Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-02-08 / 3. szám
A keresztyénség ma és holnap A keresztyénség és a világ kapcsolata, illetve viszonya ma az egyik legvitatottabb kérdés. Mi köze a keresztyén ségnek a világhoz és a világnak az egyházhoz? — kérdésnek valamilyen megfogalmazása vagy felvetése feszül ott majdnem minden igazi igehirdetésben. Barth Károly óta a teológiának is ez egyik legdinamikusabb kérdése. Ezt a kérdést időszerűvé már maga a háború kitörése* de most a háború felszámolása, a világbéke problémái teszik. A politikai, gazdasági, diplomáciai, társadalmi és művelődési történelem egyik nagy korszak lezáródásiáit éli s ezért az egész világra kiterjedő új történelmi korszak kifejlődése foglalkoztatja a fcül- és belpolitikát, az egyházi életet és az igehirdetést is- A kereskedelemben, a termelésben, a gazdálkodásban, sőt a társadalom- szervezésben íís ez érezhető világszerte. Természetszerűen vetődik fel az a kérdlés: Vájjon milyen lesz ez az új világ és mi lesz benne az egyház, az egyházak és a keresztyénség szerepe? Sokan úgy látják, mintha két világ- és életszemlélet vívná a maga nagy világküzdelmét a győzelemért: a keresztyén - séíg és a nelm-keresztyénség. Itt valami egészen nagy baj van! így nézni és határozni meg a mai világhelyzetet akár politikai, akár társadalmi, akár gazdásági, akár kulturális, akár erkölcsi, akár világnézeti síkon, teljesen helytelen. A keresztyénség számunkra nem álom, nem emberi vágyak és igények teljesedése, hanem egyrészt Isten kijelentése, másrészt emberileg Isten teljes kijelentésének elhivése, odaszánt megcselekvése bűnbánattal, hálaadással és szolgálattal. A keresztyénség ilyen értelmezése alapján semmiesetre sem láthatjuk így a helyzetet. Hal nem hagyjuk el a kijelentés talaját és nem a magunk spekulációjának, gondolatainak, vágyainak, testünk akaratának szemszögéből' nézzük a dolgokat, akkor tudnunk kell, hogy az elkövetkező történelmi korszak se politikai, se társadalmi, se gazdasági, se erkölcsi, se világnézeti vonalon nem a keresztyénség jegyében, alakul ki- Nem úgynevezett keresztyén világ fog következni. (Ilyen tulajdonképpen sohasem volt, e világon nem is lesz!) Azzal komolyan tisztában kell lennünk, hogy a keresztyén ségnek úgy is mint kultúrának (ha1 egyáltalában lehet ilyen), úgy is mint világihatalmi szervezetnek, úgy is mint közéletbe beleépült egyháznak a hatalmi pozíciója elsősorban éppen politikai, de nem utolsósorban társadalmi vonatkozásban megszűnt, vagy legalább is világszerte megszűnőben van. Az egyház funkcionáriusai nem lesznek — de nem is kell, bogy legyenek — egyben és hivatalból közjogi méltóságok és közéleti funkcionáriusok. Vájjon tisztább közéletet, skeresztyénibb« közerkölcsöt és istenesebb nemzeti világnézetet jelentett-e és biztosított-e a magyar életben az, hogy a volt magyar felsőháznak egyházi méltóságok, egyházi funkcionáriusok is hivatalból tagjai voltak? Vájjon keresztyén-ellenséget vagy egyház- és vallás-ellenséget jelente valamely államhatalom részéről az, ha ezt ma nem adja meg és mem biztosítja? Az egyházat és annak szolgálatát Isten maga sehol se bízta az úgynevezett »hatóságokra«. A jók megjutalmazását és a gonoszok megbüntetését, a nép életének és munkájának a biztosítását, vagyis a hatóságok szerepét és munkáját se bízta ró. sehol se és sohase az egyházra. A keresztyénség neve alatt és az egyház cégére alatt elkövetett, múltbeli politikai, társadalmi, sőt kulturális bűnök és mulasztások (Minden hálaadással felemlegethető Isten-adta áldott missziói és1 szolgálati eredményekről el nem feledkezve, bűnbánattal be kell vallanunk, hogy bőven voltak ilyenek!) természetszerűleg gyanússá (tették ezekben a vonatkozásokban a keresztyénséget és az egyházat a világ előtt. Ez a gyanú óvatosságra inti és védekezésreA világ nem, keresztyén, de nem is lehet. Hitbeli és szent Írásbeli tudatlanságot árul el, ha valaki olyasmit akar keresztyénné tenni, ami nem is lehet az. A hatóságok feladata a szabadság- és az emberi jogok, valamint a nép életlehetőségeinek megadása és biztosítása. A hatóságoknak ntem feladata templommá, gyülekezetté, vagy esetleg valamilyen szerzetrenddé, kolostorrá alakítani ált a világot. De nem is akarja és nemi fogja ilyenné tenni. A keresztyénség, az egyház feladata a világgal szemben nem igénytámasztásban, hanem szolan.lat- han van. Jézus azt mondja: »Ti vagytok a földnek savai... Ti vagytok a világ világossága.« Mi igénye van a világosságnak a »sötétséggel«, a bevilágítandó területtel szemben? Igénye csak a hordozójával szemben van, hogy az ne véka alá, hanem a gyertyatartóiba tegye. Mii igénye lehet a sónak az étellel szemben? Nem az étel használ a sónak, hanem a só ízesíti meg az ételt- Az egyház feladata a most kialakuló új történelmi korszakban az, hoay szűnjék meg nem-egyházként viselkedni, vállalja szigorúan és következetesen a »csak egyház« mivol fának sorsát, ami nagyon könnyen lehet (és ez a kijelentés szerint semmiképpen sincsen Isten tervei ellenére), szenvedés, akár mártiromsáig is. A világi dicsőségét elvesztett egyház, a szenvedő, a mártiromságot hordozó egyház semmiképpen se mondható bukott egyháznak, hanem éppen ez az útja megdicsőülésének: ha. Vele együtt szenvedünk, Vele együtt is dicsőülünk meg. Az kétségtelen, hogy Isten hatalmát senki és slemmi nem csorbíthatta és csorbíthatja meg. Az ő mindenható uraságában teljességgel uralja nemcsak az egyházat, hanem az egész teremtett világot is. Az. hogy Isten1 az TJra a néipeknek és a történelemnek, sohase azt jelentette, hogy Isten eltévesztette a szereposztást és a hatóságokat teszi egyházzá vagy az egyházait teszi hatóságokká. Az Isten nem bukott bele világtervébe. A végső kifejlődés, az escatologikns küzdtelem, a fenevad, vagy az anti- krisztus diadala, a »Nagy-Baibilon« erkölcstelensége nem jelenti Isten bukását vaigy veszteségét, vagy az egyház és szolgálata hiábavalóságát, hanem éppen a végső nagy győzelem előestjét. A Krisztus győzelme itt és most a golgotái kereszt és maid akkor az ég felhőinek dicsősége és a királyi szék méltósága lesz. Ne álmodozz egy eljövendő, jobban (keresztyén világról, illetve történelmi korszakról, vagy a kereszténység világhatalmi tényezővé léteiéről, hanem hitben és engedelmességben, szeretetben és misszióban légy keresztyén, ha kell a marti romsági g. Ez a keresztyénség programja a keresztyén ember és az egyház szálmájra egyaránt ebben a világban. Békefi Benő 7 MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDEN
