Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-05-17 / 10. szám
ÜGYÜNK A ZSINAT A magyarországi református egyház zsinata \március>, 7'én és 8-án kétnapos ülést"Tártott. Szeretnénk a zsinatnak ezt a két- napi' munkáját Isten színe előtt hálaadással és alázatossággal mérlegre tenni. Előrebocsátjuk, hogy nagyon komolyan vesszük az Isten színe előtt kifejezést és azt is ugyanilyen konkolyán előre bocsátjuk, hogy mérlegelésünk őszinte törekvésünk mellett is lev hét hiányos, vagy éppen hibás. Csak azt kérjük az olvasóktól, hogy őszinteségünkben akkor se kételkedjenek, alapvető _ szempontunkat: az Ige alapján való mérlegelést ne. vonják kétségbe, ha vagy egyben, vagy másban más véleményen vannak. A zsinat lefolyása Tulajdonképpen, az előkészítéssel keil kezdenem. Az előkészítést az Egyetemes Konvent végezte, gondos és lelkiismeretes munkával. A zsinat tagjai április végén megkapták a tárgysorozatot, a zsinaton tárgyalandó egyetlen törvényjavaslatot a »re- habilitáci&réU, a választójogosultságra vonatkozó 1933. évi egyházi törvény végrehajtásara egy zsinati határozat-tervezetet, amelyhez egy »Egyháztagsági nyilatkozat« és egy ennek alapján kiállítandó »Egyháztagsági igazolvány« volt csatolva, azután határozati javaslatot a nagy taglétszámú egyházközségeit megosztása ügyében, s végül á Magyarországra vonatkozó béke- ohm,annual kapcsolatos egyházi intézkedésekről szintén a Kon- .vent által készített határozati javaslatot. , Az egyház megújulására e* reformációjára vonatkozó indít vány okát és sürgető ja vasi a+ok a' esak április vécére foglalhatta össze egy 32 oldalas munkálatban Matolcsy Sándor belsősomogyi egyházmegyei gondnok, úgyhogy ezt csak a zsinat előtti napon tartott értekezleten osztották ki. Ugyanakkor a zsinat elnökségének egv összefoglaló tájékoztató és irányt mutató előterjesztését is a zsinati tagok rendelkezésére bocsátották. A zsinat üléseit egy egésznanos értekezlet készítette elő s mivel ezen a teljes zs5"„< résztyett s minden lényeges kérdést előzetesen megbeszélni igyekezett, nyugodtan mondhatjuk, hogy a zsinat tulajdonképpen háromnapos yolt s a dolog természeténél fogva az elsőnapi értekezlet lényegében volt*olynn fontos, mint maga a zsinati ülés. Az előkészítő munkála+i miérle velősénél hálásnak kell lenni azért, hogv a zsinat5 elnökség készített egy elvi tájékoztatót, s azért, hogy az egvház reformációját indítványozó és sürgető javaslatokról készült egy jóindulatú és tárgyilagosságra törekvő összefoglalás. Sajnos, úgy látjuk, hogy a pozitív ‘értékelés mellé odakívánkozik néhány olyan hiányosság megemlítése, amiket a jövőben el lehet kerülni. Az előkészítés hiányai között az első, hogy gyülekezeteinket a zsinatért való buzgó imádságra nem hívták fel. Nem a magunk igazolására említjük meg, de meg kell említenünk hogv mi a Keresztyén Családban is. az Ébredésben is többször közöltünk erre • vonatkozó rövid felhívásokat, — tegyük mindjárt hozzá, hogy magunkat hibáztatjuk először: nekünk is sokkal erősebb hangsúllyal kellett volna ezt a döntő tényezőt gvülekezteinknek és hívő közösségeinknek lelkére helyezni. Legyünk hálásak érte. hogy voltak imádságok, legyünk hálásak érte, hogy nem egy gyülekezetünk most hálát adhat az imádságokat meghallgató Istennek^ de ugyanakkor bűnbánattal valljuk meg, hogy szórványos ielenség volt még a zsinatot, előkészítő imádkozás. A másik nagy hiányérzetünk, ho«rv az előkészítés a zsinat idejét esak két, illetve három nanra szorította össze. Ügy véljük, hogy a zsinat kezdetét pontosan előre meg lehet és meg is kell állapítani, de a végét mindig csak feltételesen/ A Szentlélek adhat és sokszor ad ás a Krisztus nevében egybegyült atyáké uak olyan látást és feladatot, amihez nekünk engedelmesén föl kell aiánlani az időnket. Az időhiány miatti sietés egyik következménye volt. hogy éppen az egyház megújítására irányuló javaslatokat az előadó természetesena konventi ülés után, április végén kapta és alig egy hét alatt kellett _ egy nagyon elfoglalt ember éjszakai munkájával az összefoglalást elkészíteni. Isten őrizzen attól, hogy az előadónak ezt az áldozatvállalását bírálat érje. de nyilvánvaló, hogy vagy néhány nappal előbb kellett volna a Konventnek ülésezni s akkor az egész anyag áttanulmányozására lett volna idő, vagy két héttel később kellett volna a zsinatnak ülésezni. Mindenestül nagyon hálásak lehetünk Tsten iránt azért, hogv a zsinat elnöksége a mai helyzetre. az egvház reformációiéra, az egyház és állam viszonyára a megújult egyházra é« az egyház egyetemességére (ökumené) vonatkozólag készített táiékoz- tató és iráuvt mufató előterjesztést, a. reformációt sürgető javaslatok odakerülhettek a, zsinat tárgyaló asztalára s az egyház- tagságra vonatkozó részmunka-, lat. utat és lehetőséget, nyitott, hogv 'a zsinat ebben a nagyon jelentős kérdésben hozhatott egy elvi határozatot, Dolgozhatnak a gyülekezetek Nyilvánvaló, hogy az egész egyház megújulásának gyökere és döntő ’tényezője a gyülekezetek megújhodása. Egész egyházi szervezetünk alapja a gyülekezeti, mint a Krisztus egyházának újszövetségi életformája. A gyülekezetek felé a zsinatnak két feladata van. Az egyik, hogy olyan törvényeket alkosson, amelyek a gyülekezetek valóságos életének egységes szabályozására alkalmasak. A másik feladata,, hogy a gyülekezeteket lelkileg fölgerjessze és a tanító szolgálatot végezze. Bizonnyal az egész zsinat egységes hálája és öröme kísérte azt a fáradozást, amelyet az előzetes értekezlet állásfoglalása alapján az egyházalkotmányi bizottság végzett, amikor ^z egyháztagság ügyében készített egy határozati javaslatot. A? volt a közéízés, hogy a zsinat ezzel az egyhangú határozatával tette meg ^ a legkomolyabb kezdeményező lénést egyházunk bibliai és hitvallásos reformációin felé. Ezzel a zsinati határozattal: dolgozhatnak és dolgozzanak ipost már a gyülekezetek! Ki az egyháztag?Nem nekünk kell ezt eldönteni, mert ezt, eldöntötte Isten az ö Igéjében, meghatározták az Ige alapján hitvallásaink és világos tanítást, ad erről Kálvin. A zsinati határozat- az egyháztagságra vonatkozólag ezt a hármat tárta oda a gyülekezetek elé: a bibliai, a hitvallási és a kálvini, alapokat, (Nem három ez. hanem egy!) A bibliai alapokat a zsinati határozat a következőkben sorolja fel: Az egyháztagság bibliai alapja Istennek kegyelmi kiválasztása és elhívása. Ember5 jegye a Jézus Krisztusban, Isten Fiában való személyes közösségben, mint életté válik a Jézus Krisztussal való személyes közösségben mint kegyelmi aiándék. Ennek a kegyelemből hit. által való életnek és ez által az igaz egyháztagság- nak felismerhető jelei: a) az Ige engedelmes meghallgatása : b) az örökélet hite és a Jézus Krisztusban való üdvösség, illetve az erről való vallástétel; c) a szeretet »új parancsolata« iránt való engedelmesség; d) a missziói narancsnak vállalása és teljesítése. Isten az ö Anyaszentegyházát, a kegyelmi szövetség ígéretével és pecsétéivel a magáévá tette és így egyháztag csak az lehet, aki ezekben a pecsétekben is részese5 MAGYAR REFORMÁTUS ERREDES
