Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-01-11 / 1. szám
Vasárnapi rádió beszélgetés Török Sándor író és Bereczky Albert lelkipásztor között A magyar rádió 1946 december 29-én közvetítette. Török: A félremagyarázott kerdszt... a téma ez a mindig újra és újra félremagyataiható kereszt egykönnyen szétfeszítheti ezt az elröppenő húsz percet. A téma beláthatatlan és voltaképpen általános probléma, világprobléma, a mindig újra és újra félremagyarázott kereszt. Igyekszem leszűkíteni — persze jelentőségében nem, — csak mintegy térben s időben leszűkíteni a mi sajátos magyar állapotunkra. Mit jelentett a kereszt az átlagos magyar köztudatban a második világháborút elő%ő esztendőkben és mit jelent ma, a második világháború utáni, Hát az első világháború végétől, a huszas évektől kezdődően a kereszt s a hozzá kapcsolódó foga. lomcsoport: keresztyén, keresztyénség stb. jelentettek elsősorban egy, az evangéliumok szellemével merőben ellentétes, sőt azt lehetne mondani ellenséges valamit: faji elkülönülést jelenteitek: faji gőgöt, törzsi lezártságait, illetve, mivel nálunk igazán nem lehet ú. n. tiszta fajiságról beszélni sem, vagy legalább is csak beszélni lehet, tehát jelentette ennek is a paródiáját. Ez azután egyre triviálisabban tolódott el a felé, hogy keresztyén egyszerűen az, aki nem zidó. Ez azután már a faji előítéletekkel megkeverve, bár bizonyos exisztenciális negatívummá: nem vagyok zsidó, tehát keresztyén vagyok, tehát a kvalifikációmnál fogva ez, meg ez meg- illet. Végül aztán az egész beletorkollott a horogkereszt véres karikatúrájába, a Krisztus keresztjét trivializáló nyilaskeresztbe. Az áradat nőtt, szennyeseden és végül 39—ÍO-től idébb egyre vadabbul, egyre nyersebben folyt ez a haráosolás a kereszt jegyében, még eljött 1944 is, amikor már a legnyíltabb rablásba és tömeggyilkolásba csapott át az egész apokaliptikus dulakodás és fölötte ott lebegett a félremagyarázott, a félreértett kereszt. Bereczky: Nézd, rosszabb az eset, mint gondolod. Nem a félreértett kereszt a prob'éma, hanem az egyáltalán meg nem értett, kereszt. Muszáj világproblémával kezdeni a beszélgetést, mert az én meggyőződésem fzo- rint Nagy Konstantin értette félre először a keresztet. Nagyjában mindenki ismeri azt a legendát, vagy történetet, — mellékes — hogy Nagy Konstantin az égen látott feltündökleni egy keresztet s azt hallotta, hogy e jelben győzni fogsz. így aztán az addig keményen és véresen üldözött kereszténység mellé állt és az egész kereíiztyénség története Nagy Konstantin idejében látszólag jóirányba fordult, megszűnt az üldözés, a keresztyénség államvallássá lett, hatalmi tényező, (T ö r ö k: Politikai faktor végeredményben.) Ügy van és ezzel együtt jár két dolog. Az egyik a pogány eszmék hété- dulása a keresztyénségbe, a másik pedig érdekemberek, álkeresztyének nagy tömegének beözönllése. így lett aztán Nagy Konstantintól kezdve a kereszt hatalmi és győzelmi jelvény. Moi-lt térben és időben leszűkítve a kérlést, a mi kisebb körünkre, a mi sajátos magyar életünkre, azt kell mondanom, hogy nálunk ezer év nagyon kevés volt arra, hogy a látszat-keresztyénség, az á'cázott po. gányság arca lelepleződjék. Az ember az igazi kereszt, vagy mondjuk így, az igazi Krisztus ellen kétfélle módon védekezhetik. Az egyik mód az, hogy gyűlöli, gya- lázza és üldözi. Ez a keresztnek viszont használ. Hiszen a keresztnek semmi sem használ jobban, mint éppen ez. Mert a kereszt a gyalázat, a szenvedés és a halál szimbóluma. De van egy másik módszer • Nagy Konstantin óta egyvégtiben ezt a másik módszert alkalmazza a világ: feltolja az égbe, körülveszi imádattal s így sikeresen eltávolítja magától. S aztán ennek az égbe eltemetett Krisztusnak nincs köze többé a földi élet dolgaihoz, lehet 'tehát az ö inevében és az ő jelvényével takarni, fémjelezni olyan dolgokat, amik Vele tökéletes ellentétben vannak. Nem 1944-ben kezdődött a kereszt meggyatá- zása, amikor horogkeresztet, nyilaskeresztet csináltak belőle. Ennek a csirája a meg nem értett és az égbe eltávolított — lehet furcsán hangzik — az ú. n. vallásos tiszteletben részesített kera zt. Sikerült meghamisítani az életet és az önkéntes szenvedés és a másokért vállalt halál jelvényéből a faji gőg és a másokat üldöző, maga hasznát kereső, aljas szellem jelvényét torzítani. Török: Mindent összevetve hát, amit eddig erről beszéltünk, ez a folytonos keresztyénnek és magyarnak meghirdetett korszak, nem volt magyar.. — De ez itt most mellékvágány, messzire vinne, nem térek rá ki. — Ami a fő: szerintem az ország ezer esztendejében ez volt a legkevésbé keresztyén korszak. A napi politika rátette a kezét a keresztre és sikerült olyan inmorális mélységekbe alásü'ílyeszteni jóformán az egész nemzetet, hogy az elhitte, hogy ez a jelvényes, szájaskodó, folyton apróhirdetett keresztyénség csakugyan az, amivé magát plakátozza. Meg kell jegyeznem, hogy nem a zsidóüldö. zésről beszélek, mert az ebből a szempontból csupán igen jelentős melléktünet. De azon túl mindazt a vérszomjas gyűlölködés, ami az országot elöntötte, ezzel jelölték meg: a félreértett kereszttel. Bereczky: Nézd, nem akarom egy pillanatra se menteni azokat, akik ezt a keresztyénnek és magyarnak hirdetett korszakot csinálták, de annyit meg kell jegyeznem, hogy valóban voltak sokan, akiket sikerült félrevezetni és megtéveszteni. Persze a fólrevezetettség és a megtévesztett állapot senkinél sem lehetett jóhiszemű, ha még akkor is megragadt ehbe a politikai keresztyén, ség be, — milyen absurdum! — amikor már az egészen nyilvánvaló volt, hogy az egészet a gyűlölet fűti, a zsidók elleni gyűlölet motorja volt benne. Amikor a nyilas- kereszt megjelent, már senkinek sem lehetett mentsége az, hogy ő valami keresztyénsógre gondol. Itt tolult elő az a bizonyos »őskereszty&ncc jelszó, hiszen tudjuk mindnyájan, hogy őskeresztyének, az egész világ egyező megállapítása szerint az első keresztyének, a bibliai első gyülekezetek teljesen zsidók voltak. Nálunk meg őskeresztyén malom vállalatokat, őskeresztyén mulatókat cégjeleztek ezzel a szóval. (T ö r ö k: öskeresztyén hangszórón közvetítik a beszédeket, így szólt Imrédy egyik vádbeszéde.) Ügy van, emlékszem. Nyilvánvaló, hogy oesmány meggyalázása volt ez a magyarságnak, meg a kereszt yénségnek is. Csak azt ne felejtsük, hogy mi ezeket a sötét hullámokat Budapesten értük meg, s szeren, cséré Budapest nem az egész ország. Én nem tartanám igazságosnak, ha azt mondanánk: »jóformán az egész nemzet elhitte«, ezt a gyűlölettel fűtött jelszó-kere»z- tyénséget. Miért egyszerű embereink, különösen falusi parasztjaink leikétől távolmaradt ez a métely. Caak sajnos, meg kell vallani, nem azért, mintha az' igazi keresztet isimerték volna — szóval nem a keresztyónségük tette őket többé-kevésbbó Immunissá. 4 í MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS
