Magyar Református Ébredés, 1947 (5. évfolyam, 1-16. szám)
1947-01-11 / 1. szám
A NÉMET EGYHÁZ ÚJJÁSZÜLETÉSE Az ökuménikus Sajtószolgálat az alábbi ismertetést közli dr. Stewart Hermann, a nemrég nálunk járt amerikai lelkész most megjelent érdekes könyvéről. Mint értesülünk, megbeszélések folynak a mű magyarnyelvű kiadásáról is, ami annál kívánatosabb volna, mert problémáink sokban azonosak a német egyház kérdéseivel. ház a földön egy, túllépi az országhatárokat és nem szigetelhetjük el magunkat nemzeti egyházakra. A Krisztus testét erősebb és gyengébb tagok alkotják, :mn den tag hivatva van az »gesz testet szolgálni és nem lehet közömbös a többiekkel szemben A német egyházat mii jogai lehet gyenge tagnak tekinteni, _ — a test Ura azonban, ha akarja, felhasználhatja annak a tagnak a szolgálatait az összesség javára. Végül azt a kívánságát fejezi ki Niemöller, hogy dr. Herman könyve járuljon hozzá az ökuménikus szellem megerősödéséhez a »communio őatnctorum«, a szentek közössége javára, melyet a német egyház, emberi gyengeségeivel és az evangélium erejével hivatva van szolgálni. Az írott szó nagy szerepre hivatott a mai Európa egyházi életének újjáépítésében. Az egyházi helyzet történelmi dokumentumokra alapozott hű feltárása sokban hozzájárulhat az ökumenikus viszonylatók tisztázásához az ajándékozó és a ;neg- laijándékozott egyházak között, az újjáépítés munkájában. Ettől a gondolattól vezettetve írta meg dr. Stewart Hermann, az egybá-. zak világtanácsának újjáépítési titkára, aki a közelmúltban több hetet töltött Magyarországon is, benyomásait a nlémet egyházról »A német egyház újjászületése« című, New-YorkbUn és Londonban is megjelent művében. Szerző 1941-ig a, berlini amerikai templom lelkésze volt és így személyesen tanúskodhat a német egyház küzdelmeiről. A mű fejezetcímei: Romok, A-hitvallás isziklája, Az egyház bi\nt vall és reformálja magát, Uj alapok, Az üllő és a kalapács között, stb. mutatják, hogy könyv célja a német egyház külső és belső újjáépítésének egybehangolása a legszélesebb körű ökuménikus mozgalom .keretéi közt. Ebben az értelemben írja dir. Stewart Herman az előszóban is: »Egész Európában meg lehet állapítani a keresz,- tyén élet világosságába való visszatérés szándékát. Csak senki sem tudja, hol kezdje. Többek között ezért alakítottak a keresztyének mindenfelé tanulmányi köröket, hogy tanulmányozzák: ipi legyen az egyház helye a világban. Ebből az ösztönzésből alakultak valamikor a kolostorok, majd az első egyetemek, és ez mutatkozik most meg sok országban. Ami az egyházi, életet illeti, a mozgás iránya inkább centripetális, mint centrifugális, ami arra vall, hogy az egyház kiterjesztésének irányzatai -helyet adott egy ellentétes irányú belső összpontosulás folyamatának. Mi a keresztyén egyház a háború- utáni Európában? ~• Győzelmes helyőrség vagy egy spj'eg inter- uálótábór? A németek, ami őket illeti,-ezt kérdezik. Martin Niemöller bevezetést írt Herman könyvéhez. Rámutat, hogy m utolsó húsz évben a ke- resztyénség egyre inkább megértette, , }iog.y a . keresztyén, egy; Í2 Hollandia a megszállás alatt ,P, E, HJ J. J. Bustles (Amszterdam) írja: Megismertük a Nemzeti Szocializmust, mint az emberiesség és a keresztyén hit ellen irányuló rettenetes fenyegetést. Legmélyebb és legsúlyosabb titka az antiszemitizmus volt. Célja: Izráel teljes megsemmisítése. Nem sikerült, jóllehet 140.000 holland zsidóból 120.000 et kivégzett. Ez a támadás a valóságban a keresztyének ellen is irányult. Aki a zsinagógák lerombolásával kezdi és elégeti a Thóra tekercseit, az egyházak lerombolásával és az Újszövetség elégetésével fogja befejezni. — A holland egyházak ellenállásának a következő fejezetei voltak: először passzív rezisztencia: visszautasítás, azután pozitivebb lett: kinyújtott kéz az üldözöttek felé, vagyis a védelem és végül egyenes támadás a »farkas torkának«. Felemlítjük az amszterdami sztrájkot 1941-ben, amikor a zsidókat szedték össze, később nemzeti sztrájkot tartottunk, amikor Németországba deportálták tisztjeinket, 1944-ben vasutassztrájk tört ki, mely . végleg és állandóan megbénította a szállításokat. Amikor honfi-, társaink ezreit szedték össze, az alkalmazottak ezrei szabotáltak, a dossziékat és az -ügyiratokat meghamisították. Nagyarányú illegális pamflet-sorozatok szétosztásával tartottuk ébren népünket és megmutat- - tűk az ellenség propagandájának hazugságait. Az ellenállásban szolidárisán ösz- szefogtak az egyházak. Kilenc protestáns egyház képviseletével 1940- ben megalakult az Egyházak Tanácsa, mely az irányítást adta és számos alkalommal nyíltan tiltakozott az elnyomó hatalom cselekedetei, ellen. A legjobb szolgálatot nyújtották nekünk a németek a túszok ösz- szeszedésével, mert ezek a koncentrációs táborok testvéresítet.ték az embereket és legyőzték önmagukban a politikai ellentéteket. Népünk keresztyén pártja a háború előtt konzervatív volt, a munkások szövetsége pedig istentelen, később vallásellenes. Ma van munkáspárt, ahol keresztyének és nem keresztyének, mint szocialisták' együtt dolgoznak. Az angol Labour Partyval lehetne ezt összehasonlítani. Megszűnt a félreértés az egyház és. a munkásmozgalmak között. Néma együttérzés született meg, kétségtelenül az egyház megbecsülése folytán, mely folyton nőtt a megszállás alatt és sokan, akik egykor hátat fordítottak az egyháznak, újra megtalálták a hozzá visszavezető utat. A Ref. Egyház 1814-től 1940-ig hallgatott, de a megszállás alatt újra beszélni kezdett, most már nemcsak a kegyességről, hanem az egész életet átható és irányító Evangéliumról és így az egyház védekező magatartásából támadó magatartásba ment át. Nem várjuk tőle, hogy számban nöjjön, de minőségben már bizonyára nyert és a szociális életben elfoglalt helye ma már egészen más, mint volt a háború előtt. Most a szellemi és gazdasági felemelkedés kérdéseivel találjuk szemben' magunkat. Ifjúságunk kallódás; na.k indult, a szülői tekintély meggyengült. A megszálló elleni harcban megtanultunk hazudni, lopni, ölni. Az-erkölcsi nívó csökkent, a kicsapongás óriási, a korrupció és a feketepiac megrothasztotta a tisztességet. A felemelkedés több évet igényel _ és erre kell összpontosítani Egyháznak és kulturális szerveknek minden erejüket és igyekezetüket. Néhány mai probléma; a) szexuális kérdés, b) a politikai bűnösök problémája, 90.000 a politikai fogoly. Nemzeti botránnyá válhatik az a módszer, ahogy a politikai foglyokkal bánnak, c) Magatartásunk Németországgal szemben. Lapunk legközelebbi száma január 25-én jelenik meg MAGYAR REFORMÁTUS EBREDtfiS Felelős szerkesztő és kiadó: Békefi Benő Szerkesztőt) izpittsÁg: Bereczky Albert, Draskóczv László. Karácsony Sándor. Kádár Imre. Mészáros Gábor és Nas:v Gvula Helyettes szerkesztő: Fekete Sándor ... Kiadja:, a Református Gyülekezeti Evangélizáció Barátai Társasága Nyíregyháza, Kálvin-tér íl. Megjelenik egyelőre minden második szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal; ■ Budapest, V., Pozsonyi-út 58. Telefon: 188-715. A csekkszámla: Magyar Református Ébredés és Keresztyén Család, Budapest. 50.251 470.086. — Athenaeum Rt., Budapest . Felelős: Gorszky Tivadar igazgató MAGVAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS
