ez természetes. Az egyház nem a választottak, társasága, hanem a hivatalosoké. Krisztus Urunk a konkolyról szóló példabeszédében kifejtette, hogy a történelem során a fény és árny, a szent, ség és a gonoszság együttmarad benne. Ezt nem szabad szem elől téveszteni. A valláserkölcsi hanyatlás és romlás szomorú korszakai közben is az egyház mindenhol kitermelte magából az élet szentségnek %és keresztény elvhűség5