Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-06-14 / 12. szám
folyós állapot egyre inkább szikkadni kezd é* már- már koporsóként keményedik körülöttünk? Ahelyett, hogy örömmel lerúgtuk volna magunkról a világiiézetesdit és Isten nyilván prófétáit akarata szerint, imádsággal és szolgálatitál engedtük volna, hogy Isten az idők szárnyára tegyen fel bennünket és iái XX. század legcsudálatosabb és legkegyelmesebb deformációját hajtsa végre általunk: ia »mégiscsak keresztyénit« kezdtük .myálaznd és úgy tűnhetik fel. hogy az ellenreformáció« ellenforradalomra tettük rá életünket. . Egyházunk neun, látta meg. hogy a mi időnk jött el, a másik »egyházra« . hallgatott, mert-az jyégis csak keresztyéni. . Persze most már helyeselnénk a demokráciát, most már beszélünk spk mindent, ami azelőtt bot- ránkozás volt. De későn... Akármi lese itt Masyaiorszagon, a reformáoié ideje legalább is kifelé a még reformálailan egy házak felé lejárt Ha az ellenforradal om gyíőzne, amit nem hi szék, új nagy győzedelmes ellenreformáció kor* jönne el. mint ahogy külíöldszerte ez járjaHa a forradalom. eléri célját engedetlenségünk és világnézeti keresztyénségünk miatt az ellemfcxr- radalmárok közé számláltiaithat az Úristen, öl! A meg nem ragadott kegyelmes alkalom nevetve elszaladt és mi itt maradtunk sírva. Itt maradtunk az Úristennel temetni. Nem vitás, hogy kettőnk közül ki kerül a sírba... Egy vigasztalót tudok esák idevetni. Ha ma lemaradunk is, elvérzünk is, a keresztyén keresz- tyénség megy tovább! . • Fekete Sándor Tisztázatlan kérdések Három hétig jártam külföldet. Alkalmam volt sokat látni, beszélgetni, figyelni, nézegetni, elmélkedni, elcsendesedni. Ahogy most utam végére jutottam, sót hazaérkeztem, arra jöttem rá, hogy a magyar evangéliumi ke- resztyénségnek, az ébredés szolgálatának, a hivő magyarságnak egy sereg kérdést becsületesen át kell vizsgálnia és tanulnia. Igen mély, Isten színe előtti, őszinte és töredelmes önvizsgálatot kell tartania. Egy egész sereg tisztázatlan, vagy legalábbis becsületesen nem tisztázott kérdés terhel bennünket. Hadd soröljak föl ezek közül néhányat, most> csak eszméltetés- képpert. Mi az Isten akaratai Az Isten akarata nem formai dolog, hanem tartalmi. Azzal még semmit sem mondtunk, ha azt mondjuk. hogy nekünk Isten akaratát kell cselekednünk. Itt és most, a jelen időben, a jövőre nézve mi az Isten akaratai S mik azok a bizonyítékok és biztosítékok, amik valóban biztosítják és bizonyítják, hogy valóban az az Isten akaratai M\elyik az igazi úti A világ ke- resztyénsége is sokféle' úton jár. A magyar evangéliumi keresztyénség is sokféle útra szétszóródott. V'ajjon melyik úton akarja Isten járatni? . A magyar evangéliumi keresztyénség általánosságban komoly anyagi nehézségekkel küzd. Külföldi segítségekre számít. Ez Isten ítélete rajta. Az anyagi nehézségekben, a hívő magyarság, az evangéliumi keresztyénség^ életformája ítéltetett meg. De mi az, ami felől meg ítélt etett? És ehelyett mit, hogyan akar az Isten? A A magyar evangéliumi keresd tyénség vagy az egyoldalú, tör- vényeskedő pietizmus emberi tilalomfái közvtt jár. vagy pedig apietista kegy esség ellenes _ szabadosságban él. Kegyesség és szabadság, a szentség kérdése ez. A világkeresztyénség egyik alapproblémája maga a, Biblia. És ez a kérdés a magyar evangéliumi keresztyéniégben és az éb10 redés szolgálatában sem egészen tisztázott kérdés. Ha ragaszkodunk is a Bibliához, ha biblikusok is vagyunk, mégis baj van a Biblia körül. Főként abban, hogy könnyedén kezeljük a Bibliát. Nem tekintélyes köztünk, nálunk, a számunkra a Biblia. Kicsoda ás Istenünk? Ha figyelem a magyar evangéliumi keresztyénséget, az ébredés szolgálatának különböző ágait, csoportjait, akkor az döbbent meg, mintha nem egy Istene lenne. Az egyiknek Jézus mindene, s belőle is inkább a vér. A másiknak, az Isten, .az uralkodó Isten, de, mintha nen? 0 volna a Megváltó. A harmadiknak megint más, korlátozott Istene van. » Egyetemes keresztyénség «, »egyházak*. »gyülekezetek*, >mozgalmak« szavaknak, de lényegeknek is a zűrzavara tapasztalható mindenfelé, Egyrészt mást ért egyik, másik, harmadik, s ki tudja hányadik alatta, másrészt hol ezt, hol amazt. Meg kell találni a lehetőséget és a módot arra, hogy a magyar evangéliumi keresztyénség, a hivő magyarság ezekben a kérdésekben komoly tanulmányozást végezzen és sok imádsággal keresse a helyes, az Isten szerint való feleletet. Az én• feladatom most a problémák felvetése volt. Ki-ki gondolkozzék rajtuk, keresse a feleletet és ha megtalálta, ossza meg mindnyájunkkal. Békef! Benő A német nép bűnbánóid Érdekes beszámoló jelent meg a londoni Times című újságban a nemrég elhalt X. Keressttély dán király egyik utolsó audienciájáról. Az 'egyházak világtanár csának koppenhágai összejövetele alkalmából fogadta az uralkodó a konferencia vezetőit. Egy német pap is ott volt a kiküldöttek közt.— P. Griiber — akit a szövetségesek szabadítottak ki a dachaui koncentrációs táborból és most a berlini városi tanács tagja. Mikor a király elé bocsátották őket, akin már nagyon meglátszott a testi gyengeség. Grüber is engedélyt kért a, szólásra és német nyelven a következőket mondta neki: »Fenség, nagyon szégyenlem magam, hogy az a megtiszteltetés ért. hogy fogadni méltóztatott. Ha én var- gyök az első német, aki az összeomlás óta Fenséged előtt áll, akkor egy mélyen érzett kényszer hatása alatt népem nevében bocsánatot kérek azért, ami a dán néppel történt, s amiben én is bűnösnek érzem magam. Hiszen a mi vétkünk olyan nagy, hogy emberek egyed,ü1 el sem hordozhatják és emberek maguktól meg sem bocsáthatják. Nehéz szívvel jöttem ide Dániába, népem egész bűnének terhével a lelkűsmar tiamen. de megvigasztalt szívvel is jöttem, mert tudtam, hogy mint keresztyén jöhetek a keresztyénekhez. Szabad a köszönet érzését tolmácsolni mindazért, amit a dán kormány és a dán nép tett az Otthontalan emberekért. Mi tudjuk méltányolni azokat a nehézségeket, amik ezzel a munkával jártak- Szabad legyen legalázatosabban azt kérni, hogy ezzel a köszönet- fel együtt fogadják el biztosításunkat. is afelől, hogy azoknak az embereknek, akik most hordozzák a felelősséget a német népért és egyházért, elhatározott szándéka, hogy mindazt a szenvedést, ami a világot étté, jóvá tegye és azért kérjük, legyenek bizalommal irántuk. Mi mindnyájan — egyesek és népek— a megbocsátásból élünk és mi azokkal az emberekkel, akik ellen vétkeztünk, ebben az imában szeretnénk egyek lenni: »Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi. is megbocsátunk as ellenünk vétkezőknek.« Keresztéig király szintén németül válaszolt: »Azt hiszem. ez őszinte beszéd volt, szívből jött ét nemotak saájból.t MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS
