Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-05-17 / 10. szám
KORRUPCIÓ ÉS ELLENFORRADALOM .Ha a mai magyar életet isten színe előtt szemléljük, két ijesztő veszedelem mutatkozik meg benne. Ez a korrupció és az ellenforradalom. Számunkra 'tulajdonképpen ijesztővé mind a Ikettőt a keresztyénség velük szemben való magatartása és róluk alkotott véleménye teszi. Szinte már unalmassá, bosszantóvá válik a napilapok bűnügyi krónikája, melyben a legkülönbözőbb bűnök véghezviteléről olvasunk beszámolót. Korrupció mutatkozik ,a miniszteriális tisztviselőktől kezdve .a hadseregen keresztül a társadalom minden rétegében. Ha a magyar demokrácia társadalma ezt a kérdést nem tudja megoldani: belebukhat Van ennek a kérdésnek rendőri, bírói, bűnügyi vonatkozása, A rendőrség- a ■ törvényhozás és a bírói ténykedés feladata, hogy a maga . részéről mindent megtegyen a korrupció megbüntetésébe, de kiküszöbölésére is. Azonban ez a kérdés társadalmi kérdés is és így minket az egyházat és az evangéliumi szolgálatot is érdekel. • Mi az, egyház,, as evangéliumi szolgálat és a hívő magyarság felelőssége a korrupcióval szemben? Ez a mi kérdésünk. De nem olyan egyszerű a kérdés és a rá adandó felelet mint azt általában gondolni szokták az emberek. A keresztyénség, a hívő magyarság nem biztos, hogy helyes magatartással harcol a korrupció ellen. A korrupció ellen való harc a bűn ellen való harc. Vájjon a keresztyénségnek hogyan kell a bűn ellen harcolni'? Ügy-e, hogy a más szemében a szálkát észrevegye és megpróbálja kihúzni, vagy pedig úgy. hogy egyszer a maga szemében lévő gerendától igyekszik megszabadulni? Az-e a keresztyéní- ség, az egyház, az evangéliumi szolgálat dolga, hogy valami bírói székbe ülve pálcát törjön rideg igazságossággal a korrupció ténye és emberei felett, vagy pedig valami más? Miért tudott olyan nagy erővel és olyan rom- bojó hatással kifejlődni a magyar életben a korrupció? Sok minden oka van ennek. De - a keresztyén- ségnek. az egyháznak, az evangéliumi szolgálatnak, a hívő magyarságnak azt is látnia kell, hogy ai korrupció borzalmas jeleiben ő is megítéltetik. Nem tudott, — hadd írjam így: nem tudtunk olyan erkölcsi erőiket, példát és az isteni törvénynek olyan érvényét beleárasztani a magyar életbe, hogy megfékezhette volna a bűnnek hatalmát és erejét. Se prédikációink, se egyházi, gyülekezeti életünk, se íelkigondozásunk, se vallástianításunk nem tudott preventive féket adni a háború után természetszerűen és a foradal ómban fokozottabban megmutatkozó sötét és sátáni erőknek. A »Ne ölj!« »Ne paráználkodjál!« »Ne lopj!« »Ne tégy hamis tanúbizonyságot!« »Ne kívánd!« örök isteni törvények, intelmek nem váltak közöttünk és bennünk olyan szent életté, amelyik másokra is megszentelőleg hatott volna. A magunk felelősségének kérdése eléggé nyitva maradt a korrupció elleni harcban és ezért vált erőtlenné. Amikor az egyház, a hívő magyarság és laz evengéüumi szolgálat szabad és jó lelkiismerettel harcol a bűn és a gonosz ellen, — .ahogy harcolnia kell —. akkor nem szabad elfelejteni, hogy a bűn nemcsak másokban, hanem őbenne is benne van. Nem felejtheti e', hogy a bűn feletti diadalt ember nem a maga erejéből (még ha keresztyén, akkor sem, hát még ha nem az!) tudja megszerezni. Az ember maga romlott és ha a kegyelem ere ja, a Krisztus bűnből szabadító hatalma nem áll mellette, nem érvényesül benne: mindenki korrupt lesz. Mivel a Krisztus tulajdona vagyok, el vagyok kötelezve ,a bűn és a gonosz ellen való legkomolyabb harcra- de a harcvállalás előtt és közben nagyon alázatosán tudnom, vallanom kell, hogy a bűnnek hatalmát és erejét bennem sem a magam erőfeszítése, hanem csak a Krisztus ereje törte és törheti meg. MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS Az egyház, a hívő magyarság, a keresztyénség kötelessége hirdetni a bűn és a bűnösök felett Isten ítéletét, de mindig azzal az alázatos (tudattal, hogy a bűnösök között az elsők ők és abban az imádságos tudatban, hogy a szabadulást, a meg1 oldást nem az ítélet, hanem ,a kegyelem hozza el. Az egyház, a hívő magyarság, a keresztyénség korrupció elleni harca kétségtelenül a Tízparancsolat iéts Isten «minden törvénye örök érvényének hirdetése, de ugyanakkor a Krisztusban való válti- ságnak. a keresztről szóló beszédnek prédikálása is. Engem a törvény nem tisztított meg, számomra a törvény nem hozott győzelmet. Az en tisztulásom, a bűn feletti győzelmem a Krisztus. Az egyháznak nem a templomból kell kikiabálnia a véresen történő. zűrzavaros, korrupt világba Isten törilényé- nefc érvényét és rí bűnösök felett kihirdetett ítéletét, hanem a maga miszióiávál oda kell vinnie a kegyelem erejét, a Krisztus megváltó szerelmét, ahol maga az élet történik. A népnek kell hirdetnie a Krisztus megváltó hatalmát és erejét. Nem a törvény volt keviés vagy erőtelen, hanem éppen a kegyelem, a Krisztusban való váltság megmutatásának. a kegyelem erőinek az egyéni, családi és társadalmi' életbe való beárasztása hiányzott és hiányzik; ezért nagy a< korrupció. A magyar élet mai korruptsága az egyházat, a hívő magyarságot fokozottabb misszióra, a kereszt evangéiumának közösségi vonatkozásaiban- való hirdetéseire kötelezi. Ehhez azonban az kellene, hogy az egyház, a hívő magyarság, az (evangéliumi szolgálat !úgy szeresse ,a világot, mint ahogy az Isten szerette azt. Az Isten a Fiát adta, nz egyháznak, a keresztyén-, ségnek önmagát kellene érte odaadniaA magyar élet másik nagy veszedelme az ellenforradalom. Ez a már egyszer a magyar életet veszedelmesen tönkretévő erő. hatalom próbál újra, szinte hétfejű sárkányként jelentkezni minden vonalon, S mint ahogy a keresztyén kurzus idején a keresztyénséget, az egyházakat, a »keresztyén tömegeket« használta fel a maga diadala véghezviteléhez, most is ezzel próbálkozik. És félő, hogy nem talál kellő erélyes és határozott visszautas!- tasra1 Mi az ellenforradalom? Gyűlöletre gyűlölet, bosszúra bosszú, akcióra reakció. ’Ó, milyen borzasztó. hogy keresztyének, egyházi emberek, misz- szióval foglalkozók hajlandók egy bizonyosfajta gyűlöletre és bosszúra, A gyűlölet lés hosszú mindig megtalálja a maga indokait, sőt a maga ténykedéséinek megpróbál erkölcsi magyarázatot és bázist is adni. A keresztyénségen kívül _ elképzelhető a gyűlölet, igazolt a bosszú, sőt még jogosnak is mondhatja magát, de ha egyszer már keresztyén1 ségről van szó. akkor nines helye semmiféle indoknak, magyarázatnak és mentségnek, semmiféle gyűlöletnek’ és bosszúnak. Jézus azt .tanítja: »...aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is« és egyáltalán nem ígéri, hogy a másik orcát nem fogják megütni. Őt is megfeszítették! Jézus azt mondta: »...tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugahndt találtok a ti telkeiteknek«. Akik Jézuséi, bármi sérelmet és bántalmazást szenvednek is, egyetlen keresztyén visszahatásuk lehet: imádkozni a bűnösö- kért. »Aki szidalmaztalván, viszont nem szidalmazott, szenvedvén nem fenyegetődzött, hanem hagyta az igazságosan ítélőre.« Jézus ezt taz új parancsolatot hagyta övéinek: »Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok«. Hogyan szeretett engem Jézus? Ügy; hogy bűneimet magára vette, bűneimért ő fizetett, bűneimért ö szenvedett és bűneimért ő hordozta Isteni haragjának teljességét. Pál ezt így írja: 3 \
