Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)

1947-03-22 / 6. szám

SEBUM m, Rjj

V. évfolyam, 6. szám

TARTALOM:

BERECZKY ALBERT:

Hatalmasan és alázatosan

— A Szabad Tanács elé — n *

BÉKEfl BENŐ:

Kívánatos és nem kívánatos egység

*

Rádióbeszélgetés a félremagyarázott keresztről

MAGYAR TAMÁS:

A vallásoktatás kérdéséhez

GROÓ G> ULA:

Újjáépítés vagy a restauráció

(Barth és Asmussen vitája.)

*

FEKETE SÁNDOR:

Egyszerűsítsünk

*

FALUVÉGI DÁNIEL:

Felületesség és elvvé merevedés

*

FÓNYAD DEZSŐ:

Lelkészcsere

*

B. B.:

Ne keverjük a szempontokat

*

Magyar Megmaradás Imaközössége

*

Bibliai Vezérfonal

*

Észrevettük

Ára: 1 forint

A próféta ítélete

Monda1 azért a sokaságnak, amely kí- méne hozzá, hogy általa megkereszteltessék: Viperák fajzati, kicsoda intett meg titeket, hogy a bekövetkező harag elől elmeneküljelek? Teremjetek azért megtéréshez méltó gyümölcsöket és ne mondogassátok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! mert mondom néktek, hogy az Isten ezekből a kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak. Immár pedig a fejsze is rávettetett a fák gyökerére: minden fa azért, amely jó gyümölcsöt nem terem kivá. gattatik és a tűzre vettetik. Es megkérdező őt a sokaság, mondván: Mit cselekedjünk tehát? ő petdig felelvén, monda nekik: Akinek két köntöse van, egyiket adja annak, akinek nincs; és akinek van eledele, hasonlóképp cselekedjék. És el jövőnek a vámszedők is, hogy megkeresz- telkedjenek és mondának néki: Mester, mit cselekedjünk? ö pedig monda nékik: Semmi többet ne követeljetek, mint ami élőtökké rendeltetett. És megkérdezek őt a vitézek is. mondván: Hát mi mit cselekedjünk? És monda nékik: Senkit se háborítsatok, se ne patvarkod- jatok; és elégedjetek meg a zsoldoíokkal. (Lakáéi 3:7—14.)

*

Jézus ítélete

Annakokáért imé prófétákat, bölcseket é# írástudókat küldök én hozzátok: és azok közül némelyeket megöltök és megfeszítetek, másokat azok közül a ti zsinagógáitokban megostoroztok és városról-városra üldöztök. Hogy reátok szálljon minden igaz vér, amely kiömlött a földön, az igaz Ábelnek vérétől1 Zakariásnak, a Ba- rakiás fiának véréig, akit a templom és az oltár között megöltetek. Bizony mondom néktek, mindegek reá következnek erre a nemzetségre. Jeruzsálem, Jeruzsálem! Ki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akik tehozzád küldettek. hányszor akartam eg^begyüjteni a te fiaidat, miképpen a tyúk egybegyűjti kis csirkéit szárnya alá: és te nem akartad. Imé pasztán hagyatik néktek a ti házatok. _ Mert mondom néktek: mostantól fogva nem Iáitok engem mindaddig, mígnem ezt mondjátok: Áldott, aki jő az Ürnak nevében! (Máté 23:24—30.)

** s CL1 4?\

MAGYAR REI^WiMÁTUS

19^7 március 22.