Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)

1947-01-25 / 2. szám

7 tudat és bűnbánat vállalását. A némeit ember mindazt, ami történt, sorscsapásnak tartja; egyházi körök­ben is arról beszélnek, hogy a népet ördögi hatalmak kerítették hatalmukba, ami ellen az egyes tehetetlen volt. Éppenséggel hiány­zik azután annak a meglátása, hogy nemcsak Németországban, hanem Európaszerte is kimondhatatlan nyomorúság van s ezért, a németek a felelősek. Ezzel azonban mit sem törődnek, csak saját bajukat nézik b eszelősen keresik a kiutat, ami persze nem mutatkozik. Ebből a lelki elesettségből csak lelki megújulás vezethet ki s ez csak a hit által történhet. Ezért vár az egyházra olyan nagy feladat a németek között. Az egyház feladatai Németországban igazi evangéliumi — és nem más — egyházra van szükség, mint az egész nép eleven lelkiismeretére. Ennek az egyház­nak hallatlan politikai jelentősége volna, mert csak lelki ébredés vezethet általános megújulásra. Mindenekelőtt egy egészen új, egé­szen egyszerű, szinte világias jellegű evangelizációra van szükség, amely felöleli a jelen összes égető kérdé­seit és megmutatja a megoldás felé vezető utat. Hogy mit jelentene egy ilyen egyházi szolgálat, arról egy kis fogalmat alkothatunk magunknak, amikor Barth Károly előadásában az evangélium meg­világításúban rámutatott a keresz­tyén és a politikai közösség . össze­függéseire. Jóllehet templomban voltunk, a hallgatóság gyakran han­gos helyeslésben tört ki s előadás után általánossá vált az a kívánság, hogy ezekről a kérdésekről kisebb körökben és csoportokban is kellene megbeszéléseket folytatni. A német evangéliumi egyház előtt nagy kiapu nyílott meg most és lelkészeinek arra kellene törekedniök, hogy új egyház- politikai pozicióharcok és papi szőr- szálhaisogatások helyett hangos szó­val hirdessék a népnek azt, amié az evangéliumból az egyház üldöztetésé­nek elmúlt esztendeiben megragad­tak. A megszálló hatalmak is tisz­tában vannak vele, hogy a német népnek éppen erre az evangélium- hirdetésre és a belőle fakadó meg­újulásra van szüksége. Innen érthető aiz a mélységes érdeklődés, amivel a szövetséges vezérkarok az egyházi ügyek iránt viseltetnek s aminek megnyilvánulásaival mi is lépten- nyomon találkoztunk. Ezen a ponton kell érvényesülnie a külföldi egyházak segítségének: a német egyháznak feladata teljesí­téséhez nemcsak anyagi segélynyúj­tásra van szüksége, hanem elsősor­ban szellemi erősítésre, amit a kül­földi testvéregyházakkial való kap­csolatnak a helyreállítása hozhat meg. Mert a német egyház helyzete egyáltalában nem olyan szilárd és világos, mint amilyennek lennie kel­lene. Szétszaggajtott és tanácstalan, mint a nép maga. Mint értékes kris­tályosodási magot hordozza magá­ban a hitvalló egyház kis seregét, amely a náci üldözések alatt alakult ki, s amelynek kimagasló képvise­lője Niemöller Márton. A mai német evangéliumi egyháKÍ kizárólag an­nak a világszerte szerzett elismerés­nek köszönheti szabadságát és tekin­télyét, amit a náci időkben a hit­valló egyház szerzett meg számára sok szenvedéssel, áldozattal és bi­zonyságtevéssel. Ez a kör az ossz- egyházban csak egy viszonylag ki­csiny csoport. Az egyhála belső harcra sajnos nem jutott nyugvó­pontra. Sajnos az egyházból sem tűntek el még egészen a régi sötét hatalmak és emberek, sőt úrja emel­getik fejüket és hangjukat. Még sok küzdelem vár az igazi egyházra a teljes győzelemig. E mellett el sem képzelhetjük a gyülekezeteknek és a teológusoknak a szellemi kiéhezett- ségét. Érthető, hogy mennyire vá­gyódnak a külföldi könyvek, s a közvetlen kapcsolatok felvétele után. Ezért nem szabad őket magukra hagynunk. Ebben a szolgálatban te­hetünk eleget ökumenikus felada­tainknak-« Közli: Groó Gyula Az ieehaUQatás titka NEM ELÉGI Isten gazdagon és bőségesen szól. De nemcsak a hallott Igében. Böl­csen tanultuk a konfirmációi káté­ban, hogy az Ige hármas alakban közöltetett velünk. A testet öltött Igében, a leírt Igében és a hirdet éli Igében. A hirdetett Igét még meg­meghallgatjuk. De ez nem elég. Ha a testet öltött Igéről tudni akarunk, a történelemben megjelent Krisztusról tanulni akarunk, ha Vele egyek aka­runk lenni, akkor ez csak úgy lehet­séges, hagy az ö beszédei bennünk megmaradnak. Nem elég, ha órákat veszünk Jézus Krisztusból. Egy átlag keresztyén ember, ha templomba jár, evangéli- zációkon résztvesz és mondjuk még valamilyen közössége is van, egy esztendő alatt kb. 100-szor hallgat Igét. Ez az, ami nem elég. A hirdetett Ige is Ige, de eredete a Szent írás, sőt célja is az, hogy minél több ember a Szentlélek sege­delmével és világosságával olvas­hassa a teljes írást. Nem lehet eléggé kiabálni a bib­liaolvasás fontosságát. Olyan rövid, annyira hunyó pillanat az emberi élet és olyan sokat, annyi fontosat mondott az Isten... Miért akarunk olyan szegényes ismerettel rendel­kezni! Az igehirdetö nem az ujjúból szopja azt, amit mond. Komoly és hosszú tanulmányozás eredménye. A Szentlélek nem újat akar adni neki a szószéken, hanem emlékeztetni akarja arra, amit az Űr mondott. Kárbavész a szószéki tanítás, ha nem tanulsz magad is, odahaza a Bibliából. Megtérést, újjászületést eredményez, hét a Szentlélek a hallott beszéd ál­tal, hitet ajándékozhat az igehirde­tésen keresztül, de elmélyülés, hit. ben való előmenetel, épülés. Isten di­csőségére való megszentelődés el­képzelhetetlen komoly bibliatanulmá. nyozás nélkül. Az igehirdetés rád nézve akkor lesz igazán eredményes, ha minden­nek, amit hallasz, benned mind ta­pasztalatban, mind ismeretben már előzménye van. Túl sok olyan hivő embert isme. rek, aki hisz. De nem tudja, hogy mit. Persze, hogy nem tudja, mert csak prédikációkból megélni nem le­hel. Furcsán, talán még keményen is hangzik, de ez az igazság. Hivatkozhatik valaki arra, hogy volt idő, amikor még nem volt annyi Biblia, hogy mindenkinek juto't volna, így hát csak igehirdetésre szo­rultak az emberek. Ez igaz. De tes­sék átolvasgatni az ebben az időben elmondott prédikációkat. Tanítások voltak azok, mégpedig a javából. Nem olyan nyúlfarknyiak voltak, mint most. Tessék utánanézni, hogy mi­lyen volt az akkori konfirmációi elő­készítés. Megirigyelhetné ma báiki azt a bibliai tájékozottságot. amivel egy akkori átlagember rendelkezett. Ma épp azért nélkülözik az igehir­detések a bizony terjedelmes tanítá­sokat, mert számítanak az igehirde­tők a hallgatók y>magántanulmá- nyaira«. Sajnos hiába számítanak. A prédikációk ótestamentoml utalá­sait a legtöbb ember meg sem érti. Nehezen értik azután a végső időkre vonatkozó részleteket is. A prédiká­ció egy-egy jmondata, sőt sokszor ) félmondata sokkal többet jelentene mindenkinek, ha alapos bibliaisme­rettel hallgatnák a hívek. Azért tette az Isten könnyen hoz­záférhetővé a Bibiliát, mert azt akarja, hogy olvassuk. Higyjétek el Olvasóim, hogy nem elég a prédikáció. Ne is ringassátok magatokat ilyen önmegnyugtató ha­zugságban. Olvassátok a Bibliát! 11 MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS

Next

/
Thumbnails
Contents