Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-03-08 / 5. szám
ÉSZREVETTÜK, KEMPIS TAMÁS: Az igazságnak tanításaiul Boldog, akit az Igazság magán tanít, nőin árnyékok és elmúlandó szózatok által, hanem voltaképpen, amint magában vagyon. A mi vélekedésünk és értelmünk gyakran megcsal minket és rövidet lát. Mit használnak a titkos és homályos dolgokban akadozó sok fortélyok, melyeket, ha nem tudsz, sem pirulsz érettek, az utolsó napon? Temérdek gorombaság az, hogy hátrahagyván a hasznos és szükséges dolgokat, magunk kiuyjén, haszontalan, sőt ártalmas dolgokra figyeümezünk és szemünk lévén sem látunk2. Váljon s mi gondunk nékünk a teremtett állatok nemére « különböző természetire? Akinek az örök Ige szól, sokféle vélekedésekből kifesel. Egy Igétől vagyon eredeti mindeneknek, ezt hirdetik minden állatok; és ez ama kezdet, mely nékünk szól. Senki e nélkül értelmes nem lehet, sem igazat nem ítélhet. Aki mindeneket ebben az egy Igében foglal, mindeneket erre igazít és ebben szemlél: állhatatos lehet az ő szőve és az Istenben csendesen nyugodhatik. Oh én Istenein, tckélletes Igazság, tégy eggyé engem te veled az örökkévaló szereiéiben. Unalmas nállam nagy gyakorta a sok dolgok olvasása és hallása; mert csak te benned vagyon éppen, valamit: én szeretek és kívánok. Hallgassanak minden bölcsek, csendességben légyenek minden teremtett állatok a te színed előtt és csak te egyedül szólj nékem. 3. Mentül inkább megvonsz« magát ember és lelkében egy- ügyüiti, annál több és mélyebb dolgoknak végére mehet fáradság nélkül, mert mennyből vészen világosságot. A tiszta, együgyű és állhatatos lélek sokféle dolgokra nem oszol és nem szakadoz; mert mindeneket Isten tisztességére cselekszik és azon igyekezik, hogy mindenekben a maga tulajdon kedve kereséséiül megszűnjék. Ki bánt, és ki háborgat téged egyéb a tennen szűvednek meg nem öldök- lött vágyódásánál? A tckélletes és ájtatos ember elrendeli először magában minden dolgait, melyeket külső eselekedetivel véghez kell vinni; és nem ezek vonják ötét a vétkes indulatoknak kívánságaira, hanem inkább ő igazítja ezeket az igaz okosságnak rámájára. Kinek vagyon súlyosb bajvívása, mint annak, aki magát meg akarja győzni? 4. E világi életben minden jó mellett vagyon valami fogyatkozás. és semmi elmélkedés nincs homály nélkül. Az alázatos magad isméreti bizonyosb út Istenhez, hogysein a világi tudományok vizs- gálása. Nem kell vélkcsíteni a tudományokat, vagy akármely dolognak csekély ismeretit is, mert ez magában jó. és Isten ajándéka; de azért mindenkor feljebb kell böcsülnj a jó lelkiisinéretet és a szent életet. Mivel pedig sokan inkább igyekeznek tudósok lenni, hogyseni szentül élni: innen vagyon, hogy gyakran megcsalatkoznak, és vagy semmi hasznot nem tesznek vagy igen keveset, 5. Vajha olyan szorgalmatosok volnánk a bűnöknek kiirtásában és a jószágos erkölcsöknek béoliásában, mint a mély kérdéseknek indításában,- nem volna bezzeg ennyi gonoszság és botránkozás a községben, a klastromokban sem volna ennyi feslettség. Bizony, ha eljo az ítélet, nem kérdik, mit olvastunk, hanem mit cselekedtünk, sem azt nem vizsgálják, mely módosán beszéltettünk, hanem mely szentül éltünk. De mondd meg, kérlek, hol vannak most amaz urak és doktorok, kiket jól ismertél, mikor éltek és tudományokban virágoztak? Immár az ő koncok egyebekre szállott; és nem tudom, ha vannak-e csak emlékezetben is. Életekben láttattanak valaminek, most csak nevezettben sincsenek. 6- Jaj, s mely hamar elmúlik e világ dücsősége! vajha ezeknek éleíek egv nyomban járt volna tudományokkal: bezzeg jól tanultak s jól olvastak volna. Mely sokan gonoszul vesznek e világon az hív- ságos tudomány által, kik az isteni szolgálattal keveset gondolnak! és mivelhogy inkább akarnak nagyon púposkodni, hogyseni alázatosságban maradni, ez az oka, hogy semmivé lészen minden gondolkodások. Valóban nagy, aki maga előtt kicsiny, és semmire böcsülli minden böcsülletes tisztek méltóságát, Valóban eszes, aki ganéjnak tartja, valami e földön vagyon, csak Krisztust megnyerhesse. És bizony valóban tudós, aki Isten akaratját cselekszi és maga kívánságé hátrahagyja. hogy egyre többet hallunk a kérész tyénség érdekeiről és egyre kevesebbet Isten érdekeiről. A kettő ugyanis nem mindig azonos. Vannak jóhiszemű emberek, akik a keresztyénség történelemből kitanult érdekeit akarják védelmezni és épp ezzel ütköznek bele az Isten érdekeibe. i A keresztyénség érdeke ma és mindig az, hogy az Isten, érdekeihez alkalmazkodjék. Az Isten érdekei az Igéből tanulhatók meg. Mi az Igéből azt tanultuk meg, hogy a keresztyénség nem egy a sok életszemlélet 'között, hanem élet. A Krisztus élete. Az Isten érdeke a Krisztus mind nyilvánvalóbb dicsősége. Ha a keresztyénség az Isten érdekeit akarja a maga érdekévé tenni, -váljék életté. Lépjen ki a dogmák betűsoraiból, a keresztyén sajtó hasábjaiból, mindenek! elett pedig a Biblia lapjaiból és a Lélektől megszállt férfiak és nők életében mutassa be Krisztus életét. Krisztus azért uralkodik, mert önkéntes engedelmességgel szenvedett és meghalt. A keresztyénség se akarja az uralkodásnál kezdeni. Azzal kezdje, amivel már régóta tartozik, elsősorban Istennek, másodsorban a világnak: az áldozattal. »Elsőkből lesznek az utolsók, az utolsókból elsők.« Mai állapotunkat annak köszönhetjük, hogy elsők akartunk lenni. Próbáljuk megalázni magunkat Istennek hatalmas keze alatt, mert Isten a kevélyeknek ellene áll. Hol a szenvedő és szolgáló keresztyén ember? Boldog az, aki magára tud mutatni. * hogy sokak bünbánatának az az akadálya, hogy eddigi életét az álláspontjához való állhatatossága alapján méri le. Annyiban tartja bűnösnek magát, amennyire a megismert igazságtól eltántorodott. Pedig jó lenne sokaknak, ha álláspontjukat és megismert igazságukat is nagy bűnbánattal az Igéhez mérnék. Az Űr Jézus nem az önmagunkhoz, hanem a Hozzá való állhatatosságra int. A következetes ember tehát még nem állhatatos ember. Viszont, aki mindvégig állhatatos marad, az idvezül. * hogy az emberek olyanok, mint a gyerekek. Képeskönyvet szeretnek. A képeskönyvben sok színes, kifejező kép és kevés szöveg van. Keresztyén Olvasóink! Több látnivalót az embereknek! * hogy van olyan reformációs javaslat is, amely az Ige és a hitvallások alapján szükségesnek tartja a reformációt, ha •.. Szinte mindegy, hogy mi van a 6 ha ... mögött tetszetős pontokban felsorolva. Mert, ahol az engedelmességben ha... van, ott a Sátán örül: lia — ha — ha ... * hogy e sorok írója a rosszul fogalmazó keresztyén újságírók közé tartozik. Bármikor, bármilyen kitanítást elfogadunk fogalmazás dolgában. Vannak keresztyén újságírók, akik sokkal jobban fogalmaznak ugyan, de másolni nem tanulnak meg. Pedig a fogalmazáshoz készség kell, az idézéshez csak jóindulat. Fekete Sándor MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS
