Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-06-14 / 12. szám
Bibliai vezérfonal JÚNIUS 14 Lukács 22 : 54—62. Ézsaiás 61 f 15 22 : 63-71. ,, 62 f 16 23: 1—12. >» 63 17 23: 13-25. »> 64 18 23: 26-32. >» 65 19 23: 33— 49. 66 20 23 : 50- 57. Zsoltárok 111 21 24: 1—12. ,, 112 22 ,, 24 : 13— 35. 1» 113 23 ,, 24 : 36-49. »» 114 ) 24 24 : 50—53. 115 i 25 Jelenések 1 : 1— 8. 116 26 1 : 9—16. »» 117 27 1 : 17—20. J f 118 28 1 : 12—17. „ 119: 1- 8 í 29 2: 8-11. 119: 9-16-30 I» 2 : 12—17. ., 119:17-24 Magyar Megmaradás Imaközössége j»Imé, nem oly rövid az Úr keze, hogy meg ne szabadíthatna, és nem oly süket az ő füle, hogy meg ne hallgathatna; hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől és bűneitek fedezték el orcáját ti előttetek, hogy meg nem hallgatott... Ezért van távol tőlünk az ítélet, és nem ér el minket az igazság. várunk világosságra, és ímé sötétség, és fényességre, és imé homályban járunk! Tapogatjuk^ mint vakok a falat és tapogatunk, mint akiknek sze- mök nincs, megütközünk délben, mint alkonyaikor, és olyanok vagyunk, mint a halottak az egészségesek közt.« (Esaiás 59:1—2. 9-10.) Jézus, a bűnösöki barátja. A bűnösöket jött hívni megtérésre; azért jött, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett. Az embert Jézushoz, Istenhez legszorosabban a bűnkérdés köti. Igazán közössége nem is lehet másnak Jézus Krisztussal, csak bűnös embernek. Ez Ige vedig arról beszél, hogy a bűn. ami az önmaga. tehetetlen embert odaűzi, odaköti az Istenhez, el is ,választhatja, tőle. Amikor Isten ezt először bejelentette az ő népének. Esaiás egyetértve, az Úrral, sírta el népe nevében Istentől elválasztó bűneikét. Ez az Istennel való egyetértés a bűn bűnnek ítélése tekintetében tette újra kötelékké Izrael elesett, vétkes állapotát Isten és ő közötte: »Es el jő Sionnak a megváltó, és azoknak, akik Jákobban: megtérnek hamisságokból. szól az Ür-<i (20. v.) Nem nehéz megítélni, hogy a mi nyomorult, éléséit, förtelmes bűnökben élő népünket bűnei elválasztják-e vagy odakötik megváltó Istenéhez? 2 Lehet — nincs »Mert a telhetetlenségnek vétkéért haragudtam meg, és megvertem öt, elrejtém magamat és meg'haragudtam; és ő elfordulva,, szíve útjában járt. Űtait láttam, és meggyógyítom öt; vezetem őt, és vigasztalást nyújtok néki és gyászolóinak, megteremtem ajkáikon a hálának gyümölcsét. Békesség, békesség a messze és közelvalóknak, így szól az Űr; én meggyógyítom őt! És a hitetlenek olyanok, mint egy háborgó tenger, amely nem nyughatik és amelynek vize iszapot és sárt hány ki. Nincs békesség, szól Istenem, ar hitetleneknek!« (Ésaiás 57:17—21.) Ahogy olvastam ma reggel a napi Igét, s így sokakkal együtt ott álltam Isten szine előtt, különösen megragadott a fentebb kiírt versekben benne lévő ellentét. Különös elletét ez. Szó van valamiről, ami vagy lehet, vagy nincs. Éz a lehetőség pedig az, amire ma az egész világ áhítozik: a béke s s é g. Vannak, akiknek Isten a békesség lehetőségét szólja. A békességnek ez a lehetősége az Ö népének szól. Akire Isten haragszik, akit megvert. akit elhagyott a telhetetlemségének vétkéért. Annak a népnek, amelyik Isten haragja alatt meg nem tért, Istent ki nem engesztelte, hanem még- inkább elfordult Tőle, és saját szíve útján járt. De van egy kiváltsága: Istenéi, az Isten tulajdona és ezért az Isten útjait látva, egy lehetőséggel lép feléje: vállalja, hogy bűnei, megverettetése és elhagyattatása, megszégyenü- lése, kudarcai, szégyene után meggyógyítsa, vezesse, vigasztalást nyújtson néki, hálóssá tegye és a békesség ajándékát adja néki. S itt most már a feltétel semmi más, csak az, hogy higyjen Néki és Benne. Aki hisz ae Istenben, abban, hogy az Isten ilyen Isten, harag, verés után, hajlandó könyörülni, irgalmazni a telhetetlenség és tehetetlenség bűne után, a kudarcok, a szégyenek után Ő hajlandó gyógyítani, vigasztalást nyújtani, békességet adni. Igen nagy baj, ha valaki) az Isten erejét, tetteit a maga erejének és cselekedeteinek gondolja, hiszi, vagy állítja. Ennél csak egy nagyobb baj, kísértés, veszedelem van, ha valaki a maga kudarcait, tehetetlenségét, szégyenét az Istennek tulajdonítja, (Ez a kísértés veszedelme rajtunk és köztünk van.) Ezért hajlandó Isten gyógyítani, vigasztalást nyújtani, békességet adni azoknak, akik elhiszik, hogy Isten ingyen, kegyelemből kigyógyít minket hűtlenségünkből. j ' így lehet békesség... így még adhat Isten békességet. De »nincs békesség, szól Istenem, a hitetleneknek!« A hívőnek van lehetősége a békességre, a hitetlennek nincs. Ahol hitetlenség van — lehet ez a hitetlenség bármilyen vallásos mezbe öltözött is,.— ott kérlelhetetlenül érvényes az isteni Ige: »nincs békesség, szól Istenem, a hitetleneknek!« y ! A »hívő« magyarság (kénytelen vagyok idézőjelbe tenni a hívő szót, mert csak most fog kiderülni, hogy az-e) előtt ez a kettősség áll. Lehet békessége még mindezek után is, ha hisz, mert meggyógyítja őt az Isten; — vagy nincs békessége, ha nem hisz, vagy* nem abban az Istenben hisz, aki van, aki uralkodik, aki mindennek mindörökké Istene. DOULOS Együtt az Űr színe előtt: ISMERJÜK EL, ■hogy Isten sokkal, félelmesebben nagyobb Űr, mint elgondoljuk. hogy szeretete is változhatat- Lanabb. mint feltételezzük. VALLJUK RE TÖREDELMESEN, hogy csaljuk az Istent másokat és önmagunkat is, , ■hogy a kegyeskedéstől, irtózva, a kegyességet dls elhagytuk, hogy újra és végérvényesen mindenről elkéstünk a magúink (megtérése, egyházunk megújulása és a magyar ébredés szolgálata tekintetében. hogy Istentől kapott anyagi javainkkal pazarolva bántunk és mégis szűkölködtünk. . ADJUNK HÁLÁT ISTENNEK, hogy olyan csődbe jutottunk, amin már csak az ö szemé- . Íves közvtetlen beavatkozása segíthet. hogy Jézus Krisztus visszajön ítélni eleveneket és holtakat, KÖNYÖRÖGJÜNK bűneink bocsánatáért. Isten ígéreteinek beteljesüléséért (akár jó, akár rossz!), a magyar megmaradás irgalmas lehetőségéért, a R. Gy. E. B. T. áldozatos hetének áldozatos és megújult életté és szolgálattá való kiszélesedéséért egyházunk és hazánk felelős vezetőiért, fúj miniszterelnökünkért Bereezky Albert külföldi útiéért. ' » MAGYAR REFORMÁTUS EBRE DES
