Magyar Református Ébredés, 1946 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1946-06-15 / 12. szám

Magyar Ébredés szegedi konferenciája iunius 29. és 30. naviain A konferencia tárgya a vakok imád­sága: '„Mester, hogy lássak/« Június 29_én, szombaton: Fél 9 órakor áliitat: A sötétség szűnni kezd. Vezeti: Békefi Benő. 10 órákor előadás: A vakság átka. Tartja: Be- reczky Albert. Fél 12 órakor bizonyság­tételek: Amiket mígláttam az ítélet alatt. 3 órakor imaóra. Vezeti: Fekete Sándor. 4 órlakor előadás: A rosszul látott út, igazság és élet. Tartja: dr. Karácsony Sándor. 6 órakor evangeli- záeió: Az igazi világosság eljött. Tartja: Békefi Benő. Június 30.án, vasárnap: Fél' 9 órakor áhitat: Jézus, a világ világossága. Vezeti: Fekete Sándor. 10 órakor istentisztelet: Mester, hogy lás- sah! Prédikál: Bereezky Albert. Fél 12 Órakor csoportgyűlések: Vak voltam, most látok. Tartja férfiaknak: dr. Ka­rácsony Sándor, asszonyoknak: Be­Egyházi munkásokat képző intézetet nyitnak Genfben, melynek tagjai a vi­lág minden tájáról jönnek. Az intézet céljaira ifj. Rockefeller 500.000 dollárt adományozott. Az igazgató dr. Hendrik Kraemer leydeni professzor lesz. (PEH) 000.000 angol fontot kér lelkészképzés céljára a canterbury érsek, jelenti a Brit Politikai Misszió. A lelkészképzés új szempontjai: a jelölteket négy lel­készből és egy világi emberből álló bi­zottság vizsgálja felül a már előző sze­mélyes kapcsolatok tapasztalatai alap­ján. A jelöltek kötelesek vagy egyetemi oklevelet szerezni s két évet teológiai iskolán eltölteni, vagy három évig va­lamely teológián tanulni. A teológiai tárgyak mellett az ipar és mezőgazdaság problémáival látogatások és személyes részvételi alapján ismerkednek meg. Cél: a lelkészek közelebb hozatala a »mai világhoz«. A szolgálat szükség szerint hazai vagy idegen földön válla­landó. (PEH) Oroszországban polgári foglalkozást is folytató lelkésztípus van kialakuló, ban. Tambov érseke pl. orvosprofesszor is és mint ilyen kapta meg szolgála­taiért a Sztálin-rendet. Vannak ipari munkát végző lelkészek is. ((PEH) Federal Council of Churches. 1900-ban alakult Amerikában azzal a célkitűzés, sei, hogy az Egyesült Államok pro­testáns felekezetei közös erővel hassanak az ország erkölcsi és szociális fejlődé­sére. 22 protestáns felekezet és 3 or­thodox egyház 27 millió tagja képvisel­teti magát benny. Dogmatikai különb­ségekkel nem foglalkozik. Évente kb. 350.000 dollárt fordít az evangelizáciőra, rádióra, faji, nemzetközi iés munikás­LEVELESLÁDA Böszörményi Ede dr. írja: »Budapest egyik munkáskerületében, gimnáziumi szülői értekezleten vagy 400 szülő zajos helyeslése követelte az iskolai hitokta­tás fenntartását és a gyermekek »vallá­sos és hazafias szellemben« való neve­lését. Olyan szülők is »vallásosan«, a »keresztyén szeretet jegyébeh« akarják neveltetni gyermekeiket, akik — mint az értekezlet egyik hozzászólója — a vallást magánügynek tekintik. Egészem ritka az olyan szülő, aki pl. gyermeke konfirmálását ellenzi. Ne becsüljük le ezt a felénk forduló váradalmat és ne forduljunk el mindjárt előítélettel tőle. Kereshetnők, milyen tényezőkből tevő­dik ez össze: mennyi benne a tradíció, mennyi a konzervativizmus, vagy a politikum, de ne vonjuk kétségbe, hogy igaz lelki vágy is lehet benne. Akár­hogy is van, nekünk válaszolnunk kell. A válasz, amit mi adhatunk, sok vára­kozóban csalódást fog kelteni, de mi mégsem adhatunk mást. Az egyházak konjunktúráját ne engedjük kurzussá fajulni. Adjuk Krisztust!« Egy olyasó írja: »A Magyar Refor. mátus Ébredés »Észrevettük« rovatában olvasom, hogy valaki úgy érzi, hogy szégyenszemre kell megtérni. Erre sze­retnék két mondatban annak az említett reczky Albert, ifjúságnak: Fekete Sán­dor. 3 órakor imaóra. Vezeti: Békefi Benő. 4 órakor előadás: A látás köte- lez. Tartja: Békefi Benő. 6 órakor templomi sajtóünnepély. Előadást tart: dr. Karácsony Sándor. Bibliát magya­ráz: Bereezky Albert, Tudnivalók: Jelentkezni lehet június 26-ig Refor­mátus Lelkészi Hivatal, Szeged címen. Jelentkezési díj: két napilap ára vagy három tojás, vagy annak megfe­lelő értékű egyéb természetbeni. A vidékiek elszállásolásáról a szegedi gyülekezet gondoskodik azok részére, akik idejében jelentkeznek. Jó, ha a szállást kérők lepedőt és nyári takarót visznek magukkal. Reggelijéről és , vacsorájáról mint. denki maga gondoskodik. Egytáléte­le* ebédet bármiféle természetbeniért ad a gyülekezet. kérdésekkel foglalkozó kiadványaira. Véleményt nyilvánít minden nagyfon­tosságú kérdésben. így pl. az »Atom­bomba és a keresztyén hit« c. 13 olda. las jelentése kárhoztatja Hirosima és Nagasaki elpusztítását s e városok ame­rikai költségen való újjáépítését kíván­ja. Követeli az atombomba polgári fel­ügyelet alá való helyezését. (PEH) Amerikának 253.762 egyháza össze­számlálta bárányait. Sok számbavenni váló volt. Az Egyházak Szövetségének Tanácsa szerint, 18 év alatt (1926. és 1944. között) az egyházak tagjainak száma 32.8%-os gyarapodást mutat. (Amerika népessége ugyanazon idő alatt 17.9%-ot szaporodott.) Egyéb ada­tok: Vallásos egyesületekben 20.8% gyara­podás mutatkozik. A nagy egyházak között a baptisták­nál van a legnagyobb nyereség (68.3%). Utánuk a lutheránusok követ­keznek 29.3%-kai, a római katolikusok 25.9%-kai és a methodisták 22.9%-kal. Csúcsteljesítmény a Szabad Keresz­tyének Sión egyházában tapasztalható, ahol 1926-ban mindössze 187 néger egy- háztag volt, 1944-ben pedig ez a szám felugrott 2478-ra, vagyis 1225.1% a gya­rapodás. A nagyobb egyházi testületek közül (50 ezren felüli létszámúak) csak 6-ból jelentettek apadást. Kisebb egyházak közül mintegy ötven megszűnt. »Az élő Isten«-ről elnevezett egyházközség 11.588 tagjából- mindössze 120 niarádt meg. Az aratás jó volt, de nem minden, ge­reblye gyűjtött: Amerika lakosságának 47.5%-a semmiféle egyházhoz nem tar­tozik. t : jf testvéremnek Válaszolni. Kedves test­vérem, a megtérés nem szégyen, mert ha a mi Atyánk nem restell bennünket szüntelenül megtérésre hajlítgatni, ak­kor mi mit restellünk labhan, ha tényleg megtérünk. Inkább azt szégyeljük, de teljes szívünkből, amiből megtérítünk.« Szirniay-Kalos Pál. Pestszentlőrinc. »Kereszt, kakas, csillag« c. értékes hozzászólását megkaptuk. A jelvénykér­désről közölt első cikkünk inkább csak a problémát vetette fel, a cikk megjele­nése után azonnal beláttuk, hogy a pro­bléma nem lényegbeli, mert az egyház tagjainak hivatalos jelvénye, ismertető jele Jézus Krisztus szerint; »Arról is­merik meg az emberek, hogy az én ta Hitványaim vagytok, hogy egymást sze­retitek.« Mindazáltal a cikket félretet­tük és majd alkalomadtán közöljük. Király Ferenc, Kisújszállás. »El nem mondott tanuvallomás«-át elolvas­tuk. Az abban foglaltak így is igazak, azonban a kérdés gyökere sokkal szo­morúbb, qiint az első pillanatban lát- szódik. A kérdés gyökere ez: nem ku­tatjuk és nem ismerjük fel Istennek erre a nemzedékre szóló igazságos ítéle­tét. Amikor gerinceseknek kellett vol­na lennünk, megalázkodtunk, amikor pedig bünbánatosan meg kellene aláz- kodnunk és keresnünk kellene, hogy hol és mikor vétettük el az utat: Isten Ítélete ellen lázadunk. Az egyházat reformálni, vagyis az egyház formáját, — tételekbe foglalt hitvallását, élete megállapított rendjét, intézményes kese leit -— megváltoztatni nem az egyes egyháztag dolga. Mégis vannak az egyes egyháztagnak fontos feladatai etekintetben. Ilyen feladat már az is, hogy ébren kell tartania magában és képviselnie kell mások előtt a reformáció igényét. Meg kell értenie Isten Igéjéből és han­goztatnia kell mások előtt is azt, hogy mindaz, ami. az egyházban forma, vagyis megszabott, megállapított rend, nem közömbös dolog Isten előtt. Azután továbbmenőleg: meg kell ér­tenie és tovább kell adnia az Igéből mindazt, amit abból közelebbről meg lehet tudni Istennek az egyházra vonat­kozó akarata felől. Ha van Istennek mondanivalója atekintetben, hogy ho­gyan rendezkedjék be az ö egyháza, ak­kor alázatosan és figyelmesen el kell merülni annak meg tudakozásába, hogy mi mondanivalója van hát? Nem kell attól félni, hogy erre a kérdésre figyelve elterelődik a figyelmünk az üdvösség életbevágó súlyos kérdéseiről mellékes kérdések felé. Szoros összefüg­gés van az üdvösség kérdései és az ilyen egyházi kérdések között. Amazo­kat sem érti meg teljes gazdagságuk­ban és mélységükben az, aki emezeket elhanyagolja. Még a maga egyéni ke- resztyénségét sem élheti teljes mélységé­ben az, aki nem eszmélt rá arra, ho­gyan lehet és hogyan kell az üdvösség ismeretére eljutott embernek beleépül­nie az egyház közösségébe és hogyan kell ennek a közösségnek kiépülnie avégre, hogy az ilyen ember benne Is­ten akarata szerint mindent megkap­hasson, amit Isten neki szánt és min­dent megadhasson, amit. Isten tőle el­vár. Azt a szolgálatot pedig, amelyet neki a megismert üdvösségért állandó hálaáldozatképpen be kell töltenie — azok felé is, akikkel közös hitbeli ala­pon áll és azok felé is, akiket erre az alapra még el kell vezetnie, éppen nem láthatja maga előtt világosan, ha nem érdeklődik aziránt: hogyan, milyen formában akarja Isten az egyházbaji egybeszerkeszteni a neki. szolgálókat? Telid! abba az életprogramjába, hogy megtudakozza: m\ az Istennek jó, ked­ves és tökéletes akarata«, bele kell fog. lalnia, és pedig előkelő helyen, azt is, hogy milyen egyházi rendet ír elénk ez az akarat? Bibliaolvasásában, az Isten­nel való imádságos társalkodásában és egymásközti testvéri szóváltásában régbe kell mennie ezen a téren a lelki- ismereti tisztázódásnak. Ebben aztán érvényesülnek azok az alaptörvények, amelyek egyébként is érvényesülnek a keresztyén embernek életében. Egyfelől az, hogy Isten min­denkivel külön is szóbaáll, másfelől az, hogy mégis az egyikünkön át szól a másikunkhoz és végül az, hogy közü­lünk egyesek által sokakhoz is szól egyszerre és közösen. Kiki keresse a maga számára Isten kijelentését. Min- denki fogadja hálás készséggel azt, amivel mások segíthetik előbbre őt eb­ben és maga is serkentsen előbbre má­sokat, amivel ezt megteheti. És mind­nyájan várjuk és kérjük Istentől az olyan tanítómesterek szolgálatát, aki. két evégre Ö adhat nekünk. Felismerni és megérteni Istennek az egyház reformációjára vonatkozó aka­ratát, — ez persze csak az egyik fele a dolognak. Ott van még a másik fele: ezt az akaratot végre is hajtani. Ezen a ponton akad el az egyes egyháztag. Hiába ismerte fel ö akármilyen vilii, gosan Isten akaratát, amíg mások is sokan fel nem ismerték azt, nem lehet szó a megvalósításáról. Várni kell. Nem tétlenül, hanem, az elnyert ismeret ter­jesztésével. Azonban türelmesen, Is­tenre bízva: mikor üt az Ő órája. Az egészen bizonyosan eljön. Közelebb van minden nappal. Mennél tisztábban is bizonyosabban megismerte valaki Isten­nek azt az akaratát, amely az egyházi élet reformálását követeli meg, annál nyugodtabb lesz afelől, hogy ez az ügy nem emberek sietségén és erőlködésén fordul meg, hanem magának Istennek a kegyelmén. Ha Isten akar valamit, az bizonyosan meglesz. Nem úgy, hogy az ölünkbe hull, mint nélkülünk is meg­valósuló ajándék, hanem úgy, hogy Isten kiosztja majd a szerepeket, ha itt lesz az Ö ideje és kinek ilyen, kinek amolyan emberi szolgálatai által vég­hez viszi majd a maga művét. Dr. Victor János HÍREK Eszmeváltásra^Jiívja lapunk szerkesz­tősége augusztus 14—16. napjaira Nyír­egyházára az összes református lelké­szeket, presbitereket és' gyülekezeti, evangéliumi munkásokat, hogy az evan, gélizáció, a magyar ébredée és a refor­máció kérdését Isten színe előtt őszintén és nyíltan megtárgyaljuk. Imádkozzunk ezért! Készüljön rá mindenki, akinek nem mindegy, hogyan alakul a magyar, ság és református egyházunk sorsa! Szegedi gyülekezeti csendesnapokat tart Békefi Benő június 26—28. nap­jain. Szabolcsi csendesnapot tartanak a R. Gy. E. B. T. tagjai és lapunk olvasói . június 20-án, csütörtökön Nyíregyházán a gyülekezeti házban. Kezdődik reggel V:8 órakor istentisztelettel és tart este 7 óráig. A magyar protestantizmus a zsidó­üldözés ellen. Az angol sajtóban örven­detes visszhangja támadt Bereezky Al­bert angolra fordított könyvének: »A magyar protestantizmus a zsidóüldözés ellen.« Most érkezik híradás arról, hogy egyes angol újságok és folyóiratok egész hasábokat közöltek a könyvből és ezáltal a sok tekintetben rosszul infor­mált angol közvéleményt is tájékoztat­ták arról a küzdelemről, amelyet a ma­gyar protestáns egyházak a zsidók meg­mentése érdekében folytattak a náciz­mus sötét hatalmai ellen. A KIÉ Nemzeti Szövetsége 1946 má­jus 30-án tartott gyűlésén a következő tisztikart választotta meg: elnök: Vic­tor János di\; alelnökök: Juhász Lajos dr., Merétey Sándor dr., Sréter Ferenc, Sebők István és Sebők János, nemzeti titkár: Teleki László gróf. Bibliai vezérfonal Június 15. Máté 11:25—27. Hóseás 14. » 16. » 11:28—30. I. Sámuel 1. » 17. » 12: 1—21. » 2 » 18. » 12:22-45. » 3. » 19. » 12:46^-50. » 4. » 20. » 13: 1—52. » 5­21. » 13:53—58. » 6. 22. » 14: 1—12. 7. » 23. » 14:13—21. » 8. » 24. » 14:22—33. 9. » 25. » 14:34—36. 10. 26. 15: 1—20. ■» 11. » 27. « 15:21—28. 12. » 28. »- 15:29—31. » 13. » 29. » 15:32—39. » 14. 30. » 16: 1—12. » 15. Julius 1. ■» 16:13—20. » 16. » 2. 16:21—28. » 17. lí> 3. » 17: 1—13. » 18. > 4. » 17:14—21. » 19. » 5. 17:22—23. 20. 6. » 17:24—27. » 21. 7. » 18: 1—14. « 22. Lapunk legközelebbi száma jú­nius 29-én jelenik meg. MAGYAR REFORMÁTUS ÉBREDÉS Felelős szerkesztő és kiadó: Békefi Bené Szerkesztőbizottság: Bereezky Albert, Draskóczy László, Karácsony Sándor, Mészáros Gábor, Nagy Gynla és Victor János Helyettes szerkesztő: Fekete Sándor Kiadja: a Református Gyülekezeti Evangélizáoió Bánáti Társasága Nyíregyháza, Jósa András-u. 23. Megjelenik egyelőre minden második szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Lónyay-utca 33. A csekkszámla: Békefi Benő, Nyíregyháza, 17.079 462240. — Athenaeum Rt. Budapest Felelős: Gorszky Tivadar igazgató KÜLFÖLD M/ az egyháztag dolga az egyház reformációjában?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents