Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)

1947-03-22 / 6. szám

Csak örömmel tölthet) el mindönkit, _ aki a Szentírás alapján áll és aki a keresztyénséget élni is próbálja, minden olyan törekvés és pró­bálkozás, amelyik a keresztyénség egységét igyekszik kifejezni, sőt esetleg megélni. Mindig időszerű volt, de egyre időszerűbbé válik a ke­resztyén egység, az Egyház egysége megváltása. Természetesen ez nem történhetik csak igen ko­moly bűnbánat feltétele alatt. A Krisztusban meg­levő egységet az egyházakban, az egyházak kép­viselőiben és tagjaiban levő különbözőségek, bű­nök, civódások, versengések eltakarják a világ szeme előtt. Ezért a világ nem is tudja elhinni, hogy Jézus a Krisztus és ő azért jelent meg, hogy minden kérdésit megoldjon, mert ö a világ Idvezítője. , , , Minél mélyebbé válik a keresztyénség es mi­nél engedelmesebb lesz a Bibliához, annál in­kább kell, hogy eltöltse a vágy, hogy még áldo­zatok árán is kifejezésre juttassa a keresztyén- ségnek Krisztus fősége alatt levjő és a Szentlélek által életté vált egységét Addig magyar) vonatkozásiban sem várhat­juk igazán a lelki ébredést, amíg az evangéliumi egység a hívők engedelmessége, bűnbánata, meg­alázkodása és megtisztulása folytán , mindinkább valóra nem válik. A keresztyéniek, a hívők, az evangéliumi egy­házak kívánatos egységének csak Jézus Krisztus főpapi imádsága: »Én őbennök és te énbennem: hogy tökéletesen eggyé legyenek és hogy meg'is- merje a világ, hogy te küldiél engem és szeretted őket, amiként engem szerettél«., lehet az egyet­len biztosítéka. Csak az a keresatyén egység kívá­natos, amelyik hitből, az Isten Igéje iránti telje­sebb engedelmeísségből, a Szentlélek^ ímunkája, győzelme révén, jön létre. Sajnos, ilyen; pjiapon nagyon kevés keresztyén akarja, munkálja és óhajtja a keresztyén egységei Pedig ez az egység Isten dicsőségét szolgálná- Valljuk be egészen őszintén, hogy magyar vonatkozásban, — de világ­szerte is nagyon kevés az ökumenikus látású hivő keresztyén. Van azonban egy nem kívánatos egységtörekvés is. Olyankor, mikor 'az egyházak, mint világi intéz­mények valami oknál fogva bajba jutnak, meg­kísértetnek azzal, hogy »összefogásban az eró« jelszó alatt »politikumból« valami látszat egység- félére töreked jenek. A keresztyének és az egyhá; zak azért törekednék ilyenkor az egymás közötti egységnek kiépítésére, mert megingott tekinté­lyüket egy ilyen demonstratív kiállással próbál­ják visszaállítani; vagy azért, mert magukban úgy ítélik, hogy nincsen elég erejük az egyházon kívüli erőkkel szemben megvívni a harcolt. Ez nem kívánatos és nem is Istentől való egység. Gyanús és nem kívánatos az olyan keresztyén egység, mely politikumból vagy külső nyomásra keletkezik- Addig nem lehet az egymásslall szemben álló, sőt egymással harcoló egyházak között evan­géliumi egység, amíg nem hitiből és bűnbánatos megtérésből fakad. A keresztyén egység nem po­litikum vagy e világgal való harc módszere és fegyvere, hanem hit, kegyesség, sőt istentisztelet kérdése. Ma ennék a politikai és taktikai egység­nek — sajnos — sok hive van még az evangé­liumi keresztyének között is. Ez pedig nem kí­vánatos. Nem kívánatos az ilyen egység, mert már előre is bűnbánatellenes. Megalázkodás helyett az uralomért, a maga jussáért való harcot választja- Nem kívánatos, mert nem az Isten iránt való en­gedelmességből, hanem az e világban való érvé­nyesülés vágyából fakad. Nem kívánatos, ínért nem az Isten, hanem az egyház> sőt sokszor an­nak funkcionáriusai dicsőségét keresi. Az ébredés szolgálata nem is lehet más, mint ökumenikus, az egység jegyében történő és az egység tekintetében is engedelmességre alázkodó szolgálat. Az ébredés szolgálata azonban éppen az előbbi miatt nem lehet keresztyén, összefogás párti, semmiféle emberi szempontból létrejött egység híve, szolgája vagy előmozdítója. A keresztyén egység csak evangéliumi emjJ ség lehet. Aa evangéliumi egység pedig csak Jé­zus Krisztus szuverén uraságának elismerésében és közös szolgálatában lehetséges a büubánat és a hitvallás útján. Békefi Benő Tápszentmiklós. Hétszázötven lel­kes leány egy ház. Tép anyaegyház­hoz tartozik közigazgatásilag. Táp lelkipásztora lUés József. Táp«zen tm ik 1 ós nak két tanerős is­kolája van. A leik igeneiozást Bartha IáSzló oki. lelkész, a leányegyház kántortanítója végzi. Március 4-tőí 9-ig szolgáltam itt. Reggel 9-kor imaóránk' rvoft. Este pedig előadásokat tartottam. Az imaórákon kb. százan, az előadáso­kon kb. kétszázan vettek részt a gyermekeken kívül. Meglepett az a különbség, ami a tiszántúli és a dunántúli nép között van. Az érdeklődés mérsékeltebb, a vágyakozás langyosabb. Nagy a testi szegénység is a tiszántúli helyzethez viszonyítva. Sokszor elkeseredtem, ami gátolta szolgálatomat. Az egészségein is rossz állapotba» volt. 4 Utólag visszagondolva az evangé- lizáeióira, van mégis hálaadni vallóm. Az utolsó estén kb. ötven lélek vett részt az utóösszejövetelem. Ez volt az egyetlen utóösszejövetel, amire csak azoknak a megjelenését kértem, akik döntöttek magukban. Négy csoportos összejövetelt is tar­tottam. A gyülekezet betegeit végig­látogattam és családi istentiszteletet tartottam. A szomszédos Tápon is szolgáltam egy alkalommal. F. 8. * Ordas. Pest megyében a Duna mel­lett lévő község. Lakossága 1000 lélek körül van, ennek háromnegyed ré­sze református. A község jellegét tehát a reformátusság adja meg. Lelkésze: Nagy László. Pár hónapja került oda. Evangétizáció — tudo­másom szerint — még nem volt a gyülekezetben, éppen ezért ez a mostani nehéz ugartörés volt. Már­cius 9—16-ig esténként tartottuk az evangelizációs istentiszteleteket az is­kola egybenyitható termében. Az utóösszejöveteleket szintén ott. Bár a tétszám növekedett, de mégse volt ott mindenki. Megható volt a du- napatajiak hűsége. Négykilométeres szomszédságból minden este, ha esett, ha fújt, eljöttek, a lelkész és felesége, meg a diakonissza vezetésével. Vol­tam együtt az iskolás gyermekekkel, tartottunk délutánonként biblAaórá- kat (erre jártak a legkevesebben), volt egy alkalom külön a férfiak­nak és egy az ifjúságnak. A hót közepén Dunapatajra is áthívtak ifjúsági csendesnapra. Ezzel kapcso­latosan az ottani imaküzösségi órán is szolgáltam. Bár nehéz volt a szolgálat az első szántás keménysége miatt (testileg is terhesebb volt: állandó bujkáló láz bennem), de Isten elfogadta. Jeléi már most is voltak a hálaadásra küllőn összegyűltek számában és bár kevés, de mégis nyilvános bizony­ságtételükben. Molnár Bálint MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS EVANGELIZÄCIO Kívánatos és nem kívánatos egység

Next

/
Thumbnails
Contents