Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)

1947-07-12 / 14. szám

A Szovjet-polgár A svájci református egyház Ba­selben megjelenő hivatalos lapja igen érdekes ismertetést közöl E. Karenski: »A szovjet polgár« című könyvéről, amely most Svájcban né­metül is megjelent. Az ismertetés nagyon jellemző arra az átalakulás­ra is, amely a svájci református egyházban Szovjetoroszország meg­ítélését illetően végbement. »A vasfüggönyről szóló sok be­széd — írja a Klrchenbmtt, — amely előlünk, nyugateurópaiak elől Oroszországot elfödi, már szinte ké­nyelmes ürüggyé lett számunkra, hogy ne foglalkozzunk komolyan Oroszország problémájával, hanem egyszerűen érjük be a jelszóval, hogy Oroszország totalitárius iállam. Hogy ez a hamis ítélet mennyire uralja egész közvéleményünket, vi­lágosan megmutatta legutóbb sajtónk általános elégedettsége az amerikai elnök beszéde felett, aki Görögor­szág és Törökország megsegítését úgy jelölte meg, mint az orosz ter­jeszkedési tervek elhárítását. És mi alig veszünk fáradságot annak a megvizsgálásiára, hogy vájjon az amerikai tervek, amelyek egészen világosan az amerikai kapitalizmus gazdasági terjeszkedését és megerő­södését szolgálják, nem sokkal, in­kább veszélyeztethetik-e Európát, mint mindaz, amit Oroszország irá­nyából félthetünk. Amellett ez a vasfüggöny cgyál talán nem olyan sűrű, hogy át ne jutnának rajta a mai Oroszországot jellemző értesülések. Karenski most megjelent könyve is igen értékes felvilágosításokkal szolgál. Egyál­talán niem az az igénye, hogy egész Oroszországot leírja, hanem csak a tények alapján »életszerű ben'yomiást akar adni a Szovjetunió polgárai életéről.« A szerző nem pártember, világosan látja azt, ami Oroszor­szágban még nincsen készen; látja a különbséget a még egészen primi­tív falvak és a modern városok kö­zött és nem tagadja a pártrendszer veszélyeit sem. De mindenekelőtt meglátja az újat, a létesülő világot. A szovjet kormiány fel tudta ébresz­teni a népben szunnyadó erőket Is főiként a közösségi munka szolgá­latába tudta állítani a szociális evő­ket. A munka nem a személyes to­vábbképzés és meggazdagodás esz­köze többé, hanem elsősorban szol­gálat: »A szovjetember mind'g a haladás, a tudomány vagy a művé szét szolgálatában lálló közösségi munkásnak érzi magát és legna­gyobb büszkesége az, ha hozzájárul­hat a tökéletesedéshez és a tovább­fejlődéshez. Tevékenységének és ér deklődésének ez a legfőbb értelme. Távol van attól, hogy munkája ál­tal gazdagságot igyekeznék szerez­ni, ezért szívesen adja közre kutatá­sainak eredményeit, tapasztalatait, gondolatait, javaslatait, megfigye­léseit és kritikáját a szaksajtóban, előadásokban éh könyvekben,« A végső benyomás az, hogy itt egy 4 nagy népről van szó: »Olyan nép­ről, amely még sok tekintetben e»e génységben és szükségben él, rongyos ruhákban jár s keményen kell dol­goznia. Másfelől azonban olyan nép, amelyben a lelkesedés szikrája iz­zik, amely közösségi ideálokat e- remtett és ezekért szívesen visel tér. heket és nélkülözéseket, arfely ta­nulni és mindig újra tanulni akar, állandóan tökéletesedni igyekszik, kemény kritikát gyakorol önmaga fölött, és szakadatlanul anyagi és szellemi értékeket termel.« Mind­ezt jó megfigyelések egész halma­zával igazolja a szerző, amelyekkel elárulja, hogy átfogó ismerete van az orosz népről és annak jelenlegi fejlődéséről. Korszerütlennik tetszik számúik­ra a tecbn’káon vetett bit, amely sokaknál vallásos jiellegü: »(Bárha a természetfölötti erőket, szuverén módon elutasítják, a gépek, az elektromosság csodái és a proletár vh|ágforradalom iránti hódolatuk­nak egészen transzcendens jelentő­sége van.« Ha az efféle bálványo­zástól mi nem várunk semmi jót, hanem inkább rosszat — fejezi be a svájci Kirchenblatt ismertetését — mégsem szabad szem elől téveszteni, hogy nyugaton még rosszabb bál­ványimádás uralkodik, mégpedig a pénzbe vetett hit és ennek sokkal veszélyesebb hatalmi eszközök ál­lanak rendelkezésére. Ma a viliág- politika egyre nyíltabban a két nagy partner, Amerika és Oroszország — Bereczky Albert hazaérkezett. Bereczky Albert, lapunk szerkesztő- bizottságának elnöke, július 7-én, több mint háromhetes svájci útjá­ról hazaérkezett. Útjáról következő számunkban fogunk beszámolni, itt csak jelezzük, hogy résztvett: 1. Az Egyházak Yilágtanáesa által rende­zett »Keresztyénség és a nyilvános életi tárgyú konferencia utolsó nap­jain. 2. Az Egyh|ázak Világtanáesa elnökletével lefolyt cseh és magyar egyhájzi közeledést célzó konferen­cián, melyen hivatalos egyházi meg­bízás alapján igen fontos megegye­zést hozott létre a cseh egyházzal. (Az egyezmény szövegét külön he­lyen is ismertetjük.) 3. Az Egyhá­zak Világtanáesa által rendezendő 1948. évi amsterdami világgyűlésit előkészítő négy bizottság közös lösszejövetelén.j , iA negyedik: »Az egyházaik és a nemzetközi kérdések« bizottságának munkájában vett te­vékenyen részt. 4. Végül a baseli misszió 132. évi ünnepi ülésén. Be. reezky Albert hálásan köszöni min­denkinek, aki imádságával segítet­te. Érezte sokak szeretetét és könyör­gését. Most adjunk hál|át Istennek, hogy ő újra köztünk van és kérjük között folyik és nagy rövidlátás, •őt veszély van abban, hogy Európa ellenségét Oroszországban, megmen- tőjét pedig Amerikában lássuk. Vagy az »istentelen« Oroszországgal szemben a »keresztyén« Amerikától várjuk a segítséget. A könyörtelen üzleti szellemben, amely az egész világot csak a maga piaciának te­kinti, sokkal több a pogányság és romboló démo-nizmus, mint az orosz kommunizmusban, amelynek szociá­lis alapjában benne van a felépü­lést szolgáló elem és ahol immár nem a pénz kormányozza a világot. Kekünk keresztyéneknek minden­esetre óvakodnunk kell attól, hogy jelszavakkal viaskodjunk és ehelyett figyelmesen meg kell látnunk a mai Oroszországban azokat az irányza­tokat, amelyek az emberek közötti közösséget akarják megvalósítani. Karenski könyve ehhez értékes anya­got szolgáltat.« Eddig tart, a svájci refbrmátus lap cikke, amely mindenesetre a ke­resztyén tárgyilagosságra való tö­rekvést árulja el az orosz kérdésben, szemben más svájei irányzatok egy­oldalú és elfogult szemléletmódjiá- val. Európa békéje és a világbéke is emberileg azon fordul meg, hogy képesek vagyunk-e a más népekben végbemenő nagy társadalmi folya­matokat jóindulattal és szeretettel megfigyelni, bennük Isten jeleit meglátni és az ellentétes világnéze­tek és rendszerek fölött az emberi nem egyetemes egységét megvalósí­tani. Számos keresztyén tudós mun­kálkodik azon a kísérleten, hogy ennek az egységnek teológiai előfel­tételeit felmutassa. Dr. K. I. Istent, hogy kinti szolgálatát ide­haza is gyümölcsöztethesse. — A nyíregyházi bibliaiskola és szeminárium vizsgája., Június 24-én, kedden vizsgáztak a nyíregyházi Bibliaiskola és Pedagógiai és Lé­lektani Szeminárium növendékei. A vizsgákon résztvett a Baráti Társa­ság vezetőségéből Draskóczy László és dr. Kádár Imre is. — »A boldog reménység konferen. ciája«. A Magyar Református Ébre­dés és a Keresztyén Család szer­kesztősége június 28—29. napjain tartotta a Budapest Szabadság-téri egyház helyiségeiben »A boldog re­ménység konferenciái-ját A konfe­renciára vidékről is többen feljöttek sok új ember találkozott egymás­sal. A konferencia lelki mondaniva­lójáról cikkeinkben számolunk be. — Lelkészevangelizáció. A belső­somogyi egyházmegye lelkészei jú­lius 23—30-ig Csurgón 8 napos lelkészevangelizációt tartanak. A szolgálatokat főként lapunk szer­kesztői látják el. ^Imádkozzunk ezért a konferenciáért! HÍREK. MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS

Next

/
Thumbnails
Contents