Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-01-11 / 1. szám
T Br Bk: Nem, nem, nem tudok ennyire hinni at egyszerű lelkekben, inkább, hogy úgymondjam, valami indolencia, valami távolmaradás ez a dolgoktól. (Be- r'eczky- Ez a magyar léleknek egy bizonyos passzív magatartása, amiben azért néha erő is van és talán jó lett volna, ha nem lett volna annyira passzív.) Na már most, hogy ezt a részét a dolgoknak lezárhassuk — nagyon lényeges kérdés: tettek-e valami jelentősét az egy. házak, mint egyházak s nem az egyes jó pafrok, akik felismerték a dolgokat, — tettek-e valamit azért, hogy a kereszt körüli félreértéseket eloszlfussákt Meg kell vizsgálnunk: kiállót'ak-e- az egyházak megmondani, hogy mi a kereszti Még csak azt sem reklamálom, hogy miért nem állottak ki tiltakozni, mondván, hogy: nem ez a kereszt! De megfogalmazták-e egyáltalán a nemzet számára, hogy nézd: a kereszt e z é s e z. Igen nagy horderejűnek látom a kérdést és ha egyszerűen nyílt igennel vagy nemmel felelnem kell, én azt mondom, hát nem, az egyház hallgatott, Bereczky: Az egyház! Nézd a különböző egyházak különböző akcióit sajtéban, könyvekben nyilvánosságra hozták. Magam is elkövettem egy ilyen jellegű könyvecskét, (T ö r ö k: Igen, ezt tudom.) megírván azo. kát a dokumentumokat, amiket azért kellett éppen nekem megírni, mert a nehéz időkben meglehetősen középpontjában voltam az egyházak náci-ellenes küzdelmeinek, hogy az egyházak tiltakoztak-e és eléggé tiltakoztak-e, elvégezték-e azt a negatív munkát, amiben megváltották volna, hogy nem ez a kereszt. Valóban az a fontos, hogy pozitíve megfogalmazták-e azt, hogy m i a kereszt. De elfogadom a te álláspontodat, nem az a lényeges, Te erre azt mondod, hogy az egyház hallgatott Az igazi egyház soha sem hallgatott. Mert az egyház néha egy barompásztor, mint pl. Amois volt, szemben a látszat-egyházzal. Hidd el, hogy a legnagyobb probléma az egyházban lévő nem-egyház. Az az óriási tehertétel, amit pl. a mi magyar egyházaink is hordoznak, a bennük lévő, holt, élettelen tömegekkel. Én ott látom a legsúlyosabb fe'elősséget, hogy az egyház igazi tagjai, papok és nem papok egyaránt nem vették e'ég komolyan az egyház belső megújulását, az igazi kereszt jegyében. Törő k: Az egész kérdést most — már mint a ránk. eső szeletét ennek a kérdésnek — egy vonal kettéosztja: a félreérte t kereszttel fedezett rezsim tökéletes és erőszakos halála, — pontosabban bukása — mert halála nincs befejezve! — s most itt állunk a remélt és reszketett békeévek előtt és a kereszt odébb és odébb csúszik a köztudatban... A kereszt ma ismét politikum. Kénytelen vagyok tatán kevésbbé diplomatikus fogalmazásban tálalni a kereszt helyének körülírását a mai magyar köztudatban, a felszabadulás utáni köztudatban, de hadd beszéljünk nyíltan: a kereszt a köztndatbnn ma jelenti: — mint jelvény — jelenti az ellenállási a jelennel szemben, jelenti a kacsintást a köze'multra és ismét nem jelenti azt. amit remélem meg tudunk fogalmazni a vé. gén, kétségtelen, hogy a kereszt megint nem az, ami. Bereczky: Igazad van, a kereszt megint nem az, ami. Mert az ember nem az, ami. Az ember szereti a könnyű utakat. A gondolkozás fárasztó dolog, lehetőleg kerülendő. A jelszavak meg könnyen elsajátíthatók, felmentenek a gondolkozás alól s ha aztán még le lehet jelvénnyel is pecsételni, készen van a fáradIságmentes állásfoglalás Az ember azért nem az, ami, mert szabadságra és felelősségre volna kötelezve, ehelyett átveszi a készen kapott patenteket. Ilyen üres, készen ka. pott patent ma a köztudatba a kereszt is. A kereszt — igazi értelme szerint: szeretet az önfeláldozásig. Alázatos váll alá-a sorsunknak, és ellenállást mindig csak a gonosszal szemben jelent. Alapjában tehát nagyon messze van a politikai harcoktól. Olyan belső emberi MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS magatartási Jelent, abol a szabad ée felelős ember non» a maga igazát keresi, hanem a m á s javát és a legnagyobb igazságnak a szeretet igazságát tartja. Sötét tévedés olyan jelvényt csiná'ni belőle, amelyik egy aktuális politikai helyzetben akár a teljes igenlés, akár a teljes tagadást akarná kifejezni. Ez lezüUesztése és le, aljasítása lenne a keresztnek. T ö r ö k: Már most ismételnem kell a kérdést, amit feltettem a felszabadulás előtti állapotokra vonatkozólag: Az egyház akkor nem állt ki azért, hogy közölje a kereszt értelmét. Hagyta a félremagyarázott keresztet, úgy, amint van, mintegy cserbenhagyta. A kérdés a mai állapotokra is éppen ilyen eleven: Közli-e velem az egyház, hogy mi a kereszti Nem. S itt tovább kell mennem. Ha az egyház nem fogalmazza meg és nem hirdeti meg minél hatékonyabban, minél keményebben a ke. resztet, akkor hallgatásával ismét mintegy a cinkosság vádjába keveredik, abba a vádba, hogy ő kölo önadta a keresztet. Pontosabban, még csak nem is adta, hanem kölcsönvették tőle és ő nem tiltakozott. Ez a némaság kísérteties. Bereczky: Ne vedd rossznéven, az a benyomásom, túlzott jelentőséget tulajdonítasz a megfogalmazásnak. Nem az a baj, hogy az egyház, helyesebben az egyház szolgái nem fogalmazták hatékonyan és keményen, hogy mi a kereszt. Hallottam én már pontos megfogalmazásokat és nem volt bennük köszönet. A kereszttel is így van. Lehet igazat hazudni. Igaz, amit valaki mond. csak az a baj, hogy ő mondja. Az, aki az igazi keresztet vállalta a Golgotán, keményen megítélte az ilyen fajta megfogalmazásokat, akiknek arról beszélt, hogy »ez a nép szájával tisztel engem, de a ezíve távol van tőlem«. Az egyháznak súlyos mulasztása, ha néma marad. Tartozik elsősorban az idők értelmezésével. Meg kell mondania világosan, hogy az a nyomorúság, amibe belejutottunk, a bűnös és Istentől megítélt múlt egyenes következmé. nye. Persze az idők jeleinek ilyen értelmezése nem népszerű. Sok egyházi vezető azért fázik tőle, mert fázik a népszerűtlenségtől, s a legkönnyebb kibúvó ilyenkor azt mondani, nem politizálunk. (T ö r ö Ír- Ez egyben politikum.) Pedig az élet egy, nem osztható el, külön vallásos és nemva’lásos földtekére. Nem osztható el az élet ilyen darabokra sem, hogy múlt, jelen, jövő. Mert az egész egy életet kellene Isten szerint értelmezni. De hát ez, ismétlem, népszerűtlen, tehát rámondották: »politikum«. Török: Közben meg kell mondanom, hogy amit én most itt beszélek a kérdésről, az részemről semmi esetre sem politika. Mondhatnám azt, hogy a kereszt védelme ez.., S e védelemben talán támadásnak tetszhetik, ha felvetem a kérdést, vájjon egyáltalán van-e tudomásuk az egyházaknak arról, hogy a félreértett és általuk félre, értésben hagyott kereszt mVyen veszedelmet jelent önmagukra, az egyházakra nézve is. Feltételezem, hogy az egyház, mint olyan, nem is tud erről, sőt továbbmenve feltételezem, hogy az egyház bizonyos vonatkozásban oly távol áll az élő szellemi igazságoktól maga is, olyan mélyen el van tévedve a matériában, hogy nem akarja, de nem is tudja már közölni a kereszt igazi jelentőségét. Bereczky: A kereszt megvédi magát. Mindig is megtalálja azokat, akiken kere-ztül revelálja magát. Most eszembe jutott, hogy az Üdv-hadsereg híres alapítója, Bood generális egyszer egy nagy világkonferenciára nem érkezett el és az összegyűlt hatalmas 6ereg nagy érdeklődéssel várta alapítójának és vezérének üdvözlő táviratát. A táviratban egyetlen szó volt; ennyi: Másokért. Előszőj; nem értették, aztán elkezdték mondani, másakért, másokért. Aztán megértették. Nézd: az 5
