Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-01-11 / 1. szám
élet egy és a kereszt Is egy, lehet hamis kereszteket esi. nálni, amik esetleg megtévesztésig hasonlítanak az igazihoz,^de az igazi megvédi magát. Védelme abban van, ami minden megesúfolt igazság védelme, t. i.: visszaüt azok fejére, akik visszaélnek ve'-e. Ha az egyházak itt és most nem tudják a világ egyetlen reménységét, a keresztet nem megmagyarázni, hanem élni, ez ránknézve magyarokra élet-halál kérdés. És dőlhet ez el rosszul is. (Török: Ve az egyházra vonatkozólag is élet-halál kérdés.) Ha a keresztből engednek az egyházak hamis politikai jelvényt csinálni, végzetes következményekben meg is fogják adni ennek az árait. Törő k: Végeredményben hát hadd tisztázzam ki most már elöszöris azt, hogy: lehet, hogy amit mondtam, támadó élű, de nem az egyházak, hanem akkor is csan az egyházak mai, mondjuk aktuális állapota e7len. De feltétlenül az igazi kereszt mellett. Bizonyos ideális elvi síkon szeretném tisztázni, mondjuk így: akadémikus jelleggel a kérdést. Tehát ezen az elvi síkon — nem támadva most már a mul'at, azt, ami remélem, lezárult, — saját fasizmusunkat, mely a félreértett kereset alá bájt és nem védve a jelent, melynek ellenzéke jórészt a félreértett kereszt jegyében él, — csak a keresztet tisztázzuk, annak jelentését, mint olyant, Bereczky: Látom, hogy minden áron ragaszkodói a megfogalmazáshoz. Hát nézd: az igazi kereszt az igazi keresztyénség Szimbóluma. Az igazi keresztyénség pedig egyetlenegy névben van henne: Jézus Krisztus. Amikor azt kérdezte tőle Piláful, — emlékszel arra a hatalmas jelenetre, amikor a megfeszítés előtt birói szék elé állították, — hogy micsoda az igazság, nem felelt neki, hiszen mit is felelhetett volna, mikor ott állt előtte, a szemét üthette ki a megtestesült Igazság. A kereszt, a keresztyénség nem más, mint a Krisztus élete. A halálosan komolyan vett igazság, a halálosan komo. lyan vett szeretet, a magát megalázó, a másokért égő, hivó és engedelmes élet. Ne mondd rá, hogy tömegcikk. Én tudom, hogy e pillanatban, sajnos, nem az, de vannak jelek, amelyek arról beszélnek, hogy a nehéz útat, — mert a kereszt az — a másokért való élet útját, az •Istennek komolyan, engedelmesen szolgáié élet útját, mindig többen keresik és mindig többen megtalálják. De egyet nem lehat elhallgatni. A keireszt titkát végeredményben soha senki se fogja megérteni, aki nincs hajban az Űristennel. Csak akinek Vele van komoly problémája, az kapja meg a megoldást a keresztben. És pedig az egyetlen igazi megoldásit: a békességet; békességet Istennel és aztán korlátlan és határtalan békéssé, get egymással. i ■' ' !;»U i i>[ j j 11 -i | T ör ö k: Már most megköszönve azt, amit elmondtál, hozzá kell tennem, hogy ezeket felismerve és tudva, szimbolikusan a világ lelke már feszül az anyag keresztjére. Nem akarom a te papi szavaida* a magam más nyelvén újra elmondani, de azt látom, hogy a Golgota misztériuma az emberi történet kozmikus fordulatát jelenti. Az anyagot most már a szellem magasztalja fel. És azt nem látom, hogy az egyház részéről ennek tudatában volnának és ezt megfelelően közölnék, váltanák. Nem, érzem a közlést, de azt ke’íl mondanom, hogy megnyugodtam azon; amit mondtál, mert a kereszt megvédi ön. magát. Hogy állsz a Magyar Református Ébredés előfizetésével ? ÉSZREVETTÜK, hogy az evangéliumi egység kérdése alliánsz imahéttel kapcsolatban ismét előkerült. Al'alában négyféle magatartással találkoztunk, amikor a keresztyén egység gondolata vetődött fel. Az első a dühösen köve'előző negy- ségpdrti« keresztyén. Ez mindenáron egységet akar. Akár a más kárán, vagy elveinek elalkuvásdnak árán is. A második is mindenáron egységet akar, de ezt már nem a keresztyén egység impozáns, hódító jellege fogja meg. Nem azért akar egységet a más kárán, vagy a maga kárán, hogy hatalmi tényező legyen a keresztyénség, hanem azért, hogy az egységre jutott, keresztyénség védekezni tudjon. Szervezkedni kell mindenáron — gondolják az ilyenek — minden ellen, ami nem keresztyén. »Csak azért is« elvből, fisz'án politikai alapon. Hiszen veszélyben van a keresztyénség. A harmadik nem akarja a keresztyén egységet, mert úgy gondolja, hogy a keresztyénség úgyis egységes, hiszen, ami, az ö közösségén kívül áll, az már úgysem keresztyénség. Nem-kell keresztyén egység, mert rajtunk kívül nincsenek keresztyének — mondják ezek. A negyedik nem akar egységet, mert nem tudja azt, hogy nz_ Űr viszont akarja. Ha pedig az Űr akarja, akkor nekünk is akarnunk kell. Nagy tévedés lenne persze azt hinni, hogy csak ilyen harcosai és ellenzői vannak az egységnek. Most különösen azért kell igen komolyan hálát adnunk az Úrnak, mert. hazánkban is voltak és vannak, akik ö szerinte munkálták a Krisztus-hívők evangéliumi egységét. ! 3ft hogy bármennyire ajánlgassák nekünk a szervezeti vagy hitvallás-egyeztető egysége', nekünk ezt. nem szabad vállalnunk. Tslen nem kíván olyan egységet, ami a lelkiismeretűnk árán szervezhető csak meg. Az igazi egység igazi mnnkálója az Ige, mert így mondotta az Űr Jézus: iés hallgatnak majd az én szómra«. Ez fs'enre tartozik. Miránk, pedig az, hoay ezt az Igét mind jobban hallgassuk, mind ért elmesebben megértsük és mind hűségesebben befogadjuk. Azokkal pedig, akik az igazi Igével élnek, megvalósítsuk az új parancsolatot, »hogy egymást szeressétek«. Milyen jó volna, ha versengés helyett, zebedeusi tűz- ráimádkozás helyett, ennek, az éveleji imahétnek áldásaként, minden magyar evangéliumi egyház és közösség a szolgálatban keresné az elsősége*. Az legyen az első közöttünk, aki a, legtöbbet, tesz, vagyis imádkozik, szolgál és á’doz az Isten dicsőségéért. Itt és most az Is'en dicsősége annyit jelent számunkra, mint a magyar ébredést kérni és szolgálni és érte áldozatot hozni. 11 I ■ i - i * hogy sokan úgy beszélnek a magyar név ébredéséről, mint valami távoli sejtelmes, talán-lalán jövő Óperenciás tengerentúli királyt rőt. pedig a. magyar ébredés itt van. Nemcsak, hagy a küszöbön, hanem jócskán bele is lépett, a magyar éleibe. A magyar ébredés épp úgy hit, ál'al fnaható meg és látható mea. mint ahany hit által szolgálható. Amit, ma még türhe*ellen, kiatlhataflan és elhordozhat nllán tehernek, »hamis hangnak« vesznek egyesek s mások, nz a holnap történetírásában a maayar ébredés egy korszaka lesz. Az is egyháztörténelem, amiben mos’ élünk és lehet, hogy 200 év múlva már más párton állnának, a mi. pártáinkon állnának sokan, akik ma kigyól-békát kiáltanak ránk. |<|" * hogy még sokan nem tudnak kiigazodni a nevek között. Tisztára csak a gyengébbek kedvéért írjuk le a következőbe*: Ellnek az újságnak és az általunk követett zászlónak a hordozója a Református Gyülekezeti Evangé- lizárió Barátai Társasága. Ennek a Társaságnak vannak vállalkozásai és kezdeményezései,. Így: a »Magyar Református Ébredés« és a »Keresztyén Család« című újságok, az előbbi újság szerkesztőségének az indítása pedig az Országos Református Szabad Tanács és a Hivő Magyarság Mozgalom, Nincsen tehát Ébredési Mozgalom, vagy más egyéb közszájon forgó társaság, hanem a fentiek vannak. ' Fekete Sándor 6 MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS
